Víz

A legdrágább és legbecsesebb anyag a Föld nevű bolygón, a víz. Szinte biztos, hogy a vízben alakultak ki az első élőlények. Az emberi test 67%, a gombák termőtesteinek 90% víz. A tavalyi év egyetlen gombacsúcsát a július második felének esői okozták augusztus elején. Aki ekkor erdőbe tudott menni (ismert vargánya lelőhelyeire) többször kellett fordulnia a kosaraival, mert annyi volt. Az ismerősöm a végére már legyintett a gombákra, és szinte menekült a csábítás elől.
Most kinézve az ablakon, 30-40 centis hótakarót látok. Ez aztán kiadós csapadék, és elolvadva töltögetni fogja a talaj vízkészletét. A rendkívül száraz 2011 után jól indul 2012 a mostani nagy havazással. Az egész napos fagy miatt porhó fedi a tájat, a fákat, a tereptárgyakat. A megfagyott, hókristályokká változott víz mindig meghökkent. A víznek három halmazállapota van: gőz, folyadék, jég(kristály). A víznek meglepő tulajdonságai vannak. Ezek tették lehetővé az élet kialakulását. A bolygónk pont olyan messze van a Naptól, hogy a felszíni átlaghőmérséklete a bolygó jelentős részén lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét. Sajnos az édesvíz aránya jóval kisebb. A legtöbb víz az óceánokban, tengerekben van. Az emberi élet víz nélkül napok alatt elpusztul. Létfontosságú a tiszta ivóvíz. Ipari folyamatok, és a mezőgazdaság is rendkívül sok vizet igényel. Kiskertemben nyár közepére rendre kiég a növények többsége, mert nem tudom öntözni a veteményest. Hazánkban öntözés nélkül egyes tájakon nem lehetséges a nyári növénytermesztés. Nagyon fontos a helyes vízgazdálkodás. Egyébként a víz nem tűnik el, nincs belőle kevesebb a Földön, az édesvíz pazarlása a fő gond, és a mezőgazdaság megnövekedett vízfogyasztása az aszályos években. Illetve az ipar is tengernyi vizet használ el évről évre. Vízhiánytól nem tartok, mert nagy valószínűség szerint alkalmazni fogjuk a régi rómaiak egyik praktikus találmányát, és föld alatti pincékben fogjuk összegyűjteni és tárolni a nagy ciklonok csapadékját. Egy ilyen mediterrán ciklon dobta le ránk a sok havat. Szerencsére évente több ilyen gigászi felhőrendszer is átvonul felettünk. Ami viszont esztelenség, hogy a vízre ellenségként tekintünk, amikor jönnek az árvizek és hisztérikusan igyekszünk lezavarni a szűk keresztmetszetű folyóinkon a nagy vizeket. Kitessékeljük az értékes, életadó vizet az országból! Aztán kesergünk, hogy a nyári aszályban kiégnek a haszonnövényeink. A valamikori ártéri erdők remek nedvességőrzők és vízszűrők voltak. A folyamszabályozásnak több lett a kára mint a haszna. Mit érünk a jó öntéstalajokkal, ha azok nyáron hasznavehetetlenné válnak? Ősszel kicsorbultak itt-ott az ekék is, mert nem bírták felszántani a betonkemény, száraz földet. De nem, az árvíz maga az ördögi veszedelem, szabadulni kell tőle mindenáron. Nos, ne csodálkozzunk, ha idővel szomjan halunk. Ez a hülyeség egyik következménye.
A felszín alatti vizek pedig előbb-utóbb elfogynak, mert igen lassú a körforgásuk a kitermelésük mértékéhez mérten. Tehát erre ne nagyon építsük a jövőnket.
Normális vízgazdálkodás a fennmaradás egyik kulcsa.