Felemás helyzetben/In an Uneven Situation

A nyitókép picit sem tűnik izgalmasnak, pedig nekem örömet okozott, hogy a Berzsenyi utcában lévő vízelvezető árokban van víz! Sokszor láttam szárazon, így most kellemes meglepetés volt, hogy vizet találok benne. Le is fotóztam rögvest. A parkban kanyargó csatornában is láttam éltető vizet, így picit megnyugodtam, hogy ha még jön május elején égi áldás, akkor erőre kap a termőhullám és szép élményekben lesz részünk. Sajnos a szomorú igazság, hogy a tájléptékű kiszáradás összeadódva a klímaváltozás generálta szélsőségekkel teljesen szétveri a gombaszezont és egyre nagyobb nyomás alá helyez minket is. Nem globális összeesküvés szerveződött ellenünk, hanem a pár évszázados ipari civilizációnk túlkapásai értek el minket. Vagy tényleg azt hitted, hogy nincs következménye az európai 85%-os erdővesztésnek, a folyószabályozásnak, az agrársivatagok kialakításának, a túl nagy mértékű széndioxid kibocsátásnak, a többi jelentősen komolyabb mesterséges szennyezőanyagaink kiszórásáról nem is szólva. 

A haldokló feketefenyő állomány alapvetően keveseknek tűnik fel, hiszen eleve idegenhonos fafaj az Alföldön, de pusztulása szintén jelzi a gyors változást, ami most a mi életünkben zajlik és egyre inkább a mindennapjaink része. A feketefenyő és a többi Pinus nemzetségbe tartozó fenyő elvesztése gombászként mégis csak kellemetlen, mert nagyon sok jó gombával társulnak, amik fapartnereik híján szintén el fognak tűnni Békés megyéből. De ennél is van rosszabb, a tartós szárazságok a forrósággal és csökkenő talajvízszinttel összeadódva az őshonos fás vegetációnak is a végét jelenti. A bélmegyeri fás pusztán drasztikus mértékű a sziki tölgyes pusztulása. Pedig a kocsányos tölgy a legfontosabb fafajunk helyben, aminek ökológiai és gombász értéke igen magas. A tölgy a kőrisekkel és szilekkel együtt az egykor volt keményfás ligeterdő erdő alkotói fafajai voltak. A kocsányos tölgy kipusztulása helyben nagy érvágás lesz nekünk gombászoknak, de addigra már mi is érezni fogjuk az életszínvonalunk bezuhanásán az elszabadult klímaváltozást, amit mi gyorsítottunk fel. 

Öt napja volt a Föld napja, amit érdemes lenne átnevezni az "Emberiség fennmaradásáért" világnapra, ugyanis nem a bolygó van veszélyben, de még nem is a földi élet, hanem mi magunk. Tudom, tudom, a legostobább indok a passzivitásra, hogy én azt már nem élem meg, de ha vannak utódaid és nekik is lesznek utódaik, na ők már garantáltan megélik a még durvább szakaszait a világunk átalakulásának! Ez a fajta jövőbe beleszarás, miközben az emberek utódokat hoznak létre, eléggé kétszínű és szemétláda viselkedés. Hát nem látod, hogy milyen gyönyörű világunk van?! Hogy ez a világ önmagában a legnagyobb értékünk?! A szomorú tény, hogy még az én alacsony életszínvonalam az ökológiai lábnyom számításom alapján 2,5 Földet igényelne, vagyis magam is részese vagyok a világunk felemésztésének. Az emberiség vakvágányra futott. Ez nem fejlődés, hanem a jelenben formálódó genocídium. 

"The opening image might not seem exciting at first glance, yet it brought me joy to find water in the drainage ditch on Berzsenyi Street! I have often seen it dry, so it was a pleasant surprise to find it filled with water this time. I immediately took a photo. I also saw life-sustaining water in the meandering channel in the park, which somewhat reassured me that if the early May rains come, the wave of growth will gain strength and we will enjoy beautiful experiences. Sadly, the harsh truth is that landscape-scale desiccation, compounded by the extremes generated by climate change, is devastating the mushroom season and placing increasing pressure on us. No global conspiracy has been organized against us, but rather the excesses of our centuries-old industrial civilization have caught up with us. Or did you really think there were no consequences to the 85% loss of European forests, river regulation, the creation of agricultural deserts, excessive carbon dioxide emissions, not to mention the scattering of other significantly serious artificial pollutants? The dying population of black pine, an exotic species in the Great Hungarian Plain, goes unnoticed by many, but its demise also signals the rapid change occurring in our lives and increasingly becoming part of our everyday existence. As a mycologist, the loss of black pine and other pines from the Pinus genus is particularly distressing because they are associated with many good fungi, which will also disappear from Békés County without their tree partners. But worse yet, the prolonged droughts combined with heat and decreasing groundwater levels spell doom for our native woody vegetation. The drastic decline of the local Quercus robur (English oak) forests in Bélmegyer is catastrophic. This oak, along with hornbeams and elms, was once a major component of the deciduous hardwood forests here. The local extinction of English oak will be a severe blow to us mycologists, but by then, we will also feel the plunge in our standard of living due to the runaway climate change we have accelerated. It has been five days since Earth Day, which should perhaps be renamed "World Day for the Survival of Humanity," because it's not the planet that is in danger, nor yet terrestrial life, but ourselves. I know, I know, the silliest excuse for inaction is, 'I won't live to see it,' but if you have descendants, and they too will have theirs, they will assuredly experience even harsher phases of our world’s transformation! This kind of future-dumping, while people continue to procreate, is quite hypocritical and despicable. Can’t you see how beautiful our world is?! That this world is our greatest value in itself?! The sad fact is, even my modest lifestyle, based on my ecological footprint calculation, would require 2.5 Earths, meaning I too am partaking in the consumption of our world. Humanity has derailed. This is not progress, but a genocide forming in the present."