Történelmi uszadék: gyulai templomromok

Uszadék jelentése: valami, amit visz a víz. A történelmi uszadék sorozatomban a folyó az idő, és az uszadék az ősök nyomai a szülőföldemen. Télen, a vegetáció nyugalmi időszakában, amikor az ember is csendesebb, tökéletes lehetőség nyílik a történelmi emlékeket felfedezni és közelükben elmélkedni. Negyvenhárom vagyok, a megyeszékhelyen születtem, de még mindig nem láttam mindent a szülőföldemen. Sajnos a határ teljesen fel van ázva, nagyon nehéz a terepjárás, így a városaink területén elérhető történelmi vagy természeti emlékekkel fogom gyarapítani a tízéves blogomat. A történelmi uszadék sorozatomat 2017-ben indítottam el. Az emberi faj a letelepedésével, a termeléssel már évezredekkel korábban elkezdte a földfelszín és az élővilág átalakítását. Tájformáló erővé váltunk, amit nem hagyhatok figyelmen kívül. Kezünk nyoma mindenfelé megtalálható. Az elődeink tárgyi emlékeire építkezünk. A történelem könyve a földtani rétegeknek köszönhetően valóban "lapozható". Ezt kiválóan láthatod magad is a Vésztő-Mágori feltárt halomban. Ha érdekel a történelem, akkor érdemes egyszer felkeresned. Az őskori emlékek a feltárási helyükön tekinthetők meg. A tegnap megtekintett romok jóval későbbiek, középkoriak.

A nyitókép Mathias Zündt 1566-os, a gyulai vár ostromát megörökítő metszete. Ezen látható két templom a bal felső részen. Az egy tornyos a város középkori plébániatemploma, ami a 13.-16. században szolgálta a híveket. A jelenben az alapjának nyomvonala tekinthető meg a törökzugi lakótelep házai között. A középkori épületek anyagát a későbbi korok építkezéséhez használták fel. Pont így járt a gerlai monostor is, aminek még az alaprajza sincs feltárva bemutatható állapotban. Pedig a gerlai monostor a Vésztő-Mágorihoz hasonló nagyságú volt. Sajnos a 150 éves török megszállás legyalulta a megye középkori emlékeit. Ma már nehezen hihető, hogy a dél-keleti országrészben is pont olyan pezsgő élet volt mint annak idején a Dunántúlon. Pedig a templomos faluhelyek nagy száma és a nagyobb épületek mind erről mesélnek.

A törökzugi templomhoz közel található a másik, jobban megmaradt templomrom, a Ferences rendház alapjának feltárt részlete. A nyitókép metszetrajzát ennek tájékoztató táblájának fotójáról vágtam ki. A rendház 1420-tól 1566-ig Gyula török ostromáig működött. Olyan jelentős épület volt, hogy itt nyugszik Corvin János felesége Frangepán Beatrix és egyik közös gyermekük Erzsébet. Sajnos az épület maradvány többi része a környező házak telkei alatt rejtőzik. Feltárása lehetetlen. Azonban kicsiny részlete is bámulatos történelmi emlék, ahol el lehet mélyedni a gondolatokban. A kerítéskapu nincs zárva. Szabadon be lehet menni. A két templomrom egymáshoz közel van, könnyű tíz perces sétányira. A vártól indulva laza tempóval, szemlélődéssel együtt két óra alatt mindhárom középkori emlékhely meglátogatható.

A sorozat többi cikke:
A csabai vár
Fövenyes halom
Csomorkányi templomrom
Tatársánc