A Boletus nemzetségből csak négy fajt illet meg a vargánya elnevezés, az ízletesen túl a bronzost Boletus aereus, a nyárit Boletus reticulatus, és a vörösbarnát Boletus pinophilus. (A királytinórut Boletus regius a szépsége miatt hívom királyvargányának.)
Az ízletes vargánya összetévesztése a többi vargányával semmiféle gondot nem okoz, mivel mind a négyen kiváló csemegegombák. Azonban egy másik nemzetségből származó tinóru fiatal termőtestei könnyen megcsalhatják a kezdő gombászt. Ez a gomba, az epeízű tinóru(adatlap) Tylopilus felleus. A nevében benne van, hogy ehetetlenül keserű a húsa. Ezért nem érdemes leszedni, mert csak elrontja a gombás ételt.
Régebben a Boletusok közé sorolták, de idősen rózsaszínű termőrétege alapján átrakták a Tylopilusba, mely nemzetségnek egyetlen hazai képviselője. Észak-Amerikában számos rokona él. Az epeízű tinóru jellegzetessége a kezdetben fehér, de az érő spóráktól rózsaszínűre váltó csövecskéken kívül, hogy a halványbarna színű tönköt nagy szemű, sötétebb sárgás-barna hálózat díszíti. Fehér húsa fiatalon kemény, de később megpuhul. Sérülésre, nyomásra halvány rózsaszínűre színeződhet. Erősen savanyú talajú lomb vagy fenyőerdők lakója.
Találtam egy fotót, amin együtt szerepel az ízletes vargányával. A bal oldali két termőtest a vargányáé, míg a három jobb oldali az epeízű tinórué. Jól láthatóan különbözőek. Az ízletes vargányának inkább a kalapbőre a színes, a barna árnyalataiban pompázik, míg termőrétege és tönkje a húsához hasonlóan fehér. A tönk néha halvány barna színű lehet. A felső részét díszíti hálózatos erezet.
Az ízletes vargányát a fajlistán szereplő többi tinóruval nem lehet összetéveszteni. A farkastinóru(adatlap) és a gyökeres tinóru(adatlap) húsa és termőrétege halványsárga és húsok elszíneződik sérülésre.
Felületesen nézve a Boletusok egyformának tűnnek hiszen nagy, hasas tönkjükön félgömb alakú kalapot viselő gombák, de azért pici odafigyeléssel hamar felismerjük őket. Ahogy a Golden delicious almát nem tévesztjük össze a birsalmával, hiába sárga mindkettő, úgy például az ízletes vargányát sem nézzük királytinórunak(adatlap).
Most pedig egy kis oda-vissza magyarázás következik, hogy segítsek eligazodni a fajlistán szereplő Boletusok közt.
A gyökeres tinórut(kép) nem téveszthetjük össze a királytinóruval, mivel kalapjában sosincs pirosas árnyalat. A termőrétege nyomásra megkékül, míg a királytinórué nem változtatja színét.
A farkastinóru(kép) egyedi tulajdonsága, hogy tönkje lefelé vöröses színű, és egész felületét hálózatos rece díszíti, ami sárga vagy vörös színű. Sárgás termőrétege nyomásra azonnal kékeszöld lesz. Húsa is kékeszöldre színeződik. Erősen savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben lelhetünk rá.
A sátántinóru(kép) csövecskéinek nyílásai narancsvörös, vérvörös színűek. Nyomásra kékeszöldre színeződnek. Meszes talajú lomberdők lakója. Fakószürke kalapja, felül sárga, alul vöröses tönkje miatt igen jellegzetes tinóru. Azonban feltétlenül olvassuk el az adatlapját is.
A változékony tinóru(kép) gyakori faj, meszes talajú lomb- és fenyőerdőben szintén megtalálható. Fő jellegzetessége, hogy már kézbe véve erősen kékül a termőteste, akárcsak termőrétege, ami sárga, idősen olívszínű, de a csövecskék nyílása vörös. A tönkjén végig hosszú szemű, vörös hálóminta van. Halványsárga, tönk aljában gyakran borvörös, húsának jó illata és íze van, de csak 20 perces hőkezelés után ehető nyugodt szívvel. Ellenkező esetben porcelánra ülteti az embert.
Részletes leírása segít megértetni, hogy miért nem téveszthetjük össze a sátántinóruval.
Átnézve a képeket, nekem egyértelmű, hogy melyik fajt látom, de a kezdő gombászok fejében most teljes kavarodás lehet. Semmi pánik! Figyelmesen olvassátok el a gombák leírásait, nézzétek meg alaposan a fotóikat, és memorizáljátok egyedi tulajdonságaikat.
Egyben biztos vagyok, az ízletes vargányát mindenki fel fogja ismerni.
Megjegyzés: Az ízletes vargánya fotóját innen vettem át.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése