A kései laskagomba a hónap gombasztárja, amit többször hoztak a vizsgálóba egy megerősítésért, hogy ez lenne a laskagomba? A termesztett fajhibridjei miatt közismert, de nagyon helyesen körültekintőek a laikus gombagyűjtők, amikor a nyílt ég alatt találkoznak a termőtesteivel faanyagon. A legszerencsésebbeknek a kertjükben kivágott fa tuskóját kolonizálta és azon terem a hideg időszakban. A laskagomba jól felhasználható számos receptben, de nekem a nehezebben emészthető gombák közé tartozik. Ettől függetlenül kedvelem, ami látszik is az arcomon. Jó érzés volt a szép termőtestével lefotózni magamat. A téli hármas egyik tagja, fontos ehető gombája a hideg időszaknak. Enyhe teleken többször terem! Kisebb fagyokat kibír, amit jól jelzett, hogy a kosárban mellette lévő lilatönkű pereszkék fagysérültek voltak, míg a laskagomba tökéletes, ruganyos, friss. Természetesen a téli fagyos éjszakák, amikor napokon át esténként -10 vagy alá megy a napi minimum, a laskagomba termőteste szintén kopogósra fagy és sérülnek sejtjei! Ilyenkor le is áll maga a gomba, az élőlény a faanyagban, hiszen a fa is átfagy, és csak olvadás után aktivizálódik ismét és tartós enyheségben növeszt új termőtesteket.
Fontos, hogy fagyott és kiengedett gombát ne tekints ehetőnek. A fotón óriás tölcsérgombákat láthatsz, de a bal oldali fagysérült, a jobb oldali hibátlan. A fagyott gomba "üveges" megjelenésű és rendkívül vizes. Amikor összenyomod, szabályosan csöpög belőle. Az állaga is puha, mállékony. Határozottan nem konyhába való, hagyd a terepen, ott bomoljon le.
Hazafelé sétálva "méreten aluli" laskagombákat fotózhattam két új lakcímen. Ez az egyik. A méretbeli különbség feltűnő az önarcképemen láthatóhoz mérten, ami jelentősen jobb nedvességviszonyok között fejlődhetett. A kései laskagomba színe változatos, a fagyosabb hajnalok miatt a frissen nőttek sötét acélszürkék. A városi hősziget hatás miatt a belvárosban nőtt picurka barnás árnyalatú. Vagy öregedve is barnásabb árnyalatú lehet a termőteste. Egy biztos, a hideg időszakban az a normális, ha szép sötét acélszürke, ahogyan a nyitóképen látod. A picurkák maradtak is a helyükön. Egyiket sem háborgattam. Egyszerűen örültem a jelenlétüknek, hogy a faanyagban élő gomba terem.
Más gombát is láttam, fű között mezei tölcsérgombát, ami az egyik fontosabb mérgező fajunk.
Hétvégén érdemes terepre menni, vasárnap tervezek is a kupaktanács után körülnézni Pósteleken. Kihasználom a naposabb, tiszta időt, mert jövő hét elején ismét összezárul felettünk a ködfelhőzet, amiben ismét feldúsulnak a téli fűtésből származó káros anyagok.
Hazafelé sétálva gombák helyett szép pillanatokat gyűjtöttem. Lásd a képválogatást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése