Szent György napján

Hihetetlen szerencsém volt ma, mert véletlenül megláttam a piacon is áruló antikváriusnál az egyik régóta keresett gombász könyvet. 1984-es kiadású. Ebben az évben lettem elsős és még eltelt egy kis idő, mire rácsodálkoztam az első ehető gombára, amit az utcán pillantottam meg. Ez a gyapjas tintagomba volt, amit a Búvár zsebkönyvek sorozat Gombák kötete alapján határoztam meg. Annyira jellegzetes, hogy egy gyerek is össze tudta egyeztetni a rajzát és leírását a termőtesttel. Természetesen szerepel a 88 színes oldal a leggyakoribb gombákról könyvben is, a hatvannegyedik. Tanulságos látni a tudományos fejlődést, mert itt még ellenjavallt a gombára alkoholt inni, de már tudjuk, hogy a gyapjas tintagomba másik családba tartozik mint a többi tintagomba, így nincs benne koprin.

A nap másik meglepetése egyik gombásztársam szerencséje volt. Friss és hibátlan szekszárdi csiperke termőtesteket hozott a vizsgálóba. Alig hittem el, hogy teremni tudott, hiszen a mediterrán ciklon két napja vonult el és mezei élőhelyét sokkal inkább sújtja a szél szárító hatása mint a fás élőhelyeket. Rejtély, hogyan tudott ilyen szép termőtesteket növeszteni. Nem, a képen nem sziki csiperke van. Élőben könnyebb megmutatni a különbségeket. Eleve az illata egészen más. Huh, de jó illata van! Mindig megéhezem a csiperkéktől. Tökéletesen értem, hogy a kezdő gombászok miért a csiperkékre vetik rá magukat. Bár zömmel valóban jó étkezési gombák, de akad köztük néhány troll is, amik kellemetlen gyomorpanaszokat okoznak. Most aztán lesz dolgom a csiperkék nemzetségével! Kihasználják az esős időszakot.

Ért még egy meglepetés. Ugyan a héten már ránéztem a városi kucsmagomba lakcímre, ahol szembesültem a friss fűnyírással, a két követett sötét kucsmagomba termőtest végzetével. A gombász a reménynél is kitartóbb és az erőnléti sétám során elnéztem ide is. Jól tettem, mert találtam egy harmadik kucsmagombát, aminek ugyan a süvegjének tetejét levitte a fűnyíró, de egyben maradt. Aztán az éltető esőtől alaposan megnőtt. Két percig is bámultam. Kucsmagombát a lakótelep közepén állva szemlélni mindig extra élmény. Direkt olyan fotót lőttem, amin látható az egyik panelház a háttérben és picit sejthető az élőhely jellege. A kucsmagombák kedvelik a ligeterdőket, valamiféle kapcsolatban vannak a kőrisekkel és a rózsafélékkel. Itt a házak közt kőrisek vannak, plusz egy kocsányos tölgy és egy vadcseresznye. Az aljnövényzetben ibolya és veronika. A kucsmagombák gyakoriak Kétkörösközben csak nehéz rájuk találni. Az idei szezonjuk lefutóban. Jön a többi kedvencünk.

2021-ben április 19-én fotóztam a bébi májusi pereszkéket. Idén másik gombásztársam rálelt az első apróságokra és 2022-ben pont Szent György napján. Pár nap múlva ismét ránézek városi lakcímére, hogy szebb fotót készítsek termőtesteiről. Végre van mit dokumentálnom és sikerélmények érik a gombásztársaimat is! Nagy kő gördült le a szívemről az esők érkeztével. Sokkal másabb illata lett a levegőnek, párásabb, élettel telibb, és a gombák micéliumát is hamarosan érezni lehet. Jövő héten még várható csapadék. Aki csak teheti menjen a zöldbe. A zokniba tűrd bele a nadrágod szárát és fújd le körbe a csuklódat kullancsriasztóval, mert gyakran a kis vérszívók a nedves gombákon hűsölnek. Fontos a kullancsok ellen védekezni, mert egyre több a potyautast hordozó és a Lyme-kór is éppen elég rossz. Ne keserítse meg a természetjárás örömét egy fertőzés. Ha pedig ismeretlen gombát találtál, hozd be hozzám. Mert csak biztosan azonosított gombát okos dolog elfogyasztani. Minden más orosz rulett.