Őszi fényben a gombák nyomában

Napközben nyarat idéző meleg van, de a napfényen látni lehet, hogy alacsonyabban jár a Nap és ettől ősziesebb hangulatú a táj. A nyitókép jól visszaadja, amit az őshonos fafajaink, famatuzsálemeink csemetéit gondozó génbankban készítettem a tanösvényen végigmenve. Sajnos a génbankban most nem találtam termőtesteket, pedig itt is számos lakcímem van. Június közepén több gombát találtam, amiről még egy kis videót is készítettem. Az év hatodik hónapja jól sikerült gombász szempontból, hogy aztán július és augusztus hőpokla kiüsse a gombaszezont. A Szigethegységet sem kímélte a szárazság és a forróság. Azok a kiváló hegyi erdők se tudtak gombát teremni. Két és fél hónapnyi gombátlanság után a mai séta kecsegtetett némi szívemnek kedves látvánnyal és reményeim részben teljesültek. Írtam, hogy az eltelt harminc napban a megyeszékhely és környéke csak harminchat milliméter csapadékot kapott. 

Ennyi eső a fában élő korhadékbontóknak elégséges, és említettem a májgombát, aminek van egy biztos lakcíme a kastélyparkban, amit 2017. szeptember 24-én találtam meg. Akkor egyetlen egy, de gigászi termőtestet növesztett a kocsányos tölgyet belülről felfaló gomba. Lásd a linkelt képválogatásomban. Most még nagyobb termőtestet növesztett, ami egyben túl nagy lett volna, így háromfelé tagolta. A bal szélsőt vettem le, hogy bemutassam az elképesztően fura és egyedi termőtestet, ami valóban állati testrészhez hasonlatos, illetve ételt készítsek belőle, egy egyszerű tejfölös tokányt. 
Találtam még a látványosabb gombák közül óriás bokrosgombát is, amit szintén felvettem bemutatási céllal. Sajnos, ahogyan számítottam rá, nem volt fajgazdagság, de a hosszú aszály után minden termőtestnek örültem. 
Csak pár fotót készítettem, lásd a képválogatást.