A császárgalóca pont nincs Békés megyében. Figyelemkeltő megjelenése miatt választottam a bejegyzés nyitóképének 2018-as hegyvidéki fotóját. Tökéletes "reklámarca" a védett gombáknak. A laikusok mit sem tudnak róla, hogy hazánkban nemcsak növények és állatok állnak törvényi oltalom alatt, hanem gombák is. 2005-ben jelent meg a rendelet, akkor 35 faj szerepelt a listán. 2013-ban módosult, jelenleg 58 gomba védett Magyarországon. Ezek közül élőben én helyben nyolcat láttam, de élőhelyi igények ismeretében több mint tíz védett gombánk lehet. Hétről van értékelhető élőhelyi fotóm. Sajnos az olaszgombáról nincs, pedig többször találtam. Gombásztárs talált pár éve iglice-fülőkét. Mivel tápnövénye gyakori, egyszer én is rálelek. A nyárfa-pókhálósgomba fehér nyárfásainknak köszönhetően jó eséllyel él nálunk. Ami még lehet: sárga pikkelyesgalóca, mert "áldozata" a cafrangos galóca gyakori; ráncos tárcsagomba; éger-tinóru. És talán más sem elképzelhetetlen. Azonban védelemtől függetlenül a gombák sorsa nehéz Békés megyében. A mezőgazdasági nagyüzem extrém térnyerése, a túl jól sikerült folyószabályozás, aminek eredménye a talajvízszint-süllyedés, a klímaváltozás okozta szélsőséges események, pl.: a tavaszi vagy őszi aszály (bár volt olyan év, hogy mindkét átmeneti évszak száraz volt), a fás élőhelyek kis kiterjedése, a mezők vegetációjának megváltozása a legeltetés visszaszorulása miatt mind-mind üti-vágja a kedvenceinket. Ugyan örvendetes, hogy egyes fajok képesek alkalmazkodni a városi élethez is, de a gombák eltűnése így is megfigyelhető. A fajgazdagság valami olyasmi mint a vitaminok és ásványi anyagok sokasága, amik szükségesek az egészségünkhöz. Hiába tolnánk befelé a C-vitamint, ha minden más hiányzik. Hiába a technológiánk, ha élő környezet hiányában mi is elpusztulunk. A természetben a gombák elsődleges feladata a takarítás, sok köztük a korhadékbontó. A cikkben szereplő hét kétkörösközi gomba pont ilyen. Négy faanyagot bont le, három talajban lévő növényi törmeléket. Ismerkedj meg velük és örülj, ha rájuk lelsz, mert fontos feladatot végeznek.
Az óriás bocskorosgomba az idei év gombája. Bár teljes burokból bújik ki, de nem közvetlen rokona a galócáknak. Nincs gallérja és spórapora húsrózsás. Ráadásnak korhadékbontó. Szerencsére várostűrő faj, így településeink zöldterületein megél.
A laskapereszke 2020 meglepetés gombája volt számomra. Nem gondoltam volna, hogy Gyula belvárosában lelek rá. Élőhelyigénye alapján sejtettem, hogy van Kétkörösközben, de ennyire közeli lakcíme meglepett. Talán az előző fajhoz hasonlóan beköltözik a városba?Az óriás bocskorosgomba az idei év gombája. Bár teljes burokból bújik ki, de nem közvetlen rokona a galócáknak. Nincs gallérja és spórapora húsrózsás. Ráadásnak korhadékbontó. Szerencsére várostűrő faj, így településeink zöldterületein megél.
A süngomba helyi jelenléte szintén a tavalyi év extrája volt. Gombásztárs fedezte fel pósteleki lakcímét. A petrezselyemgomba, rokona évek óta ismert, de rá nem számítottam. Nagyon nagy öröm, hogy mégis él nálunk!
Az ágas tapló élőhelyi fotóját 2016 októberében készítettem a Béli-hegységben, de a gombavizsgálóba hoztak belőle Mályvád egykori rengetegéből, amit az asztalomon lefotóztam. Azonban az élőhelyi kép szebb.
A csoportos csiperke fontos karakterfaja Kétkörösköznek, mert mindegyik idősebb tölgyültetvényünkben megtalálható. Kedvező nyári időjárás esetén elképesztően sok termőtestet növeszt, így nagyon feltűnő gombánk.
Az őzlábgalóca valamikor a legelőkön volt tömeges, de évek óta a települések zöldterületein lepi meg a hobbi gombászokat. Bár galóca, de nem fákkal társul, hanem talajlakó korhadékbontó. Ezért külön nemzetségbe sorolták át.
A tejpereszke az erdős-sztyepp gombája. Valamikor több volt belőle. Visszaszorulása feltűnő. Nagy méretű termőtestei ehetők, így gyűjtése is negatívan érinti. Jobb a helyén hagyni, hadd spórázzon! (Csak a kicsit hoztam el bemutató videó miatt.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése