Először 2016-ban figyeltem fel rá, hogy három hónapos száraz időszakok váltakoznak egy esőssel. Ahogy arra is, hogy a tavasz aszályos lett. Ha nincs kiadós téli csapadék, akkor kimarad a kucsmagombák szezonja, mert mire teremnének nincs eső, csak szél. Az idei száraz tavaszon fogcsikorgatva számoltam a heteket, hogy leteljen a negyedév és megjöjjön az esős hónap. És a megfigyelés ismét igaznak bizonyult. Megjött az eső. Miközben írom a bejegyzést, még mindig esik. Öt óra felé eredt el. A nyitóképen a 18:10-es műholdkép van, amin jól látszik a dél-keleti országrész felett a kiterjedt, vastag felhőzet. Ez pont az, amire vágytam. Alaposan átáztatja a talaj felső húsz centijét, rendesen megtolja a levegő páratartalmát, vagyis a gombáknak kedvező helyzetet teremt. És persze a szúnyogoknak is. Ha jót akarsz magadnak, akkor beszerzel tüllös kalapot. Másként nem tudsz megmaradni a zöldben. Csípnek, támadnak veszettül.
Ideálisnak tűnik a június. Boldog is vagyok. Azonban fontos észben tartani, hogy milyen komoly aszályra jött a csapadékos időszak. A talaj bőven el tudja nyelni a vizet. Viszont az özönvíz inkább gyorsan elfolyik mint beszivárog a földbe. Kíváncsi vagyok, hogy mennyi fog belőle ténylegesen hasznosulni. Ezért kellenének tárolók, amik összegyűjtik az éltető vizet. Mert a szárazság garantáltan visszatér. Ami nyomasztó. De az elkerülhetetlen előtt azért lesz egy kiadós termőhulláma a melegkedvelő gombáknak. Nem kezdem felsorolni, mert több tucat fajt kéne leírnom. Gondolj bármelyik nyári kedvencedre.
A harmadik képen az aszály hatása látható. Az NDVI anomália térképen az aktuális vegetációs index érték és a sokéves átlag különbségét, azaz az átlagtól vett eltérését láthatod. A pozitív értékek az átlagostól fejlettebb, dúsabb növényzetet mutatnak, míg a negatív értékek attól fejletlenebbet, vagyis a sok barna folt azt jelenti, hogy a szárazság mennyire visszavetette a fejlődésüket. (A fehér foltok adathiányt jelentenek.) Ami aggasztó, hogy az Erdélyi-szigethegység erdői mennyire gyenge zöld tömeget adnak. Évek óta a negatív csapadékanomália a Szigethegységben is megfigyelhető. A szárazság legyengíti a fákat, nem tudnak hatékonyan védekezni a kártevőik ellen, fapusztulás indul meg, ami negatívan hat a gombákra is. Egy ideig tombolnak a jó étvágyú korhadékbontók, de aztán a faanyag elfogytával éhen halnak. Az erdő elvesztése csak fokozza a vízzel kapcsolatos gondokat.
Kicsit elkanyarodtam a bejegyzés témájától. Összefoglalva, a mai kiadós csapadékot három légköri jelenség együttes hatása adta: ciklonális mező, hidegcsepp, gyenge hidegfront. Ezek hárman pont felettünk kezdtek bonyolult "táncba", aminek eredménye az özönvíz. Ez a nagy eső viszont nem érintette az egész országot. Bár több helyen egy hónapnyi csapadékot dobott le. Tudom, hihetetlenül hangzik, de június zárultával elég tág szórásúak lesznek a települések csapadékadatai, 10 és 100 mm közt. Láttam már ilyet is. Vagyis a nyári záporos csapadék nem mindenhol tud érdemben segíteni. Az igazi áztató, csendes esők egyre ritkábban alakulnak ki. Szélsőségek közt libikókázunk. És ennél csak cifrább lesz! A jó tanácsom, hogy használd ki az esős időszak után berobbanó termőhullámot, gombász kifulladásig, mert aztán elkerülhetetlenül jönnek a hőhullámok. És a hőség üti-öli az erdőket...
Kiegészítés
Összefoglalva, senki se fárasszon a hónap végén, hogy mennyire csapadékos volt június, mert egész hónapban esett, mert ez nem igaz az egész országra nézve.
Ugyanígy van globálisan is, egyes területek extrém mennyiségű esőt kapnak, máshol pedig évekig tartó aszályok tombolnak. És a hőség könnyedén felkúszik a sarkkörig is.
Ne hidd, hogy csak egy riogató bullshit a klímaváltozás. Sajnos ez pont nem fake news.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése