Elmélkedés és egy séta képei

 A 2022-es "pokoli" nyár óta jelentősen ritkábban járok ki terepfelmérésre, mert akkor nyilvánvalóvá vált számomra, hogy egy szárazabb és forróbb periódusba kerültünk, ami negatívan fog hatni a gombaszezonra, de más természeti kedvenceimre is mint például a széleslevelű nőszőfű, ami reagált is a szárazságra, mert idén nem hajtott ki. Legutoljára 2020. június 30-án fotóztam az éveken át keresett és végül 2017 nyarán megtalált egyik védett orchideánkat, ami bár gyakori, milliós tőszámú az országban, de helyi jelenléte mégis csak becses, mivel a fás területeink igen kicsinyek a szántókhoz mérten. (A négy évvel korábbi cikkben említett szúnyog-helyzet jelentősen enyhébb idén, ami szintén a szárazság jele.) Itt említem meg, hogy a 2022-es aszályért a gazdák a jégkármérséklő-rendszert tették felelőssé, miközben igazán elmerenghettek volna azon a műholdfelvételeket böngészve, hogy ha nincs vízbázis a tájban, mégis honnan lehetne pára, amiből felhők képződhetnének? Az alapvető tudáshiány könnyen lehet az egyik oka a mezőgazdasági termelésünk alacsony szintjének, hogy például a lengyel gazdák köröket vernek a sajátjainkra. Butaságukban embereket fenyegettek meg, pedig inkább tájékozódhattak volna. 

A második képet a Hydroinfó oldalról mentettem le 2014. május 20-án és a két hét alatt lehullott csapadékot jeleníti meg, minél sötétebb kék vagy lila a térképen egy terület, annál több eső esett le ott. A friss képválogatásom elejére a mai napon lementett térképet tettem ki. Érdemes összehasonlítanod a kettőt. Eddig jelentősen szárazabb évünk van, így komolyan fenyeget minket a 2022-eshez hasonlatos nyári időjárás, ami inkább időállás, mert anticiklon van felettünk. Tudok az ötvenes évekből is komoly aszályhelyzetről, és én magam 1987-ben csodálkoztam rá, amikor a szüleim építkeztek, hogy a talajban mekkora repedések vannak nyár időn. Ami viszont megváltozott, hogy érzékelhetően melegszik a földi klíma, és ez fokozza a szárazságot a kontinens belsejében. A Kárpát-medencét hegyek veszik körül és elég messze van ahhoz az óceánhoz, hogy kicsiben olyasmi legyen mint a közép-ázsiai Tarim-medence. (A szerencsénk viszont az, hogy elég közel van a Földközi-tengerhez.)

Ezt a képet 2021. május 18-án készítettem ugyanott, ahol 2024. április 27-én is fotóztam a vízelvezető árkot és a partján élő sárga nőszirmokat. Kapásból fel kell tűnjön neked, hogy idén korábban virágzottak a nőszirmok! Illetve a víz jelenléte becsapós volt, mert három éve 2021 nyara már bemelegítés volt a 2022-esre. Olyan gyorsan tűntek el a májusi zivatarok hatására előbújt termőtestek és ért véget a termőhullám, hogy pislogni se volt időm. 2021-ben háromszor mentem hegyvidékre és mellbevágó volt a hőség és a szegényes gombakínálat, de láttam ennél rosszabbat, sajnos, 2023-ban. Idén valamivel jobb a helyzet, mert lehet vargányát és rókagombát találni, de a fajgazdagság siralmas. A Békés megye folyóit éltető Szigethegységben szintén megfigyelhető a klímaváltozás! Hadd ne részletezzem ismét, hogy mit jelent ha a folyóink vízgyűjtőire kevesebb csapadék érkezik. A mosolyom és az okkerszínű tinóru nagyszerű termőtestei, amiknek társaságában fotóztattam magamat, becsapós. 

Ez a kép 2010. április 24-én készült a Vértes közelében. Kucsmagomba túrán vettem részt. Tizennégy éve extrém csapadékos volt az időjárás júliusig és Békés megyére több mint 800 mm csapadék hullott. Az azóta eltelt évek csapadékösszegei rendkívül hektikusan alakultak! 2011 nagyon száraz volt és 2014 volt a következő jobb év, amikor több mint 700 mm esett. Békés megyében 450-550 mm az átlagos szórása az éves csapadékösszegnek, hogy legyen összehasonlítási alapunk, mert 2023 egy 600 mm év volt, mégsem találtam gombabőséget kiváló városi lakcímemen tavaly augusztusban. Ennek oka az évtizedek óta zajló kiszáradási folyamat, melynek kezdete a sikerként ünnepelt folyószabályozás. A földéhes gazdák saját magukat lőtték lábon. Miközben a vízzel hadakoznak, a vízért sírnak és teljesen téves váddal gyötrik a jégkármérséklő rendszer üzemeltetőit. (Egyébként a rendszert 2018. májusában kapcsolták be és az az év átlagos volt csapadék tekintetében, 2019 is, 2020-at pedig több mint 600 mm-vel zártuk.) Az az igazság, hogy egy olyan bonyolult rendszert dúltunk szét évezredek óta tartó civilizációs terjeszkedésünk során, amely rendszernek visszacsatolásait képtelenek leszünk kezelni, ha a szokásos úton akarunk haladni és egymást gyötörjük a hülyeségeinkkel. 

2017. május 27. hegyvidéki túra során fotóztam le a legkisebb kosaramba gyűjtött szerény gombakínálatot, a halvány rókagombákat és az egy szem nyári vargányát. Akkor indult a vargánya termőhulláma a zivatarok csapadékának köszönhetően, de az erdők alapvetően száraz jellegűek voltak. Hét éve már érzékelhető volt, hogy komoly változás zajlik, ami az egész bolygót érinti, így még a kiváló hegyi erdők sem mentesülnek alóla. 2017 egyébként átlagos év volt a mintegy 500 mm csapadékösszegével. Amik viszont már egyértelműen száraznak mondhatók, a 400 mm alatti évek mint 2011 és 2022. Ezek a helyi adatok, de mivel alapvetően nyugatról kelet felé haladnak az óceán felől érkező ciklonok a "téli" félévben, a hegyvidékre se hullott sokkal több égi áldás. Megfigyelhető a hótakaró jelentős mértékű csökkenése is. De az ember is pont olyan mint az állatok, hogy a jelenbe ragadtan a jelenben az orra előtt lévő objektumot támadja mint a jégkármérséklő rendszer állomásait, de a nagyobb kép átlátására képtelen, vagyis végső soron pont olyan egyszerű mint a mezei pocok. Ne hidd, hogy a technológiánk megment minket a polikrízistől, melynek egyik okozója pont a technológiánk legyártása, a másik oka pedig végzetes függőségünk a fosszilis energiahordozóktól. Ahogy minden függőség esetén, a "leszokás" kemény menet lesz. Ideje szembe nézni a ténnyel, hogy vagy belehalunk az energiafüggőségünkbe vagy jelentősen lejjebb adunk igényeinkből és nem járunk úgy mint a mezei pocok, amikor állománya összeomlik, ami tömeges elhullással jár együtt. Élőlények vagyunk, ne hidd, hogy nem vonatkoznak ránk a természeti folyamatok! És most tessék, gyönyörködj a hamis idillt sugárzó képeimben!

Ui.: Oké, írhatok a megoldásokról, de nem fognak tetszeni, mert hozzászoktál a kényelemhez, ahogy én magam is. Jól tudom, hogy vizet prédikálok és üdítőt iszom, ahogy azt is, hogy az ember nem velejéig romlott, hanem egy eltévelyedett állat, aminek van még esélye kijózanodnia.