Végre gombákat fotóztam

Az okkerszínű tinórunak úgy megörültem, hogy két képet is lőttem róla. A másikat lásd a válogatásban. Kisebb csoda volt, hogy a száraz avarban ott állt frissen, kissé csiga csócsáltan. A mai túra első gyökérkapcsolt gombáját tisztelhettem benne. Később találtam nyárfa-érdestinórut, szemcsésnyelű fenyőtinórut, begöngyöltszélű tejelőgombát is egy susulykát is. De mindenből csak mutatóba akadt. A termőhullám akadozva szenved. A kiszámíthatatlan zivatarok és záporok adtak valamennyi esőt az indikátor helyeimnek, de közel sem eleget. Ráadásnak a szél mindig megerősödik, és gyorsan felszárítja az esőt. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ahol össze tud folyni a víz és zárt a lombozat, ott nedvesebb a talaj, így ezeken a helyeken elő tudnak bújni a termőtestek. Nincs gombabőség. Tuti lakcímeimet böngésztük át a mai fotókért. Egyébként üresnek tűnnek a békési "erdők". A hosszúra nyúló aszályban minden gomba nagyobb öröm. Jó látni, hogy mennyire kitartóak és a kicsi esőt is hasznosítják. Persze ha végre tisztességesen napokon át esne, egészen más lenne a helyzet. Júniusban alakul ki az első nagyobb termőhullám, ha volt eső bőven. Sajnos hiába tűnik csapadékosnak az időszak, a zivatarok kis kiterjedésük miatt nem tudnak enyhíteni az országos aszályon. Összeáramlási vonalak mentén tudott nagyobb eső hullani, azokon a részeken be is robban a termőhullám, de ne lepődj meg, ha másik tájegységből pedig kétségbeesett hozzászólásokat látsz a szárazság és gombátlanság miatt. Ha szerencsésebb tájon laksz, becsüld meg az ehető gombáidat. Tényleg mázlista vagy. Akik pedig még nem kaptak nagyobb esőt, tartsanak ki. A szerencse forgandó.