Friss gombákat láttam

Az egyik arany szabályom, hogy a gombák mindig készek meglepni minket. Egyik gombásztársamat nagy szerencse érte, mert friss téli fülőkét valamint déli tőkegombát talált. Előbbi látható a fotón. A téli fülőke már két hete teremni kezdett, de a szárazságban összefonnyadtak termőtestei. Védett helyről, ahol viszont felgyűlt a harmat, hibátlan termőtestei kerültek elő. A téli fülőke nevéhez hűen a hideg évszak gombaásza, az egyetlen ehető gombafajunk, ami összeköti a késő őszt a kora tavasszal. 

A déli tőkegombából bő egy kilónyi érkezett, de fotózásra egy marékkal raktam ki. Ez egy melegkedvelő gombafaj, de évek óta megfigyelhető, hogy áprilistól novemberig fáradhatatlanul terem. Sőt idén már március közepén megtaláltam az egyik városi lakcímén első példányait! Sajnos nem fagyálló mint a téli fülőke, de faüregekben a talajhője védelmet nyújt számára, így a szemfüles gombász még most is találhat a rejtekhelyeken belőle. 

A tegnap esti bejegyzésem főszereplője, a kései laskagomba szintén megfordult a vizsgálóban. Ez egy kiadós termőtestcsokra volt, amit örömmel gusztáltam, akárcsak a téli fülőkét és a déli tőkegombát. Nagy öröm a késő őszi szárazságban hibátlan gombákat látni.
Talán jövő héten már lesz csapadék, és a gyermekek örömére hóesés is lehetséges. A lehűlés átmenetinek ígérkezik, vagyis a laskagomba és a fülőke biztosan aktívak maradnak. Utóbbi garantáltan, csak a tartósan fagyos időjárás állítja meg, de amint enyhül az idő, újra nekilendül termőtesteket növeszteni. A kései laskagombát jobban megfogja a keményebb téli idő, mert csak április, májusban terem ismét, és a melegedő idővel leáll. A nyári laskagomba váltja fel. 

A mai gombák városi lakcímekről érkeztek hozzám, de én magam hazafelé sétálva a rövidebb útvonalon semmit se találtam. A város porszáraz. Ezért is különleges élmény, amikor friss gombákat látok a kedvenceink számára kedvezőtlen időjárási körülmények közepette.