A Pinus nemzetségbe tartozó fenyőket nevezzük hosszútűsnek. A névadás egyértelmű, csak idézd fel magad előtt a feketefenyő több mint tíz centi hosszú tűleveleit. Sajnos ez a faj nem őshonos nálunk és ültetett állományai pusztulóban vannak. Az erdeifenyőt sem kíméli a klímaváltozás és a kártevők halmozódó terhelése, szintén bajban van. Pedig a hosszútűs fenyők sokféle gombával társulnak, esős-enyhe őszökön szép számmal teremnek alattuk ehetőek is. A korhadékukon pedig korhadékbontók tenyésznek. Az évek során többükről készítettem fotót és most hatot mutatok be. A bejegyzés alá linkelek még pár bejegyzést a blogból, amikből további fajokat ismerhetsz meg.
Az ízletes rizike Lactarius deliciosus gyönyörű narancs-lazac színével egyből felkelti a gombász figyelmét. Narancsvörös tejnedve egyértelműen azonosítja. Idővel megzöldül, de ez semmiben sem befolyásolja élvezhetőségét. Az egyik legjobb tejelőgomba.
A szemcsésnyelű fenyőtinóru Suillus granulatus a másik hosszútűs fenyők környékéről nagy mennyiségben gyűjthető jó gomba. Fiatalon keményebb, idősebben puhább a húsa. Nedvesen nyálkás kalapbőrét le kell húzni. Ennyi csak az extra teendő vele. Ugyanígy kell tenni a rokonával is.
A barna gyűrűstinóru Suillus luteus hasonlóan jó, ehető mint a szemcsésnyelű. Barnább színű, és fiatalon részleges burok takarja a csövecskéit, ami később gallérként figyelhető meg a tönkjén. Kissé gyümölcsös illatú húsa enyhén savanykás.
A vöröses nyálkásgomba Chroogomphus rutilus kevésbé ismert ehető gomba, pedig bőven terem, akár a két fenyőtinóru. Könnyű felismerni a fotómon is látható púpos kalapjáról és idősen sötét, ritkán álló, vastag lemezeiről. A tönk tövében a húsa élénksárga. Megfőzve a húsa lila lesz.
A fenyő-pereszke Tricholoma terreum az egyik őszi termőidejű gomba, szeptembertől decemberig növeszti termőtesteit, akár seregesen. Kalapja finoman nemezes. Lemezei kissé szürkések. Spórapora fehér. A kéttűs fenyők alatt teremhet a sötétlábú fakógomba Hebeloma mesophaeum, amit felületesen nézve a gombákat pereszkének vélhetsz.
A fodros káposztagomba Sparrasis crispa a taplóalkatúak rendjébe tartozó gyökérparazita, amiről a fotót az Őrségben készítettem hét éve. A sűrű erdőben kénytelen voltam vakut használni. Ennél jóval nagyobbra is tud nőni. Érdemes kipróbálni, különleges ehető gomba. Azonban szét kell szedni és alaposan átmosni.
Erdei fenyő és gombái
Rizikék, a tejelőgombák ászaiCsaládok és nemzetségek: fenyőtinóruk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése