Az elmúlt tíz napban kicsivel több mint harminc milliméternyi eső esett Kétkörösközre. Ez nem valami sok, tekintve a hiány mértékét, de elégségesnek bizonyult a korhadékbontók több fajának. Szerencsére a szeptembert jellemző nyári meleg elillant, nappal maximum 25 Celsius fok volt, az esték pedig ősziesen hűvösek lettek. A következő héten újabb adag csapadék érkezik. A bejegyzés írásakor már elérte a front felhőzete a nyugati megyéket. Kedden ide is nagyobb esőt fog hullatni. Meglepően jól alakul idén a tizedik hónap időjárása. A korhadékbontók tobzódása felpezsdítette a gombászokat, mindenki útnak eredt és nemcsak az "öregek", hanem kezdők is. Miután megszedtük a kettőnknek bőségesen elégséges gombát, indultunk vissza és pont szembejöttek velünk hobbi gombászok. Hagytunk nekik is. Mi sosem szedjük fel az összes termőtestet, mert csak ránk romlana. Annyit veszünk fel, amit el is tudok készíteni és meg tudjuk enni.
Sajnos ismét szembesültem az ültetvények végzetével, megkezdődött a 117-tel szomszédos erdőtag kitermelése. Kezdetnek eltávolítják a gyertyánokat és a tarvágást akadályozó korhadt fákat. Aztán a tél során kivágják a tölgyeket és kőriseket is. Csak a tuskók maradnak a földben. Majd az erdészet újraveti a területet és kezdődik az újabb termelési ciklus. Pontosan gabonatáblaként van kezelve a faültetvény. Ezért érthetetlen, hogy erdőnek nevezik, amikor nem az! Az erdő többféle fafaj eltérő korú egyedeinek az állománya, melyek közt cserjék és lágyszárú növények, valamint zuzmók és gombák élnek, és persze állatok. Értelemszerűen az ültetvényben a telepítés ideje miatt egykorúak a fák és a legtöbből teljesen hiányzik a cserjeszint, az aljnövényzetet pedig jellegtelen, fajszegény gyomtársulás alkotja. Sőt gyakran előfordul, hogy valamelyik invazív növény uralkodik el a fák között, például a selyemkóró. Sajnos Békés megyében nincsenek erdők. Mázli, hogy a gombák gyorsan alkalmazkodnak és "költöznek" ide-oda. Lenyűgöző a fajkínálatuk még Kétkörösközben is.
A gombákat itthon szétválogattam, mert bemutató célra is gyűjtöttem termőtesteket, amik a hátsó papírdobozba kerültek. Elől a kis dobozban mezei szegfűgomba és erdőszéli csiperke, a tálcán nagy őzlábgomba volt. Mivel mi ketten vagyunk a szedett finomságokra, ennyi is elég nekünk. Más ehető gombákat is gyűjtöttünk, végül a hűtőbe került a petrezselyemgomba is. A karcsú őzlábgomba, piruló őzlábgomba, lilásvörös csiperke, bimbós pöfeteg, szürkéslila pereszke egy-két példánya pusztán bemutatási célt szolgált. A zöld dobozban volt még: fehér tarlógomba, rozsdásszárú fülőke, fehéres álpereszke, nyálkás gyökeresfülőke ezek is ehetők, de nem jelentősek. Mérgező és ehetetlen gombákat is bemutattam az este készített videóban: karbolszagú csiperke, tintaszagú csiperke, sárga kénvirággomba, retekszagú kígyógomba; rőt likacsosgomba, csíkos pohárgomba. Ha jól számoltam, 18 gombáról beszéltem a videóban.
Nem mindegyik került sorra, mert fél óránál semmiképpen sem akartam hosszabb felvételt. Ezért a szegett tapló sem került elő, hiába látod a dobozban. A cikk végére pedig beillesztem a képválogatást, amiben láthatsz fentről lefelé fotót a tintaszagú csiperkéről, kesernyés tinóruról, lilásvörös csiperkéről, petrezselyemgombáról, nagy őzlábgombáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése