A séta pozitív hatása és más

Az egyik régebbi okostelefonomban van néhány érzékelő és egy praktikus egészség-alkalmazás. Szinte mindennap megmérem a pulzusomat, a véroxigén és stressz szintemet. Ma kétszer mértem meg utóbbit, mert eszembe ötlött, hogy ideje bizonyítékkal szolgálnom a séta pozitív hatásáról. Jól látható, hogy a testmozgás a nyílt ég alatt csökkentette a stresszt bennem. A legolcsóbb egészségmegőrző testmozgás a séta. Megéri "rákattanni" és a lehető legtöbbet sétálni. A Csabaparkban mászkáltam, ahol legutoljára június elején jártam. Sajnos itt semmiféle gombát nem találtam. Ezért átmentem a kiserdő másik felébe. Itt leltem rá egy nagyon jó, szemléletes példára, ami megmutatja, hogy mennyire fontos a határozás során a lemezek színe.

A szárazság miatt az eleve kicsi termőtestek még kisebbek voltak. Azonban így is tisztán látszódott, hogy a csiperkének barnák a lemezei az érő spóráitól, míg a gyanús, kis termetű őzlábgombáé fehérek. Az egyiknek csokibarna, a másiknak fehér spórapora van. A Lepiota nemzetségben több amatoxin tartalmú van, amik ugyanúgy életveszélyesen mérgezők mint a gyilkos galóca. Az apróságokat hazahoztam és itthon is lőttem fotót róluk, hogy látszódjon az őzlábgombácska kalapja és színe. Ráadásnak együtt nőttek. Elsőre azt hittem, hogy likacsosgombát találtam, de már eleve gyanús volt a kétféle kalapszín. Ezért vettem fel a termőtesteket, hogy biztosan azonosítsam. Aztán meglátva, hogy két külön fajról van szó, elkerekedett a szemem. Ez volt a mai nap meglepetése. Sajnos a kemény aszály még mindig szorongatja a tájat, de a kora reggelek őszies hűvösében harmat alakul ki. A párásság hat a gombákra.

A mai nap bosszantó látványa a magas aranyvessző állománya volt a csabai városerdőben. A Solidago fajok közül kettő Észak-Amerikából érkezett mint dísznövény, a kanadai és a magas és mára mindkettő invazív fajként elárasztják nedvesebb, ligeterdő jellegű élőhelyeinket. Jelenlétük egyértelműen jelzi az emberi bolygatást, a fajunk ténykedésének negatív hatásait. Ingerülten fotóztam le a sárga virágú hódítót, ami hiába gyógynövény, abszolút nem kívánatos. Aztán belebotlottam még keskenylevelű ezüstfába, fehér akácba, zöld juharba... Korábban írtam egy bejegyzésben, hogy tájátalakításunk nyomán végül tucatnyi özönfaj marad a tájban. Tragédia, ami csak látszólag nem érint téged. Az ökológiai összeomlás mindenen túltesz, amit elmersz képzelni.
Ma keveset fotóztam, hiszen az egészségjavító testmozgás volt a lényeg. Lásd a néhány fotót.