Miért nincs termőhullám a sok eső ellenére?

A fő indikátor helyemen néztem körül délelőtt, és Póstelek a fotómon látható bemutató termőtesteket adta nekem, öt fákkal élő gombáét, és hat korhadékbontóét, melyek közül három talajon, három fán termett. A gombák név szerint: nyeles áltrifla, szemcsésnyelű fenyőtinóru, begöngyöltszélű tejelőgomba, acélszürke galambgomba, rózsás galambgomba, bársonyostönkű cölöpgomba, deres tapló, bimbós pöfeteg, rozsdásszárú fülőke, mezei szegfűgomba, nyakörves szegfűgomba. Bár csak 11 faj, de elég szemléletesen mutatják az élőhely adottságait. Hogy például a kastélyparkban fenyők találhatók, hiszen a cölöpgomba fenyő korhadékán tenyészik, a fenyőtinóru nevében pedig benne van, hogy (hosszútűs) fenyők a fapartnerei. Az áltrifla, a tejelőgomba és a rózsás galambgomba a lombhullató fákat jelzik, leginkább a tölgyet, hiszen mindhármat tölgyek társaságában leltem fel. A mezei szegfűgomba kizárólag fű között terem, ami jelzi, hogy a parkban nem teljesen zárt a fák koronaszintje, hiszen van füves területe is. A deres tapló fatuskón termett, míg a nyakörves szegfűgomba egy ágdarabkán, ami jól mutatja a két gombafaj eltérő táplálék igényét. A bimbós pöfeteg és rozsdásszárú fülőke talajlakó korhadékbontók. Utóbbinak különösen örültem, mert régen láttam. Meglepően vízigényes gombácska, kizárólag nagy esők után bukkan fel és nagyon gyorsan le is terem. Jó években seregesen terem, most csak pár darabot találtam belőle. A 25. hetet záró konvektív rendszer által Póstelekre zúdított 24 mm eső hatott rá. Tényleg kiadós eső volt, akkor mégis miért nem találtam több gombát?

Nyáron rendkívül nagy a párolgás, és a szeles napok még rásegítenek a gyors száradásra. A 30 Celsius fok feletti hőmérsékletek sem kedvezőek a legtöbb gomba számára. (Sőt nem igazán tudok termofil nagygombákról. Kedvenceink zöme mezofil.) A második képen ma fotózott talajrepedéseket láthatsz, ami meglepő lehet számodra. Pedig igazolja, hogy a sok csapadék sem képes ellensúlyozni a nagy mértékű párolgást. A nyár semmiképpen sem ideális időszak a gombászat szempontjából. Ráadásnak egyre melegebb van és a "forró" időszak sokáig tart. 2021 és 2022 nyara különösen emlékezetesek számomra. Idén a február volt eddig megdöbbentő számomra, mert jóval melegebb volt a gyerekkoromban megélt februárokhoz mérten. Ez a szinte folyamatos extra meleg minden élőlényre hat, a fákra és gombákra is. A fákkal társuló gombák esetében főleg kritikus a fapartner kondíciója, hiszen a fa létfontosságú szerves anyagokat ad át a gombának, ha nem zavarja meg valami az élettani folyamatait. A fákat a hőstressz, a légszárazság, a kártevők viszont jelentősen gyengítik. Pár éve megfigyelhető, hogy a hársfák egyes egyedeinek lombja egyik napról a másikra teljesen megperzselődik, élettelen aszalvánnyá lesz. Amikor jön bő eső, akkor alvórügyekből újralombosodik a fa, de ez az erőfeszítés tovább gyengíti és a fa pár éven belül elpusztul.

Rendkívül feltűnő az örökzöldek nagymértékű pusztulása is. Igaz, hogy Békés megyében nem őshonosok, de a Kárpátokban szintén pusztulnak, vagyis az emelkedő hőmérséklet és szélsőséges csapadékeloszlás, összefoglalva a klímaváltozás a fenyők természetes élőhelyeit sem kíméli. Rossz látni a száz éves lucfenyők, jegenyefenyők, feketefenyők agóniáját. Mindhárom társul gombákkal, és utóbbiak alatt teremnek: a szemcsésnyelű fenyőtinóru, a vörös nyálkásgomba, az ízletes rizike. Látszólag elkanyarodtam a témától, holott a fák állapota igencsak befolyásolja a velük élő gombák termőtestképzését, és ahogy összefoglaltam neked, a fák bajban vannak, így a gombák is. Ami még inkább elszomorít, hogy az élőlények szenvedése nem riadóztat minket, hogy ha már ilyen sok faj jelzi a baj mértékét, akkor sürgősen tennünk kellene valamit, különben mi sem ússzuk meg a klímaváltozás negatív hatásait. És nem fogjuk megúszni, teljesen hamis biztonságillúzióban lebegünk, hogy a városaink, a technológiánk megvédenek minket. Oh, pedig a városok az őket ellátó természeti környezet nélkül életképtelenek. A technológiánk pedig extra energiát igényel, amit elő kell állítani. Ha nincsenek közművek, mit kezdesz magaddal és a számtalan kütyüddel a városban?! Egyből kiderül a sérülékenységed és a kiszolgáltatottságod. 

Egy kicsike(?) problémától eljutottam a valódi veszélyig. A klímaváltozás megbolygatta a gombaszezont, már a magasabb hegyvidékeken sincs olyan legendás gombabumm a lucfenyvesek pusztulása miatt, ami tényleg nem tűnhet olyan nagy bajnak számodra, de az élőlények szenvedésének fel kéne nyitni a szemedet az igazságra, hogy mi ránk is hat és egyre fokozódó mértékben a klímaváltozás. Azon töprengtem, hogy mennyi extra hőt képesek elviselni a fák, és mikortól kezdenek el tömegesen pusztulni. Könnyen lehet, hogy száz évvel később, ha még lesz lakója a tájnak, ő egyáltalán nem fog fákat látni, kizárólag a pusztát fogja ismerni. Ha nem lesznek fák, akkor nem lesznek fákkal élő gombák sem. Könnyen lehet, hogy még az én életemben búcsút mondhatunk helyben a fenyőkkel élő gombáknak, mert a fenyők pár évtizeden belül mind kiszáradnak. Tehát ha megélem a hetvenedik életévemet, már nem fogok szemcsésnyelű fenyőtinórut látni Békés megyében. A kastélypark egészen meg fog változni, de minden más is.
Az emberi faj, mi mindannyian, terraformáltuk a Földet, csak éppen nem kedvező irányba. De ez már egy másik cikk témája (lehetne).