Rövid séta az esőszünetben

Nem tudhattam, hogy mikor ered el ismét az eső, hiszen mára is felhőszakadást ígért az előrejelzés, így csak rövidebb útvonalon, pár gomba lakcímet érintve néztem körül. Először a kertben keresgéltem a kedvenceimet, és a mai bejegyzés legtöbb képe itthon készült. A fű között a tintagomba a ház előtt lett lekapva, a nemezestinóru pedig a szlovák étteremnél. A városi lakcímek még csendesek. Kiadós eső hullott, azzal aztán nincs is baj, de a sok víz lehűti a talajt és telíti, a gombák pedig lélegeznek mint mi és leginkább melegkedvelők. Vagyis az égi áldás pozitív hatásait jövő héttől fogom megtapasztalni a megyeszékhelyen, de akkor viszont mindenhol megjelennek a kedvenceim. Bőven lesz mit fotóznom. Egyébként az Erdélyi-szigethegységet szintén eláztatta a sekély ciklon, ami az eltelt napok időjárásáért felelt, így a Körösökön zöldár indult meg. Végre friss víz mossa át a medreket! Kezdett állott szaga lenni a folyóinknak, amik áradások nélkül állóvizekké változnak át. Az egész vízhálózatunk egy fura tórendszer. Ami egykoron a megyét éltető érhálózat volt, most csak öntözésért felelős csatornarendszer. Szomorú.