Áradó Körösök

Rég volt téli áradása a Körösöknek, így Atival körbeautóztuk Kétkörösközt és megnéztük a Kettős-Köröst Doboz-Szanazugnál, majd a Fekete-Köröst Gyula-Városerdőnél, végül a Fehér-Köröst a gyulai duzzasztónál. Kicsit sétáltunk is, mert a Városerdőtől elmentünk a szükségtározó kapurendszeréhez aztán vissza az autóhoz. A hideg, szeles időben untig elég volt ennyi séta. A téli kabát és a mozgás ellenére áthűltem. Szerencsére napos, enyhe időszak következik, amikor jobb túrázni. Azonban az áradást semmiképpen sem akartam kihagyni, így is a tetőzés után két nappal mentünk ki. A mostani árvíz még nem a tavaszi, hanem a ciklonok eredménye, amik januárban és februárban vonultak át. Bizony ilyen bőséges volt a téli csapadék. Bár érdekes anomália, hogy Biharfüreden a hótakaró csak 35 centis, amikor ott legalább egy méter a normális. Ezért maradnak el a tavaszi áradások, mert nem esik a hegyvidékre elég hó. Viszont nyári zöldár lehetséges, mert időnként a nyarak az extrém csapadékosak. Teljesen szétesett az éves csapadékeloszlás rendszere. Őrület. Picit szorongok az időjárás miatt, mert bármiféle anomália lehetséges. Ráadásnak a szivacsként is funkcionáló erdőterületünk olyan kicsi, hogy érdemben nem képes vizet megtartani. Ami tragikus, hogy a nyolcvan éves állományok tarvágása időszerű és pont látnom kellett, hogy a dobozi 24B cserjéit már kivágták, vagyis letermelés előtti kitisztítása megtörtént. Ez az egyik utolsó odvas keltikés tölgyültetvényünk. Idén márciusban ismét látnom kell a totális pusztítást a mi érdekünkben. Hiszen a faanyagot mi vesszük meg. Nekünk termeli az erdészet. Arról már kevés szó esik, hogy a túltolt egyéni érdek miatt, lásd mezőgazdaságban érdekelt zöldbárók térnyerése, hogyan lesz élhetetlen hely Békés megye. Hogyan veszít a közösség és a természet az egyén önzésével szemben. De végső soron, aki most nyertesnek hiszi magát, az is ráfarag, mert a klímaváltozás csapásai senkit sem kímélnek. Végül nyomasztó kis körtúra lett a gombász birodalmam körbejárásából. Lásd a képválogatást.