Hegyes badargomba

A hegyes badargomba Psilocybe semilanceata hazai előfordulásáról nincs adatom. Ennek ellenére könnyen lehetséges, hogy nálunk is él, csak eddig senki sem ismerte fel. A mezőkön, legelőkön sok, első ránézésre egyforma, barna gombácska nő, amik felett elsiklik tekintetünk. Ha valaki direkt a badargombát keresi, nincs könnyű dolga, mert kezdőként nehéz felismerni a "varázsgombát". Sokan beleestek abba a hibába, hogy hasonló gombát szedtek le, aztán jobb esetben semmi se történt, rosszabb esetben kórházba kerültek.
A hegyes badargomba egyik jellegzetessége megfigyelhető a képen, a kalap közepén lévő hegyes púpocska. Ez nem mindegyik termőtestre jellemző. A többi gombától viszont biztosan megkülönbözteti, hogy az idősebb példányok sérülésre, fogdosásra kékülnek.
A kalapja higrofán vagyis nedvesen sötétebb színű. Spórapora lilás-feketésbarna színű. Az érő spóráktól a lemezei bíborfeketések lesznek. A lemezél világosabb. Kicsi gomba, kalapátmérője 1-2cm. Augusztustól októberig terem. Kedveli a birkalegelőket. (A képen birkabogyók is láthatók.) Bár a trágyázott legelőkön nő, de nem a trágyán él. Talajlakó korhadékbontó.
Gyakran a trágyagombák Panaeolus nemzetség fajait szedik le badargombaként. Bár ezek közt is akad néhány pszilocibin tartalmú, pl.: sötétszélű trágyagomba P. cinctulus.
Megértem az érdeklődést a varázsgombák iránt, de botorság könnyed búfelejtőként tekinteni rájuk. A kezdők gyakori hibája, hogy mást esznek helyettük, ha meg tényleg igazi varázsgombájuk van, akkor túladagolják, alkoholt isznak rá stb. Csupa, csupa ordas hiba, amik garantálják a kellemetlen élményt. Aztán a varázsgomba lesz a hibás. Juj, de veszélyesek! Nem azok, csak ismerni kell önmagunkat és a gombákat.

Megjegyzés: A képet innen vettem.