A bűn mint erény Magyarországon

A magyar rögvalóság talaján járva, harminc évnyi megfigyelés után, a hazugságok szénaboglyájában megtaláltam az igazság tűjét.
A bűnpártolás és bűnelkövetés alapvető életstratégia, avagy a másik trükkös vagy nyíltan brutális kifosztása elfogadott módja az egyén és családja önfenntartásának. A másik kárával senki sem foglalkozik, még az áldozatok sem, ami érthetetlen és aggasztó, mert azt jelzi, hogy kiveszett az egyik alapvető készség is, az önvédelemé. 
Tinédzserként az egyik kedvenc esti olvasmányom volt Szerb Antal Világirodalom története, és ezért utánanéztem a szerző életrajzának. Akkor szembesültem először a hazai zsidóság elárulásával, és a magyar nemzet végzetes megosztottságával, valamint a bűnre való hajlandóságával. A történelmi traumák és népesség mozgások lehetetlenné tették a közös normák kialakulását és a martalóc logika lett az elfogadott. A nemzet saját magát kezdte el prédálni. 
Most kitérek egy másik téma felé is, ami a nyelvújítás. A hatalmi elit mindig is remekül elvolt a birodalmak nyelveivel, gondolok itt a latinra, németre, és minden bizonnyal a török megszállás százötven éve alatt a nemesek közül többen megtanultak törökül is. Akkor mi vezetett el a nyelvújításig? Ez egy belső gyarmatosítás volt, a nyelv általi röghöz kötése a tényleges értéket előállító parasztságnak. Riasztóan egy nyelvű a mai napig az ország. Sőt a hivatalnoki kaszt idegennyelv tudása is sokat romlott. Az anyanyelv a becsessége ellenére szintén hanyatlik, ami viszont a gondolkozás beszűkülésének a tünete. Vannak itt bajok szép számmal, akár a vérszívók nyüzsögnek a nemzet sorvadó testén. Haldoklunk. És saját magunkat öljük le. Kiért áldozzuk fel magunkat? Miért nem védjük az életünket? Hol és mikor tört meg a magyar emberek gerince? Több információra van szükségem a baj teljes feltárásához. 

A cikkhez ajánlott olvasmány: Hullarablás - A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése.

Megjegyzés: Nem vagyok zsidó. Ennek az az oka, hogy 1944-ben a csabai zsidókat elküldték a nácikhoz meghalni. Nem maradtak zsidók Békéscsabán.