Víz világnapja

A Víz világnapja két másik jeles nap közé esik, egyik az Erdők Nemzetközi Napja, a másik a Meteorológiai világnap, és így együtt a három kiemelten fontos az életünk és jövőnk szempontjából. Bármennyire tűnik furának, de évezredekkel korábban, az emberiség letelepedése előtt, Európát szinte összefüggő erdőség borította. Tényleg végeláthatatlan erdő fedte az eurázsiai kontinens ezen félszigetét. Ezért durva, hogy milyen nagy arányú volt az erdőség pusztulása általunk. Évszázadok óta az ember uralja a tájat és erősen átalakítottuk az eredeti természeti környezetet. Mellbevágó látni a feltárt vésztői halomban, hogy itt a szülőföldemen is milyen sok népcsoport élt előttünk. Aztán a folyószabályozással a 19. században végzetes pályára álltunk rá. Félelmetes, hogy évtizedek óta egyértelműen zajlik a kiszáradás folyamata, de ennek ellenére még mindig rendkívül gyorsan levezeti a vízügy az árvizeket, ahelyett, hogy kiengedné az egykori árterekre vagy megfogná víztározókban. Pedig az aszály az év bármely szakaszában jelentkezhet, sőt, akár félévig is tarthat! Vagy ami még rosszabb, évekig.

Tavaly februári kép Doboz-Szanazug rév átkelőjénél, amikor rekord mennyiségű csapadék zúdult le a Bihar-hegységre, a Fekete-Körös vízgyűjtőjére és rapid árhullám vonult le. Hamar le lett vezetve. Nyoma sem maradt. Aztán itt az idei év, amikor a tél is száraz, és ki van hirdetve pont a mai napon a tartósan vízhiányos állapot. Ahol ilyenkor sáros ragacs van a földúton, most porzik. Olyan szárazak az élőhelyek, hogy nem hiszek a szememnek. Pedig ez az új normalitás. Ez a jelenünk. Hadd ne ragozzam, hogy csapadék/víz nélkül nem lehet semmit se megtermelni. Nincs éltető víz, nem lesz élelem. Mondom, nem lesz kaja. A 21. században, a modern világ is ki van szolgáltatva az elemeknek. Nem vagyunk mindenhatók. A természeti erők erősebbek nálunk. Hahó! Ébresztő! Nagy bajban vagyunk.

És tévedsz, ha azt hiszed, hogy a vízhez kötött élőlények kipusztulása nem hat vissza rád. Élő közegben létezünk. Minden mindennel összefügg és ha megtörik az élővilág egymásra épült rendszere bármelyik szintjén, mi is a romok alá kerülünk. És ne legyenek illúzióid, hogy szomjazva és éhezve nem változol napok alatt "vadállattá". A zombis filmek tényleg csak szórakoztató fikciók a valósághoz mérten, ami bármikor megvalósulhat. Most még annyira magától értetődő a vezetékes víz, pedig elképesztő szolgáltatás, és a vízbázis nagyon sérülékeny. Aztán szennyezzük a vizeket és pazaroljuk az édesvizet. Jobban meg kéne becsülnünk életünk elengedhetetlen dolgait. Jobban kéne vigyáznunk a vízre, a vizes élőhelyekre, a talajra, az erdőkre, a településeinkre, nem kéne szeméttel fűteni és sorolhatnám. Nagyon felelőtlenek vagyunk. És aztán persze amikor omlik össze a rendszer mindenki mást fogsz hibáztatni, sose néznél szembe a saját hibáiddal és passzivitásoddal, hogy magától értetődőnek vettél csomó mindent. Pedig igenis volt felelősséged benne, hogy a világ tönkrement. A kényelmünk ára a fajunk kihalása. Igaz, nyolcmilliárd egyednél nincs olyan kataklizma, ami után ne maradnának túlélők. Csak nagyon nagyon sokan, százmilliós nagyságrendben fognak elpusztulni. Béke porainkra.