Támad a Mars?

Az Aseroe rubra az egyik legfurcsább termőtestet növeszti, ami felülről nézve egy különös, idegen lénynek tűnik. Pedig nem az, a többi gombához hasonlóan a földi élővilág része. A szömörcsögfélék Phallaceae családjába tartozik a nemzetsége. Közeli rokonai a szömörcsögök, amik hírhedtek dögszagukról. Az Aseroe rubra vöröses karjait szintén büdös nyálka borítja, amiben a spórái vannak. Ezt elhordják, szétviszik a döglegyek. A rokonaihoz hasonlóan ártalmatlan korhadékbontó. A déli féltekéről származik. Ausztráliából terjedt el emberi segítséggel, akár csak a tintahalgomba Clathrus archeri. Azonban kevésbé bírja az északi félteke teleit, így kizárólag melegebb éghajlatú területeken tudott meghonosodni. Északon csak üvegházakban bukkanhat fel mint váratlan vendég.

Jelmezbál a gombáknál

A párducgalóca Amanita pantherina időnként sárgásbarna, mézsárga színben bukkan elő, hogy összezavarja, meglepje a gombászokat. A sárgás színváltozatát var. velatipes néven találod meg a szakirodalomban. Meglepő színével citromgalócára Amanita citrina hasonlít, de a citromgalóca kalapszéle nem bordás, gallérja lelógó, és tönkjének alján feltűnő, peremes gumó van. Élőhely tekintetében a két galóca megegyezik, egy erdőben könnyedén rátalálhatunk mindkettőre. Ezért fordulhatott elő, hogy zavarba jött egyik gombásztársam, aki rálelt egy sárga párducra.
A gombák mindig képesek meglepni az embert. Erre legyetek felkészülve, és ne csodálkozzatok, ha szokatlan színben, méretben, alakban kerül elő a kedvencetek.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Fűszer a tuskón

Az ánizsszagú fagomba Lentinellus cochleatus magyar nevében benne van a legjobb tulajdonsága. Kellemes illatát az ánizsaldehid adja, amit az ánizsról Pimpinella anisum neveztek el. Az ánizs gyakori fűszere a téli ételeknek, süteményeknek. Az időszakhoz illő recept a fűszeres sütőtök.
A fagomba megőrzi illatát szárítás után is, így gombaporként fűszerezésre használható.
Felületesen hasonlít a laskagombákra Pleurotus nemzetség, de tölcséres alakja, a hosszan bordás tönkre mélyen lefutó, fűrészes élű lemezei, kisebb termete, és az ánizsillata alapján könnyen azonosítható. A fotón tipikus termőtestei láthatók.
Az elhalt lombos fák korhadékbontója. Nyártól késő őszig terem, inkább őszi faj. A talajban rejtező gyökereket is lebontja, ilyenkor talajon élőnek tűnik. Kedveli a nyirkos, párás helyeket. A sűrűbb erdőkben lelhetünk rá.

Kiegészítés: A fagombának van egy szagtalan változata a var. inolens. Ezt nem kell felszedni. Csak az ánizsillatú termőtesteket tudjuk fűszerként használni.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Helyzetjelentés

Az előrejelzés alapján némi bizonytalansággal ugyan, de kijelentem, hogy az időjárási helyzet megfordult és a tartós aszály véget ért. A mediterrán ciklonok egymás után fognak érkezni. Most hétvégén, hétfőn és csütörtökön is hazánk felé kanyarodik egy-egy délről, és reményeink szerint sok csapadékot hoznak magukkal. Kb. még 200mm eső hiányzik a talajból! A gombák csak azért tudtak előjönni, ahol esett egy kis eső vagy több is, mert ősszel kisebb a párolgás. Ennek köszönhetően, és a reggeli harmatot is hasznosítva, a kedvenceink őrült tempójú termőtest növesztésbe kezdtek. Ahol eddig semmi se volt, pár nap alatt gombaéden lett. Az országban többfelé vannak gombaoázisok, amibe betoppanva leesik az ember álla, hogy ez meg hogy... Az Őrség teljesen bedurrant, a fajgazdagság szívmelengető. Kíváncsi vagyok, hogy a hidegebb idővel megfordul-e a szokatlan helyzet, és a bükkösök helyett a tölgyesekben fognak előjönni a vargányák. A tartós aszály miatt csak speciális talajú tölgyesekben termett az ízletes. Októberben a legnyerőbb lelőhelyei a fenyővel elegyes bükkösök voltak.
Szerencsére a hideghullám átmeneti lesz. A szombati mediterrán ciklon hátoldalán fog bezúdulni az északi sarki zimankó, de hétfőn az újabb ciklon délről fog ránk tolni nedves meleget. A frontérzékenyek számára hullámvasutas napok jönnek. A gombáknak viszont tetszeni fog az időjárás megváltozása. Ha tartós lesz az enyhébb idő, sok csapadékkal kísérve, akár decemberig is teremhetnek. Természetesen a hideghullám kedvezni fog a kimondottan hidegtűrő őszi-téli fajoknak. Egy kis ízelítő a fajkínálatból:

tölcséres rókagomba Cantharellus tubeoformis
rozsdasárga tölcsérgomba Lepista inversa
sereges tölcsérgomba Clitocybe gibba
óriás tölcsérgomba Infundibulicybe geotropa 
szürke tölcsérgomba Clitocybe nebularis
lila pereszke Lepista nuda
lilatönkű pereszke Lepista personata
fenyő-pereszke Tricholoma myomyces
téli fülőke Flammulina velutipes
csoportos álpereszke Lyophyllum decastes
gyűrűs tuskógomba Armillaria mellea
húsbarna pénzecskegomba Laccaria laccata
fagyálló csigagomba Hygrophorus hypothejus
ízletes rizike Lactarius deliciosus
gyapjas tintagomba Coprinus comatus
késői laskagomba Pleurotus ostreatus
barna nemezestinóru Xerocomus badius
sárga gereben Hydnum repandum
közönséges petrezselyemgomba Hericium coralloides
fodros káposztagomba Sparassis crispa
júdásfülgomba Auricularia auricula-judae

Egyébként esős időben is lehet gombászni. Persze nem szakadó esőre gondolok, hanem szemerkélőre. Egy jó esőkabát és gumicsizma megvéd az elázástól.

Gombákkal a világ körül 15.

A tavaszi vargánya Boletus rex-veris Észak-Amerika egyik ízletes vargánya hasonmása. Régebben a Boletus edulis változatának, alfajának tekintették, de modern vizsgálati módszerekkel megállapították, hogy attól független, önálló faj. A vargányák közt közelebbi rokona a vörösbarna Boletus pinophilus. Erre a rokonságra utalhat, hogy a tavaszi vargánya szintén inkább a fenyőkkel társul, Pinus és Abies nemzetségek fajaival. Ezért hegyvidékek örökzöld erdeiben gyűjthető májustól júniusig. Tavasz végi, nyár eleji gomba. Az ízletestől megkülönbözteti a tavaszi termőideje és kalapjának rózsaszínes árnyalata. Ugyanolyan kiváló csemegegomba mint a többi vargánya. Kedvenc élőhelyein nagy mennyiségben gyűjtik, és ugyanúgy megbecsülik mint az ízletest.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

A tragédia elkerülhető

Újabb gombamérgezés történt, ezúttal Baranya megyében okozott halálos mérgezést a gyilkos galóca Amanita phalloides. Elgondolkodtató, hogy minden településnek van polgármestere, de nincs gombaszakellenőre. Pedig lenne igény rá. Ennek ellenére nem zárható ki az egyéni felelősség sem, nem eszünk meg olyan gombát, amit felületesen határoztunk meg. Az nem lenne túl megnyugtató, ha valaki elé úgy tennék le egy tál gombás ételt, hogy a gomba, amiből főztem, olyan volt mint a csiperke... Az nem elég, ha valaki rutinos gombaszedő, mert ez gyakran annyit jelent, hogy gyűjt kb. három fajt, amit a nagyapja is szedett. Egyszer egy idős bácsinak magyaráztam, hogy él a megyében galóca, itt van pár kilométerre a termőfoltja. Ő váltig állította, hogy sosem találkozott vele. Különben sem érdekli, mert csak a csiperkét gyűjti. Homlokomra szaladt a szemöldököm és döbbenten továbbálltam. Ilyen mentalitás esetén nem csodálkozom, hogy az emberek megmérgezik magukat és családtagjaikat a mérgező gombákkal. Pedig a gombamérgezés elkerülhető lenne, ha az emberek komolyan vennék a jó tanácsokat és betartanák a legelemibb szabályt, a magunk szedte gombát mutassuk meg profinak! Ha nincs a közelünkben szakellenőr, akkor ne együk meg az ismeretlen gombákat. Ilyen egyszerű. Senkinek sem kéne meghalnia a mérgező nagygombák miatt. Nem másznak bele a tányérunkba, a mi felelősségünk, hogy belekerülnek vagy nem. Legyünk felelősségteljesebbek és óvatosabbak!

FONTOS: A nyilvántartott gombaszakellenőrök listája elérhető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján.

Kiegészítés: A fotót október elején, az őrségi gombásztalálkozó kiállításán készítettem a fiatal galócákról. A kettévágott termőtest az én gyűjtésem volt.

Gomba a kertben

A kerti tintagomba Coprinellus micaceus az egyik legközönségesebb gombánk. Az erősen korhadt faanyag a kedvenc táptalaja. Tuskókon, gyökérzeten tenyészik és fejleszti termőtesteit. Amikor a fűben rálelünk, akkor is valami faanyagon nőtt ki, amit eltakar a talaj. Termőközege miatt bárhol rálelhetünk az év fagymentes részében, vagyis áprilistól decemberig terem erdőkben, parkokban, városok egyéb zöld területein, és kertekben eső után. A mostani kissé nedvesebb időjárás máris előcsalogatta. A fotóm tegnapi, a város belterületén örökítettem meg. Általában nagyobb csoportokban jön elő. Csoportos megjelenése az egyik jellegzetessége. A másik, a csillámok a jobb oldali kalap tetején még éppen észrevehetők. A sűrűn álló lemezei fiatalon fehéresek, de gyorsan feketére színeződnek a sötétbarna-fekete spóráktól. Vékony tönkje üreges, gallérja nincs. Az érő termőtestek kalapja kiterül, széle felpöndörödhet, közben egészen fekete lesz, végül elfolyósodik, lebomlik. A rövid életű termőtesteket időben elcsípni nem könnyű, és nem igazán érdemes. Bár ehető gomba, de törékeny és nincs különösebb íze. Ráadásul az alkohol lebontását gátló vegyületet tartalmaz, amivel kellemetlen órákat szerezhet nekünk, ha ittunk rá alkoholt.
Mostanában tömegével jön elő mindenfelé, így a gombákban járatlan laikusok meglepve állnak előtte a kertjükben. Nem kell tartani a kerti tintagombától. Ártalmatlan korhadékbontó, aminek közvetett haszna van, humusszal gazdagítja a talajt.

Csak egy kép

Virtuális gombászat

Galóca, de mégsem az

A szürke selyemgomba Amanita vaginata a galócákon belül található alnemzetség az Amanitopsis típusfaja.
A selyemgombákat könnyű felismerni három legfontosabb tulajdonságukról, amik mind megfigyelhetők a képen: a fésűsen bordás kalapszél, a gallér hiánya és a bocskor. A lemezeik fehérek, krémszínűek, akárcsak a galócáké. A spóraporuk fehér.
A selyemgombák ehetők gondos főzés-sütés után, mert a hő lebontja a mérgező vegyületeiket. Azonban nem érdemes a gyűjtésükkel vesződni, mert nincs kiemelkedő ízük, húsuk vizenyős, és a galóca-paráztatás miatt senki se bírná jó étvággyal megenni a selyemgombás ételt.
A szürke selyemgomba és közeli rokonai, a rőt A. fulva és a narancsszínű A. crocea nyártól őszig teremnek erdeinkben. Gyökérkapcsoltak, a fák gombapartnerei. Néha az erdőszélen, a fűben jelennek meg, de ilyenkor is a fákhoz kötődnek.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Bocskoros a korhadékbontók közt

A ragadós bocskorosgomba Volvopluteus gloiocephala a bocskorosgombák leggyakoribb faja hazánkban, rokonai az óriás V. bombycina és az élősdi V. surrecta rokonai jóval ritkábbak. A tápanyagban gazdag talajú helyeket kedveli, így mezőgazdasági területeken, emberi településeken, kertekben is rendre felbukkan. Magányosan vagy seregesen jönnek elő a termőtestei. Nemzetségének névadó tulajdonságát egyből észrevesszük, ha a gombát óvatosan kiemeljük a talajból, tönkjének végén bocskor van.
A kalapja 6-14cm átmérőjű, nedvesen ragadós, szürkésfehér színű, közepe gyakran sötétebb. A lemezei fiatalon fehéresek, a spóráktól halvány rózsaszínűek lesznek, a tönköt nem érintik. A húsa vizenyős, idősen kellemetlen szagú, rossz ízű. Ehető, de nem érdemes gyűjteni. Kezdő gombász könnyen galócát szedhet fel helyette, ha fás élőhelyen keresgéli a gombákat. Bár a színesedő lemezei, és a gallér hiánya segít megkülönböztetni a galócáktól és a selyemgombáktól, amiknek a kalapszéle bordás.
Trópusi rokonát, a csíkos bocskorosgombát V. volvacea nagyobb mennyiségben termesztik és konzerválják Ázsiában.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Rizikének álcázza magát

A begöngyöltszélű tejelőgomba Lactarius zonarius a kezdő gombászok csali rizikéje. Engemet is elgondolkoztatott, amikor először találkoztam vele. Álmélkodva szaglásztam, mert kellemes gyümölcsillata volt. Nézegettem a világossárga kalapján a körkörös mintázatot, a tönkjén a mélyedéseket és egy kérdés jött elő, talán rizikét találtam? Az akkori könyveim határozott nemet mondtak, mert a rizikék nem élnek tölgyesekben. Ez a szép, sárga gomba viszont a tölgyek alatt nőtt. Fellapoztam egy komolyabb gombahatározót, talán a Gombászkönyvet . Megtaláltam benne a csali rizikémet, és megtudtam a nevét, valamint a szomorú tényt, hogy nem ehető, mert égetően csípős ízű.
Bár hasonlít a rizikékre és csábító a kellemes illata, de ne szedd fel az ehető rokonai helyett.
A begöngyöltszélű tejelőgombának közvetett haszna van, gyökérkapcsolt gombaként segíti a tölgyeket és egyéb lombhullató fákat. Ezért tiszteld és ne taposs rá!

Kiegészítés: A kezemben lévő termőtestnél sokkal nagyobbakat szoktam találni. Ez egy méreten aluli példány. Talán a szárazság akadályozta a növekedésben. 

Októberi gombák

Vasárnap ismét kibicikliztem Póstelekre. Egy-egy ilyen kiruccanás oda-vissza 20km tekerést jelent. Azonban a szép időben vétek lett volna a négy fal közt maradnom. Ezért elindultam megnézni, hogy az eltelt napok alatt mennyit változott a gombahelyzet. Jó ötletnek bizonyult az újabb túra, mert a kedvenc csertölgy Quercus cerris telepítésemben, ami gyertyánnal Carpinus betulus elegyes újabb gyökérkapcsolt fajok jöttek elő, például a ligeti pókhálósgomba Cortinarius largus.
A kedvenc helyem mellett nyárfatelepítés van, és a köztük lévő földúton szintén meglepetésbe botlottam, a lila susulykába Inocybe geophylla var. lilacina.
Egy akácos részen a begöngyöltszélű cölöpgomba Paxillus involutus friss példányaira leltem.
A túra végén még benéztem a Körös klubhoz, mert a génbank területe egy gombaéden. Sok gyökérkapcsolt gomba él a fiatal fákkal együtt. Itt találtam a nyárfa-érdestinórut Leccinum duriusculum és a kékhátú galambgombát Russula cyanoxantha. Természetesen a korhadékbontók is jól érzik magukat a fiatal fák alatt. Végre helyben láthattam a lila pereszkét Lepista nuda.
A sok gomba ellenére nem szoktam gombászni a génbank területén, mert természetvédelmi terület. Csak dokumentálom a fajokat. Kell egy (több) hely az élőlényeknek, ahol emberi zavarás nélkül élhetnek és sokasodhatnak. Ilyen a génbank, ami nagyon jó túracélpont minden évszakban. Kicsi területén állatok, növények, gombák zsúfolódtak össze. Káprázatos a fajgazdagság. Leginkább májusban pezseg itt az élet, amikor költenek a madarak, virágoznak a védett növényritkaságaink. Október végén inkább a gombák tobzódnak, kihasználják a rövidke meleg, nedves időszakot. Igyekezniük kell, mert a vénasszonyok nyara pár nap múlva véget ér.

A szövegben említett fajokon kívül a következőkkel találkoztam:

késői laskagomba Pleurotus ostreatus
émelyítő pereszke Tricholoma lascivum
enyhe galambgomba Russula pectinatoides
törékeny galambgomba Russula fragilis
feketésvörös galambgomba Russula atropurpurea
változékony tinóru Boletus luridus
fehér sörtéscsészegomba Humaria hemisphaerica
széleslemezű fülőke Megacollybia platyphylla
bimbós pöfeteg Lycoperdon perlatum
begöngyöltszélű tejelőgomba Lactarius zonarius.

Pár nap szárazabb, napsütéses idő máris éreztette hatását, és a hétfői gombák közül több eltűnt, összeszáradt. Ezek viszont további termőtesteket növesztettek:

hasadtlemezű-gomba Schizophyllum commune
zsemleszínű fakógomba Hebeloma crustuliniforme
kerti susulyka Inocybe rimosa
sárga kénvirággomba Hypholoma fasciculare
gyenge áltintagomba Parasola plicatilis
barna porhanyósgomba Psathyrella piluliformis
szarvasagancsgomba Xylaria hypoxylon
rózsáslemezű tejelőgomba Lactarius controversus
zöld ánizsgomba Clitocybe odora
bükkfa-tapló Fomes fomentarius
lepketapló Trametes versicolor
nyálkás gyökeresfülőke Xerula radicata
barna csengettyűgomba Pluteus cervinus
húsbarna pénzecskegomba Laccaria laccata.

Szombaton érkezik a mediterrán ciklon, ami ránk fogja hozni az északi hideget. Csak pár napunk van, hogy idén még láthassunk melegkedvelő nyári gombákat. Használjátok ki a rövidke időt!

Virtuális gombászat

Mai találat

A lilatönkű pereszke Lepista personata pici és fiatal termőtestére a kertben találtam rá. A tyúkok kikaparták valahonnan és megcsipkedték, de nem ízlett nekik. Nekem viszont az egyik kedvenc gombám. Régebben nagyobb mennyiségben gyűjtöttem, és többször locsoltam szét mosóvizét, hogy meghonosítsam a kertben. A telepítés sikerült. Meg fogom keresni a micélium telepét, magát a gombát.

Városi gombászat

Tegnap jöttem-mentem Békéscsaba belterületén, és a szokott rutinnal kerestem a gombákat. Hamar bizonyítást nyert, aki keres, az talál. A fotómon látható áltriflát Scleroderma sp. a Kossuth téren örökítettem meg. A fiatal tölgyfák közelében, a szokott helyén jött elő. A mulcs megtévesztő, a hegyes kucsmagombával Morchella conica ellentétben az áltriflák gyökérkapcsolt gombák, vagyis a városi példány a tölgyfákkal él együtt. A gombásznak semmi dolga az áltriflákkal, mérgezők. Ellenben a fák gombapartnereiként hasznos segítőink.
Egy javaslat, gyermekeinknek mutassuk meg az áltriflát, hogy ezt a barna gumót nem szabad rágcsálni! Régebben volt egy eset, amikor egy óvoda udvarán a fák alatt jött elő, és a gyerekek megkóstolták. Az óvoda vezetősége talajcserét csinált, hogy kitoljon a gombákkal. Szerintem fölösleges talajmunka helyett gombás foglalkozást kellett volna tartani a kicsiknek. Nem kell elpusztítani az áltriflát, együtt lehet élni vele. Nem eszed meg, nem csapja el a hasad. Ilyen egyszerű.
Találtam ehető gombát is, egy kertben komposztdombon csiperkék nőttek. Tippem szerint valaki gombatermő dobozt boríthatott a komposztra, és a kétspórás csiperke Agaricus bisporus micéliuma továbbélt, és újabb termőtesteket hozott.
A ligetben egy tölgyfa tövénél megviselt, szokatlan kinézetű gombacsoportra figyeltem fel. Néha ilyen is lehet a májgomba Fistulina hepatica.
A városban itt-ott még mindig nő a gyökeres tarlógomba Leucoagaricus barssii. Csiperkének tűnik, de nem az.
Találtam még egy kicsi, fehéres őzlábgomba Lepiota fajt is. Nemzetségével semmi dolga a (has)gombászoknak, nem ehetők, némelyik súlyosan mérgező.
A száraz, napos időjárás nem kedvez a nyílt élőhelyek gombáinak. A mezőkön csak a kora reggeli órákban remélhetjük, hogy nedvdús gombákra lelünk. Az erdők talajszintje jobban védett a napfénytől és a kiszáradástól, ha nincs szél. Fás helyeken gombaéden fogadhat minket, ha a hosszú hétvégén gombászni megyünk. Hétköznap viszont tartsuk szemünket a városi füves-fás részeken, mert a gombák bárhol felbukkanhatnak. 

Gomba gombának farkasa 8.

A  tinórufaló penész Hypomyces chrysospermus csócsálta nemezestinórukkal gyakran találkozhatunk a fás élőhelyeken, akár városi parkokban is. A képen látható fehér puffancs valamikor egy molyhos tinóru Xerocomus subtomentosus volt, de a penész teljesen ellepte és a kép készültekor javában ette, emésztette áldozatát.
A penész kezdetben fehér, majd sárga, végül vörösesbarna lesz. A fajnevét az aranysárga színe után kapta. Nevezhetném aranypenésznek is. A tömlősgombák Ascomycota törzsébe tartozik, és nemzetségének több tagja szintén gombaparazita, például a homárgomba Hypomyces lactifluorum.
Bár a nemezestinóruk mind ehetők, de csak a penészmentes, kemény, fiatal példányaikat gyűjtsük! Különben meglephet minket a tinórufaló, és az általa lebontott gombafehérjéktől gyomorrontásunk lehet.

Nagy, húsos, mégsem ehető

A rózsáslemezű tejelőgomba Lactarius controversus az eltelt napokban többször megtréfálta az alföldi hobbi gombászokat. A nagy, fehér, húsos termőtestei mindenkiben fellobbantják a reményt, hogy talán egy kiadós ehető gombára lelt. Sajnos a rózsáslemezű tejelőgomba égetően csípős ízű. Senki sem tudja legyűrni.
A tenyeremen látható példány egy kisebb termőtest. Ennél jóval nagyobbak is voltak a telepített nyárfák alatt. A megsértett lemezein jól látható a fehér tejnedv, a nemzetsége névadó tulajdonsága. A fiatal gombánál még nem igazán feltűnő a lemezek színeződése, de ha egy idősebb termőtestet felfordítasz, annak egyértelműen húsrózsás árnyalatúak.
A rózsáslemezű tejelőgomba a nyárfa gombapartnere. Az alföldi telepített nyárasokban akár nagyobb tömegben is teremhet. Kezdő gombászoknak a könnyű felismerhetősége miatt sikerélményt adhat. Jó érzés rábökni, és átadni a másiknak az információt, hogy "az ott a rózsáslemező tejelőgomba, ne vedd fel, fölösleges". Azért a hobbi gombászatnak is megvannak a gyönyörű pillanatai. Az erdő megtelik ismerős élőlényekkel, és az egykoron zord rengeteg otthonossá lesz.

Séta az őszi erdőben

Hétfőn Pósteleken néztem körül. Nem hasgombászat vezetett, hanem az érdeklődés, hogy a kevés eső és a harmatos reggelek mennyi és milyen fajoknak hozták meg a kedvét a termőtest növesztéshez.
Az egy hónappal korábbi túrához mérten jelentős változás történt, mert lépten-nyomon korhadékbontó gombákba botlottam és itt-ott a gyökérkapcsoltak is felbukkantak. A fajgazdagság a hosszú aszály, gombamentes időszak után szívmelengető volt. Ha a most vonuló mediterrán ciklon sok esőt ad, és kitart a meleg, akkor hétvégére a jó, ehető fajok is előjöhetnek. Bár a felsorolt gombák közül némelyik ehető, de csekély étkezési értékűek. Ezeket sosem gyűjtöm konyhára.
A két órás bóklászás során a lehető legtöbb gombát próbáltam meghatározni. Cirka ötven faj lehetett kint. A kicsi, barna-szürke korhadékbontók közül némelyik név nélkül maradt. Egy-két bizonytalan határozásomat nem raktam be a listába, ami harminc fajt tartalmaz. Ezek zöme közismert, gyakori gomba, amik az alföldön és hegyvidéken egyaránt megtalálhatók.

feketeközepű szegfűgomba Marasmius bulliardii
nyakörves szegfűgomba Marasmius rotula
undorító büdösszegfűgomba Micromphale foetidum
barázdálttönkű kígyógomba Mycena polygramma
kákagomba Macrotyphula juncea 
hasadtlemezű-gomba Schizophyllum commune
zsemleszínű fakógomba Hebeloma crustuliniforme
kerti susulyka Inocybe rimosa
sárga kénvirággomba Hypholoma fasciculare
gyenge áltintagomba Parasola plicatilis
barna porhanyósgomba Psathyrella piluliformis
fehér porhanyósgomba Psathyrella candolleana
csíkos pohárgomba Cyathus striatus
szarvasagancsgomba Xylaria hypoxylon
húsvörös nyálkagomba Lycogala epidendron
sárguló galambgomba Russula luteotacta
büdös galambgomba Russula foetens
rózsáslemezű tejelőgomba Lactarius controversus
zöld ánizsgomba Clitocybe odora
bükkfa-tapló Fomes fomentarius
lepketapló Trametes versicolor
csoportos álpereszke Lyophyllum decastes
nyálkás gyökeresfülőke Xerula radicata
gyapjaslábú fülőke Gymnopus peronatus
barna csengettyűgomba Pluteus cervinus
húsbarna pénzecskegomba Laccaria laccata
okkerszínű tinóru Boletus impolitus
molyhos tinóru Xerocomus subtomentosus
piros tinóru Xerocomus rubellus
aranysárga lánggomba Gymnopilus junonius

Jó látni, hogy egy ember ültette, növényzet tekintetében fajszegény élőhelyen a gombák jól érzik magukat, és évről évre egyre több fajuk jelenik meg. A gombák nagy hódítók. Adj nekik egy kis erdőt, és pár év alatt pazar gombaédened lesz.

Több erdőt, és szemléletváltást kérnék

Múlt héten alkalmam volt átmenni Szlovéniába. Ugyanazt tapasztaltam mint régen, amikor átléptem az osztrák határt, egy km oda-vissza és táblák nélkül is tudható, hogy melyik földön vagyok. Magyarország porosabb, szemetesebb, lepukkantabb. Nincs értelme okolni a külső gonosz erőket, egyszerűen a magyar emberek fejében van a káosz. Ez a "kivagyi leszarom" viselkedés taccsra vág mindent. Fel kéne fogni, hogy a külső környezet nem független tőlünk, hanem a kiterjesztésünk. Ha oda szemetelsz, akkor az otthonod is mocskos és szemétben fetrengsz? Ugye nem? Lehet sírni, hogy mennyi a baj, de ennek semmi köze ahhoz az egyszerű tényhez, hogy (igénytelen) szemetelős népség vagyunk. Tisztelet a kivételnek. Azonban elgondolkodtató, hogy egyesek autójukba pattanva képesek bemenni egy erdőbe és a csomagtartóból kipakolni a szemetet, majd elégedetten távozni. Tévedés azt hinni, hogy csak a szegények közt vannak az igénytelenek, a tehetősek is hajlamosak átlépni, észre se venni az emberi normákat. Esetleg állatnak vélik magukat? Az is odakakil, ahol a szükség szólítja. Aki a természetet nem becsüli, az életet sem becsüli, vagyis számomra egy megbízhatatlan gazember. Sajnos túl sok van belőlük a szabad rablásra épült társadalmunkban. A féreg belül van. Nem a balsors ver minket.

Születésnapi gombakvíz

2010-ben ezen a napon írtam meg az első bejegyzést a blogba. Azóta túljutottam az ötszázadikon is. Ezek zöme ismeretterjesztő írás, mert a gombákról sok a tévhit. Pedig a gombák többsége ártalmatlan, és a mérgezők sem másznak bele a tányérunkba. Ha megismerjük a természet különceit, közelebb kerül hozzánk a természet. A gombák rendkívül fontos részei a bioszférának. Szinte minden élőhelyen megélnek. Magyarország területén több ezer fajuk él. Ezek közül a legfontosabbak a nagy méretű termőtestet növesztő gombák, amikkel erdőn-mezőn jó időben gyakran találkozhatunk. Némelyikük mérgező, egyesek túlságosan büdösek vagy keserű ízűek, de akadnak köztük nagyon ízletesek is. A jó, ehető fajok a konyhakultúránkat gazdagítják, változatosabbá tehetjük velük az étrendünket. Heti tíz deka gombával az egészségünket támogatjuk. Aromaanyagaik, nehezen emészthető sejtfaluk az emésztésünket serkentik. Egyes fajok gyógyhatású vegyületeket tartalmaznak, akárcsak a gyógynövények.
A gombák inkább a segítőink mint az ellenségeink. Feltétlenül érdemesek a figyelmünkre. Ezért szerkesztem a blogot, és terveim szerint még évekig fogom gyarapítani.
Elérve egy újabb képzeletbeli mérföldkőhöz, ismét játékot indítok el. Ugyanazok érvényesek rá mint a tavalyira. Az idei nyereményt a M-érték Kiadó ajánlotta fel, de ha a nyertesnek megvan a Melyik ez a gomba?, akkor a nyereménye 5000 forintos könyvutalvány lesz. A játékra a megfejtéseket december végéig várom, algieba (kukacos a betű) freemail pont hu. A nyereményt január első felében eljuttatom a szerencsés nyerteshez.
Nincs más hátra, játékra fel!

A kvíz elején tíz gombát kell felismerni képről. Mindegyik fotó megtalálható a blogban. A felvételeken a fajra jellemző termőtestek láthatók.

A képek a kvíz részei, így a megfejtésben a gombanevek elé írd a sorszámukat is. Az utolsó képtől folytatom a számozást.
Most pedig a kérdések. A csali válaszok közt ott a helyes.

11. Melyik tulajdonság nem jellemző a gyilkos galócára?
a. kalapja változatos színű
b. sárgára színeződik a húsa
c. fehér lemezei vannak
d. tönkjén nagy bocskor van

12. Milyen színű a galócák spórapora?
a. zöld
b. dohánybarna
c. rózsaszín
d. fehér

13. Melyik életmód jellemző a galócákra?
a. gyökérkapcsolt
b. korhadékbontó
c. parazita

14. Melyiknek van bocskora?
a. fehér galóca
b. citromgalóca
c. légyölő galóca
d. párducgalóca

15. Melyik jó, ehető gombával tévesztik össze a párducgalócát?
a. kétspórás csiperke
b. nagy őzlábgomba
c. gyapjas tintagomba
d. ízletes vargánya

16. Melyik fát kedveli a legjobban a gyilkos galóca?
a. lucfenyő
b. bükk
c. nyárfa
d. tölgy

17. Melyik hasonlít a leginkább a fehér galócára?
a. földtoló galambgomba
b. mezei csiperke
c. tarlógomba
d. gyapjas tintagomba

18. Melyik életmód jellemző a tarlógombára?
a. gyökérkapcsolt
b. korhadékbontó
c. parazita

19. Milyenek a tarlógomba lemezei?
a. tönkhöz nőttek
b. szabadon állók
c. tönkre lefutók
d. foggal a tönkhöz nőttek

20. Milyen színű a tarlógomba spórapora?
a. fehér
b. dohánybarna
c. sárga
d. szürkésibolya

21. Melyik csiperke kedveli az erdei élőhelyeket?
a. nagyspórás
b. óriás
c. sziki
d. ízletes

22. Melyiknek fejthetők le a lemezei?
a. erdőszéli csiperke
b. piruló galóca
c. begöngyöltszélű cölöpgomba
d. ízletes rizike

23. Melyik okoz veseleállást?
a. párducgalóca
b. sárguló csiperke
c. ráncos tintagomba
d. mérges pókhálósgomba

24. Melyikben van amatoxin?

a. változékony tinóru
b. húsbarnás őzlábgomba
c. nyárfa-tőkegomba
d. citromgalóca

25. Melyik pókhálósgomba használható gyapjúfestésre?
a. vöröslemezű
b. zsemlebarna
c. hegyeskalapú
d. oroszlánsárga

26. Melyik életmód jellemző a pókhálósgombákra?
a. parazita
b. gyökérkapcsolt
c. korhadékbontó

27. Melyik pókhálósgomba ehető?
a. csúcsos
b. nyálkástönkű
c. óriás
d. olajzöldes

28. Melyik család rokona a begöngyöltszélű cölöpgomba?
a. galambgombafélék
b. galócafélék
c. tinórufélék
d. pókhálósgombafélék

29. Melyik galambgombának hajlékonyak a lemezei?
a. hánytató
b. földtoló
c. dióízű
d. kékhátú

30. Melyik életmód jellemző a galambgombákra?
a. korhadékbontó
b. parazita
c. gyökérkapcsolt

31. Melyik galambgombának pirosas a kalapja?
a. hánytató
b. dióízű
c. büdös
d. varashátú

32. Melyik nemzetség rokonai a tejelőgombák?
a. csiperkék
b. őzlábgombák
c. galambgombák
d. galócák

33. Melyik tejelőgomba ehető?
a. ráncos
b. begöngyöltszélű
c. pelyhes
d. rózsáslemezű

34. Melyik tejelőgomba kedveli a nyárfát?
a. rózsáslemezű
b. ízletes rizike
c. begöngyöltszélű
d. ráncos

35. Melyik szarvasgomba nem tartozik a Tuber nemzetségbe?
a. téli
b. üreges
c. fehér
d. isztriai

36. Melyik „szarvasgomba” nem tömlősgomba?
a. nyári
b. vörös (nem azonos a rőt szarvasgombával)
c. homoki
d. nagyspórás

37. Melyik laskagomba talajlakó?
a. Pleurotus ostreatus
b. Pleurotus eryngii
c. Pleurotus djamor
d. Pleurotus pulmonarius

38. Melyik gomba a késői laskagomba hasonmása?
a. nyár-fagomba
b. ízletes tőkegomba
c. óriás likacsosgomba
d. sárgatönkű áldücskőgomba

39. Melyiket termesztik?
a. ágas tapló
b. óriás likacsosgomba
c. sárga gévagomba
d. nyárfa tőkegomba

40. Melyik tinórunak van hálószemmintás tönkje?
a. cékla
b. gyökeres
c. változékony
d. pompás

41. Melyik vargánya él elsősorban fenyőerdőben?
a. ízletes
b. bronzos
c. nyári
d. vörösbarna

42. Melyik nemzetségbe tartozik a föld legnagyobb élőlénye?
a. Armillaria (tuskógombák)
b. Calvatia (pöfetegek)
c. Macrolepiota (őzlábgombák)
d. Tricholoma (pereszkék)

43. Melyik a veszedelmes erdészeti kártevő?
a. gyűrűs tuskógomba
b. barna csengettyűgomba
c. nyár-fagomba
d. széleslemezű fülőke

44. Milyen életmód jellemző a barna csengettyűgombára?
a. parazita
b. gyökérkapcsolt
c. korhadékbontó

45. Milyen színű a csengettyűgombák spórapora?
a. sötétbarna
b. fehér
c. sárga
d. rózsaszín

46. Van zöld spóraporú kalapos gomba?
a. nincs
b. van

47. Hol élnek a rizikék?
a. legelőkön
b. tölgyerdőben
c. fenyőerdőben
d. akácosokban

48. Milyen életmód jellemző a rózsaszínű nyálkásgombára?
a. gyökérkapcsolt

b. korhadékbontó
c. parazita

49. Melyikből készíthető használati tárgy?

a. bükkfa-tapló
b. nyár-tapló
c. ágas tapló
d. könnyező likacsosgomba

50. Melyiket nem termesztik?
a. téli fülőke
b. ízletes tőkegomba
c. gyapjas tintagomba
d. ízletes vargánya

51. Melyik gomba 2013-ban az év gombája?
a. gyilkos galóca
b. nagy őzlábgomba
c. csoportos csiperke
d. nyári szarvasgomba

A vargánya titka

Négy vargányánk van: az ízletes Boletus edulis, a nyári B. reticulatus, a bronzos B. aereus és a vörösbarna B. pinophilus. Közös jellemzőjük, hogy a húsuk fehér, ami nem változtatja a színét vágásra, sérülésre. A hús tönkben, kalapban kemény, amikor fiatal a gomba. Nagyon jó tartású, tetszetős megjelenésű gombák a vargányák. Ízük, illatuk kiemelkedően jó. Minden tulajdonságuk alapján a legjobb gombák közé tartoznak, ha éppen nem a legjobbak. Talán csak a szarvasgombáknak, Tuber nemzetség fajainak van nagyobb híre. A vörösbarna kivételével kedvező időjárású években gyakoriak savanyú talajú erdőinkben. A fák gombapartnerei, elsősorban tölggyel, bükkel társulnak. Melegkedvelők, de az ízletes bírja a hűvösebb időt. Az Őrségben kizárólag vele találkoztam, de mások találtak nyárit és egy darab vörösbarnát is. Bronzos nem került elő.
A fotómon egy csiga rágta ízletes vargánya látható, amit október ötödikén fotóztam le egy Szalafő környéki erdőben. A nedves időben zsíros fényű, tapadós kalapja volt. Ez egyébként jellemző tulajdonsága az ízletesnek. A termőtestet óvatosan kibillentettem és felvettem, majd a helyét betakartam az avarral. Ezután vékonyan körbevágtam a tönk alját, amivel eltávolítottam a talajt és a növényi maradványokat. A tisztítás után beraktam a kosárba és keresni kezdtem a következőt. Életemben először megtapasztaltam, hogy a vargányára rá lehet kattanni. Jó íze van, tény, de keresni sokkal jobb. Annyira beleolvad a környezetébe, hogy gyakran csak akkor vettem észre, amikor már előtte voltam, vagy ekkor sem, mert egyet felrúgtam, egyet eltapostam. A vargányázás a gombászás elit osztálya. Sok gombát szedtem, volt kezemben számos faj, de egynél sem éreztem ilyen fokú izgatottságot és remegő izgalmat, sürgető kényszert az újabb példány levadászására. Érdekes volt. Meglepődtem. Aztán nekilódultam, hogy még egyet találjak. Mi lehet a vargánya titka? Számomra a termete, alakja, súlya a vonzó. A kalapos gombák nehézsúlyú bajnoka. Akár egy kilós is lehet a termőteste! A minimalista stílus mestere, félgömb kalap, hasas tönk. Ennél letisztultabb forma egy van, a pöfetegek gömbje. A vargánya szép, nehéz, van benne anyag. Ez aztán rendesen fel tudja húzni a gombászt. Aztán ott van még a fehér húsa, ami szárítva is világos marad. Plusz a kiváló íz és illat. Kalapos gombák közt a vargánya csapat az ász. Hiába nőhet meg a nyárfa-érdestinóru Leccinum duriusculum is vargánya méretűre, nem ájulok el tőle. Pedig jó gomba, kedvelem. Annyi jó, ehető gombát láttam, érintettem, ettem meg, de egytől sem durrant el az agyam. Egyedül az ízletes vargánya csalta ki belőlem a vérgombászt. Miért? A válasz, hogy a vargánya, A GOMBA. Minden jó, amiért az ember szereti gombát. Ez a vargánya titka.

Helyzetjelentés

Sajnos a száraz periódus nem ért véget, az aszály országszerte érezteti hatását. Számos jó gombalelőhely porzik és kedvenceinknek semmi nyoma. Ugyan reggelente sok harmat csapódik le, és ezt is tudják hasznosítani a gombák, de a termőtest képzésük csak ott indult meg, ahol valamennyi eső volt. Az őrségi túra során ritka nagy mázliba gyalogoltam bele, mert a dél-nyugati rész szintén csapadékhiánnyal küzd. Az ország oda-vissza átszelése közben mindenhol látszódtak az aszály nyomai. Az uralkodó szín a barna volt. Az előrejelzés szerint a hónap közepén jönni fognak az esőt adó frontok. A szombaton átvonuló inkább a déli területeket érinti. Egyelőre nem akar jelentősen megváltozni az időjárási helyzet és szárazból átfordulni nedvesbe. Ez nagyon szomorú. Azonban a gombász olyan embertípus, aki soha nem adja fel a reményt, mert jól tudja, hogy a gombák bármikor készek meglepni. Ha kegyes lesz a természet és sokáig elmaradnak a hajnali fagyok, akkor akár december közepéig találhatunk valamilyen gombát. Most már az őszi-téli fajok fognak beindulni mint például a közismert késői laskagomba Pleurotus ostreatus, ami átveszi a melegkedvelő nyári laskagomba Pleurotus pulmonarius helyét. Az október eleji fagyoktól megkímélt területek füves élőhelyei elegendő víz esetén ontják a csiperkéket és fehér tarlógombát Leucoagaricus leucothites. Itt-ott a nitrogénban dús talajú helyekről óriás pöfeteg Calvatia gigantea is előkerülhet. A legtöbb pöfeteg, amíg belsejük fehér, ehető. Vigyázzunk, hogy a rőt áltriflát Scleroderma citrinum és rokonait ne szedjük fel helyettük. Beindult a fagyilkos gyűrűs tuskógomba Armillaria mellea. A kalapját fogyasszuk és legalább húsz percig főzzük. Nem minden gombás ételnek jó, és egyéni érzékenység esetén alapos főzés után is okozhat gyomorrontást. A füves helyeken még gyakori a gyapjas tintagomba Coprinus comatus, ami jó, ehető gomba, de csak a fiatalját érdemes ételnek elkészíteni.
Ilyenkor nagyon sok fajnak kéne termőtestet fejlesztenie, de a szárazság és a sokáig meleg idő alaposan megkavarta a gombákat. Türelmesnek kell lennünk. Előbb-utóbb helyreáll a rend.

Friss hír: Zemplénben beindultak a gombák.

Helyi információk: Szombat délelőtt kinéztem a piacra a helyi gombavizsgálóhoz. Az asztalán egy szem légyölő galóca Amanita muscaria volt a legnagyobb szám. Bizony, helyben is terem fenyőfák környékén. Aztán jöttek a hobbi gombászok és bemutatták zsákmányukat. Rég láttam ekkora csapatot a szakellenőr előtt. Tehát Békés megyében teremnek a gombák. Egy fiatalember a kosarában túlkoros déli tőkegombát Agrocybe cylindracea (nyárfarönkön termett) és barna csengettyűgombát Pluteus cervinus (fűrészporon jött elő) hozott, amit megnéztem és meghatároztam neki, de azért továbbtereltem a szakellenőr felé.
Én a piacon egy kis adag termesztett, fehér csiperkét Agaricus bisporus vettem. Most pedig megyek és megfőzöm gombapaprikásnak. Természetesen vegyes aszalt gombával fogom gazdagítani az ízeit.

Csak egy kép

Búcsú az Őrségtől

Az utolsó éjszakámat töltöm a Kosbor panzióban. Csütörtökön visszatérek dél-keletre, az Alföldre, hol nem terem vargánya és a fajgazdagság jóval kisebb. A magyar és szlovén erdőkben csodás gombákkal találkozhattam, amiket sosem láthattam volna, ha nem jövök el az Őrségbe. Ez volt a negyedik alkalom, hogy itt gombásztam. A nagy út mindig megéri a belefektetett energiát, mert tömérdek élménnyel térek haza. Idén a kitartásomnak még nagyobb gyümölcse lett, mert végre vargányázhattam, kb. hat kilót szedtem a gombák királyából, az ízletes vargányából Boletus edulis. Természetesen rokonai, a többi fehér húsú tinóru is földi kincs. A váratlan találat nem várt gondot produkált, tartósítanom kellett a gombát. Az aszalást választottam, amihez viszont be kellett szereznem egy aszalógépet. Körmendig mentem a masináért. Megérte, mert minden gombát megszárított. A szép aszalványt két darab három literes üvegbe tettem. Ennyi vargányám még sosem volt, és nem tudom, hogy mikor lesz.
A gondok és bosszúságok ellenére csodás napokat töltöttem az Őrségben. Ha lesz rá lehetőségem, jövőre visszatérek.

Egyik kedvencem

A vöröslemezű pókhálósgomba Cortinarius semisanguineus felülről nézve egy jelentéktelen, kicsi, fahéjbarna vagy olívsárgás színű gombácska. Rejtett szépsége akkor bukkan elő, amikor alánézünk és megpillantjuk vérvörös lemezeit.
A mai túra során találtam rá a termőtesteire. Első ránézésre tudtam, hogy egy kicsi pókhálósgombához van szerencsém. A lemezei láttán azonnal felismertem. Megörültem a váratlan találatnak, mert a vérvörös pókhálósgombát kedvelem a csodás színpárja miatt, visszafogott fahéjbarna alatt lángoló vörös.
Elegáns kedvencemnek étkezési értéke nincs. Gyengén mérgező a benne található antrakinon származékok miatt. Ehetetlen, de a "mérgével" festeni lehet. Egy kedves hölgy gyapjúfestéses blogjából megtudható, hogy miként használható festésre.
A rokonai szintén festőgombák: lángvörös pókhálósgomba C. phoeniceus, vérvörös pókhálósgomba C. sanguineus. Az utóbbi faj hazai előfordulásáról nincs információm, de a lángvörös és a vöröslemezű megtalálható nálunk. Egyes helyeken nagyobb mennyiségben teremhetnek, de nem túl gyakoriak. Mindhárom gyönyörű. Bármelyiknek örülök, ha megtalálom.

Csak egy kép

Síkvidéki gombász a hegyen

A mai nap fő programja a szlovéniai túra volt. A túratársakkal elmentünk a Pohorje hegységbe, és Roglától pár kilométerre, 1256m magasságban felkaptattunk a hegyoldalra körülnézni. Született alföldiként eddig még sose gombásztam hegyvidéki terepen. Szerencsére a náthától és a kialvatlanságtól meggyötörten nem maradt erőm sokkot kapni, és mentem a többiek után a 45 fokos hegyoldalon. Arra gondoltam, hogy tutira nem itt fogok meghalni. A gondolatom igaznak bizonyult, mert a változatos terepakadályok ellenére: tömérdek letört ág, gally, magas fű, kő, csermely, fatuskó, csúszós moha-korpafű párnák, nem estem el és gurultam a mélybe.
A meglátogatott erdő ideális élőhelye a gombáknak, de rossz időben mentünk, mert alig találtunk ezt-azt. Egyetlen gomba keltette fel a figyelmemet, egy túlkoros acélkék döggomba Entoloma nitidum. Ez az egy öreg termőtest megkoronázta az élményt. Elégedetten jöttem le a hegyről.

Gombamániás zsákmánya

Repülő kullancs

Tudtam, hogy az erdőkben vigyázni kell a kullancsokkal. Vettem is kullancsriasztót és minden egyes túra előtt befújom magamat. Azonban a spray semmit sem ér a szarvas kullancslégy Lipoptena cervi ellen, ami egyes részeken tömegével repül felém, és landol rajtam. Leginkább a fejet támadja, mert a hajban gyorsan elbújhat. Esti fürdéskor két pofátlan dögöcskét találtam magamon. Kullancsot egyet sem. Vigyázzatok a kullancsléggyel is, azonnal pöcköljétek le magatokról, mert csípésének helye tartósan begyulladhat és sokáig viszkethet.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Szolgálati közlemény: ez+az

Napközben lejártam a lábamat, de csak öt darab vargányát találtam. A profik kiló számra gyűjtötték. Azonban megtaláltam a kedvenc ritkaságaimat, a rózsaszínű nyálkásgombát Gomphidius roseus, a sötétlila pókhálósgombát Cortinarius violaceus, a kocsonyás álgerebent Pseudohydnum gelatinosum, a gyűrűs ráncosgombát Cortinarius caperatus és utamba akadt egy szürke csengettyűgomba Pluteus salicinus is. A fajszám lenyűgöző, de egyik gombából sincs mázsaszámra. A vargányák csak foltokban jöttek elő. A helyismerettel rendelkezőknek is be kell nézniük több "tuti helyre" a teli kosárért.

A mobilinternetem csak edge hálózatot talált, 3G-t nem, így lassú a böngészés, a blog szerkesztése. Pluszba gyakran eldobja magát a kütyü vagy az illesztőprogramja, ami még nehezebbé teszi a Gombamánia frissítését.
Megfáztam. Eleve kezdődő náthával indultam el az idei találkozóra. Egy halom papírzsepi alól írok.
Most elrakom a netbookot, mert erőt kell gyűjtenem a holnapi túrára.

Gombamániás ebédje

Vajon pirított vargánya.

Őrség, te csodás

Késő délután érkeztem meg, de szürkületkor még szaladtam egy szűk kört a Kosbor Panzió telkén. A fotómon egy tucat gombafaj van: sárga kénvirággomba Hypholoma fasciculare, nyírfa-szőrgomba Lactarius torminosus, barna érdestinóru Leccinum scabrum, hússzínű pénzecskegomba Laccaria laccata, mezei tölcsérgomba Clitocybe rivulosa, sereges tölcsérgomba Clitocybe gibba, bimbós pöfeteg Lycoperdon perlatum, retekszagú kígyógomba Mycena pura, arany tinóru Xerocomus chrysenteron, begöngyöltszélű cölöpgomba Paxillus involutus, fakógomba faj Hebeloma sp., pereszke faj Tricholoma sp.
Ha pár méteren belül ennyi faj van, mi lehet az erdőkben? Holnap megismerem a választ.

Irány az Őrség

A blog facebookos oldalának profilképe tavalyi fotó az Őrségből. A gombásztársak hozták a gombakiállításra a sárga rókagombát Cantharellus cibarius és a rózsaszínű nyálkásgombát Gomphidius roseus, amik a tenyeremen láthatók. Ezek a fajok nem élnek itt, az Alföld dél-keleti sarkában. Ezért is kell évente egyszer elutaznom az ország egyik legjobb gombatermő vidékére és belevetni magamat az "offline" gombászatba.
Most pedig pattanok fel a géptől, és rohanok. A következő bejegyzést késő este már az őrségi szállásomon, a Kosbor panzióban fogom megírni.

Csak egy kép

Egy feltűnő óriás

Az óriás likacsosgomba Meripilus giganteus a könnyebben felismerhető gombák közé tartozik. Nagy méretű termőtestei számos egy tőből eredő kalapból állnak, amik fiatalon barnásak, idősödve sárgásak lesznek. A fotómon a fiatal likacsosgomba látható. Erről a termőtestről két héttel később újabb felvételt készítettem. Jól látszik a színváltozás, és körbe itt-ott a fehér spórapora is.
A termőrétege fehéres csövecskékből áll, amik nyomásra, sérülésre megfeketednek. Az öregebb termőtestek szintén barnulnak, sötétednek, feketednek. 
A zsenge termőtestek ehetők, kellemes gombaillatuk van. Kissé savanykásak lehetnek. Előfőzés után gombafasírt készíthető belőlük. A húsa megfeketedik főzés során, de ez semmiben sem befolyásolja az ízét.
Élő vagy elhalt fákon, azok tuskóin él, mert korhadékbontó vagy gyengeségi parazita. Az északi féltekén mindenfelé elterjedt. Hazánkban nem túl gyakori, de egyes helyeken sokat találhatunk belőle.
Nagy mérete, jellegzetes formája, sötétedő húsa miatt nem igazán lehet összetéveszteni más gombával.

2013 előre köszönt

A vasárnapi túra során az erdei csiperkének Agaricus silvaticus nézett gombacsoport valójában csoportos csiperke Agaricus bohusii lehetett, ami könnyedén erdeinek nézhető a pikkelyes kalapja miatt. Azonban a csiperkék ritkán szoktak egy kupacban nőni. Ez a csoportos csiperke legszembetűnőbb tulajdonsága.
A Doboz környéki keményfás ligeterdők kedvező élőhelyek számára. Hazánkban elterjedt, de nem túl gyakori. Kímélendő.
Bohus Gábor mikológusról kapta fajnevét.
A következő év kiemelt gombafaja lesz, ami idén a nagy őzlábgomba Macrolepiota procera.