Városi gombák

Írtam nektek az előző bejegyzésben, hogy találhattok májgombát és gévagombát. A lehűléssel érkezett csapadék kellően bepárásította a levegőt és az eleve nedves, élő fában tenyésző két parazita gombánk egyből növeszteni kezdte a termőtesteit. A nyitóképen a májgomba látható, ami nem is termőtestre, hanem állati testrészre hasonlít. Kocsányos tölgy az áldozata. Mikor készítettem a fotót, fura érzésem lett, mintha valaki szólongatott volna. Hátrafordultam és a másik tölgy tövében sárga termőtestet pillantottam meg. Gévagomba! Trappoltam oda. El se hittem, hogy egy helyen ilyen jól bejött a tippem. Egyből fotózni kezdtem a zsenge gévát. Pech, hogy kutyasétáltatós részen nőtt, így nem szedtem le. Viszont a játszótérrel a háttérben nagy öröm volt lefotózni. A nagy gép, a Nikon tükörreflexes szinte dorombolt a kezemben. Imádom. Azért a kis gép, a Canon kompakt is a tripodjával együtt a hátizsákomban várakozott, mert nagyon hasznos közeli gombafotóknál. Valami extrém mód élvezem a gombák fotózását. Szeretek fotózni, de ha gomba a téma, szinte repkedek. A gévától teljesen felpörögtem és a hosszabb felmérő útvonalamon mentem végig, még az óriás bocskorosgomba lakcímeket is meglátogattam. Több mint tíz kilométert tettem meg. Sajnos az Árpád-sor nagyon száraz, ott semmit sem találtam, csak a kedvenc vízinövényemről és egy a fotózásba beleúszó fiatal kacsáról tudtam képeket lőni. Azonban megérte sokat mennem, mert az idei év gombája, az óriás bocskorosgomba két lakcímén is friss termőtesteket növeszt. Nagy öröm volt. Végül elégedetten indultam hazafelé. Lásd fotókat.