Az a sok lépés 14 kilométert jelent. Ráadásnak rajtam volt a gombász cuccos hátizsákom, ami cirka 5 kiló, amikor kisütött a Nap, akkor rám "olvadt" a dzsekim, vagyis le voltam terhelve. Ezért pici plusz erőm sem maradt, hogy a Canon kompakttal fotózzak. Az ingzsebből könnyedén kikapható mobillal kattintgattam, hogy legyen képes jegyzetem is az őrült futkosásról a gombák után. Célnak tűztem ki, hogy találok ízletes vagy sötét kucsmagombát, de egyik sem jött össze. Viszont a másik cél, a májusi pereszke teljesítve lett. Tegnap este szinte dúdolva mondtam magamnak elalvás előtt, Szent György napján Szent György gombát akarok enni. Gombász bakancslistámon szereplő tétel volt. Kipipálva. Lásd a nyitóképet. Kis turpisság van a dologban, mert gombásztárs vászonszatyrát örökítettem meg, saját szerényebb zsákmányomról nem lőttem képet. Nekem két marék erős illatú májusi is bőven elég egy ételhez. Fura lehet neked, hogy életemben először sikerült konyhára hoznom a fajt. Most tudtam időben elcsípni. Örülök, hogy itt van. Szép gomba, abszolút a minimalizmus csúcsa kiegészülve erős lisztes aromával. Érdemes kipróbálni. Csak éppen imádja a gombalégy nyüve is. A nap során gyűjthettem volna fattyú kucsmagombát még, de most tisztán a pereszke ízére vágytam, hiszen első kóstolás.
A mostani képválogatás jóval szerényebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése