Visszatekintő júniusra

2024 hatodik hónapja mozgalmasra sikerült, pici okom sincs a panaszra, mert tényleg minden volt, amitől ámulhat a gombász. A május közepétől beindult csapadékos időszak kitartott egész júniusban, és ennek hatására a gombák itt-ott beindultak. Sajnos a nyári párolgás rendkívül erőteljes és a szeles napok hatékonyan szárítanak, így pont lépést tudott tartani az eső a negatív időjárási tényezőkkel. Ez már alapból izgalmas volt, hiszen a kedvenceinknek vízre van szüksége, de ha elillan... akkor nem tudnak termőtesteket növeszteni. A nyitóképet június 14-én fotóztam egy felmérő séta után Pósteleken. A melegkedvelő galambgombák dominálták az élőhelyeket és közeli rokonuk a begöngyöltszélű tejelőgomba. A húsbarna pénzecskegomba már letermett, ezek voltak az utolsó termőtestei, míg a nyárfa-érdestinóruból egyetlen egy darabot találtam. 

Június 27-én négy érdestinóru múmiát találtam. Ezekről lemaradtam. Egész hónapban a magas hőmérséklet miatt nagyon gyors volt a termőtestek életciklusa és hamar lebomlottak. A gombalegyek és csigák sem kímélték a gombákat. Ez jól látható a gombamúmián is, amiből valamilyen jószág jó étvággyal falatozott. Étkezési céllal nem tudtam gombát gyűjteni, a hegyvidékre sem mentem át, mert ott sem alakult ki gombabumm, szórványosan lehetett gombát találni. A magasabb hőmérséklet, kaotikus csapadék eloszlás, aszályos időszakok ugyanúgy sújtják az Erdélyi-szigethegységet is. Ezer méter fölé kell menni gombáért, ami hosszabb utazást és így több benzin elégetését jelenti. Egyszerűen már nem éri meg gombatúrákat tervezni számomra. Ez is egy tanulságos helyzet, ami jelzi a változást. Ellenben a gombákat kedvelem, az oktatást az évek során begyakoroltam, a forró nyarat a tudás átadásával fogom átvészelni. De vissza a szép és viharos júniushoz!

Kilencedikén fotóztam a piruló galócákat Pósteleken. Ezen a napon volt az EU választás is, ami miatt tényleg csak villámgyorsan körbejártam a kastélyparkot, aztán száguldottam vissza a városba szavazni. Minden negatív tendencia ellenére megrögzött demokrata vagyok, aki reméli, hogy egyszer az emberek rádöbbennek a közjó fontosságára. Amíg ennyire bizalmatlan és önző az átlagmagyar, addig ez az ország a lakosai kompetenciahiányai miatt hanyatlani fog. Az is gyengít minket, hogy az életerősek az egyéni önzésükre hallgatva inkább éltek az EU adta előnyökkel és elmentek más országokba. Ez a személy szempontjából érthető és elfogadható döntés, de tökéletes példája a magyarok egyik beidegződésének, hogy kizárólag magunkra számíthatunk, és nem beszélhetünk magyarságról. Tényleg nem tartunk össze, és a kötött hierarchia szemléletünk miatt képtelenek vagyunk összekapcsolódni, folyton felülről várja a többség az ukázt. Megint eltértem a cikk tárgyától, de egyszerre fél tucat téma harcol a figyelmemért, és az egyiknek a címe "Nem alkotunk érdekközösséget". 

Tekintve a klímaváltozás generálta polikrízist, a hierarchikus berendezkedésünkkel, hogy atomizált tömeg vs. jól szervezett gazdasági-bűnszervezet (kormány, elit), képtelenek leszünk érdemben reagálni rá. A tragédia garantált. A víz egyértelműen kulcsfontosságúvá vált. Felelősebb vízgazdálkodás az egyik elsődleges prioritásunknak kellene lennie. Mert hiába kaptunk szinte folyamatosan konvektív csapadékot a hónap során, a talaj felső húsz centijének hasznosítható víztartalma nem érte el a 60%-ot, és egy méteren is beindult a vízvesztés, vagyis a tartalék is párolog el. Ha beüt a 2021-es, 2022-es időjárási helyzet, őszre ismét gyötrelmes aszály lesz. Ennek hatására árgus szemekkel figyelem a csapadékadatokat mint amit a képen is látsz. A pósteleki mérőben a június 12. eső összege látható. A legnagyobb esőt a 22.-23. átvonuló rendszer adta, 24 mm jött össze. Az esős időszakot egy felhőszakadás zárta pénteken, ami pont telibe kapta Békéscsabát. Szó szerint zúgott az eső olyan nagy és sűrű cseppekben hullott alá. Ettől aztán fülledt lett a levegő. A cikk írása közben párolódok a szobában. Hiába a reggeli szellőztetés, a nyár átjárta a házat is.

Összefoglalva az összefoglalót, a május után a június is egy remek hónapja volt az évnek. Sajnos a klímaváltozás fokozta időjárási jelenségek nyilvánvalóan jelen voltak, például 22-én nem hivatalos mérőn a megyében 39 Celsius fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, a diónyi jegek, amik lezúdultak az erősebb szupercellákból és itt-ott viharos kifutószél is okozott károkat. A csapadékösszegekben rendkívüli különbségek voltak országszerte, mert akadt olyan településünk, amire 120 mm eső zúdult, míg foltszerűen akadnak olyan tájaink, ahová alig érkezett eső. Ez a zivatarok kis alapterületéből adódik! Szó szerint lokálisan okoznak özönvizet. És bizony még egy zivatarlánc is csak az útvonalán ad nagy esőt, tőle már pár kilométerre porszáraz maradhat minden. Az esők ellenére az ország egyharmadán aszály van. És most fordulunk rá az igazi nyárra, mert hétfőn július elseje. Tippelni sem merek, hogy milyen lesz 2024-ben a forró évszak. Örülök, hogy június még tudott adni gombát nekem. Nagyon sok jó dokumentumfotót készítettem. Két előadást is tartottam. Az előadásokat folytatom tovább. Aztán meglátom, hogy tudok-e terepen fotózni.
Egy biztos, az élet zajlik és átalakulóban a világunk.