Gombák az udvaron

A gombák életmódja lehetővé teszi számukra, hogy városi környezetben is megtalálják az életfeltételeiket; korhadékbontóként, fák partnereiként és parazitaként bárhol felbukkanhatnak. A blog városi gombászat sorozata foglalkozik az urbanizálódott gombákkal, amik évek óta teremnek Békéscsaba belterületén. Ezekkel a gombákkal bármelyik településünkön találkozhatunk esős időszak után. A fotómon az egyik leggyakoribb "városi" gomba látható kettévágva, az áltrifla Scleroderma sp. Gyökérkapcsolt gombaként a fákkal társul, így tényleg csak egy fa kell neki, hogy máris jól érezze magát. Általában tölgyek alatt terem, akár gyermekököl nagyságúra is megnő az idősebb termőteste, amit könnyű megkülönböztetni a pöfetegektől, amik korhadékbontók, és inkább füves helyeken nőnek. Az áltrifla barnás burka kemény, belseje az érő spóráktól gyorsan szürkés-lilás lesz, és az aljáról micéliumistráng lóg le. A pöfetegek fiatalon fehér belsejűek és jóval puhábbak mint az áltrifla. A külsejük is inkább fehéres-szürkés. Az áltrifla mérgező, vegyületei irritálják az emésztőrendszert, gyomorrontást okoz. Halálos mérgezésről nem tudok.
Valamivel veszélyesebbek a kis termetű őzlábgomba Lepiota fajok, amik közt amatoxin tartalmúak is vannak. Ezek közül a Halálos hetes című írásomban kettőt mutattam be. Óvatosnak kell lenni a kicsi, pikkelyes kalapú, fehér lemezes gombákkal. Korhadékbontóként bárhol felbukkanhatnak, akár óvodák udvarán is. A legjobb, amit a szülő tehet a linken szereplő eset elkerülésére, hogy megérteti a gyermekkel, csak az ehető, amit asztalon tesznek elé, és tilos mindenfélét felszedni és megenni a földről. Károsnak tartom, ha kimondottan a gombákra hegyezzük ki az intelmet, mert 5 éves korunkig minden sokkal mélyebben vésődik be az elménkbe. A kisgyerekként hallott ijesztgetős tiltás egész életre megmérgezheti az ember és a gombák kapcsolatát. 
A linken még látható fotó a sereges tintagombáról Coprinellus disseminatus és a kerti tintagombáról Coprinellus micaceus is. Ezek ártalmatlan korhadékbontók, erősen kétlem, hogy egy-egy kalapka elcsócsálásától bármi baja lenne a gyermeknek. Csak az a baj, hogy egy kisgyerek nem tudja elmondani, hogy melyikből evett. Ráadásnak a kerti tintagomba hasonlít a kerti susulykára Inocybe rimosa, ami mérgező a muszkarin tartalma miatt. Szintén közönséges gomba hazánkban, és városokban is könnyedén megtalálja az életfeltételeit. A fák gombapartnereként elég neki egy fa. Városi parkokban tömeges is lehet. Most júniusban egy fiatal tölgytelepítésben jött elő seregesen. Csak néztem, hogy mennyi susulyka. Szerencsére kellemetlen szaga van, nincs finom gombaillata, így nagyon elszántnak kell lenni az elfogyasztásához.
A városokban gyakori lehet: ízletes csiperke Agaricus bitorquis, gyapjas tintagomba Coprinus comatus, barna csengettyűgomba Pluteus cervinus, porhanyósgombák Psathyrella spp., tarlógombák Leucoagaricus spp., amik könnyedén összekeverhetők a kicsi Lepiota fajokkal, és a könnyező szálkásgomba Lacrymaria lacrymabunda.
Néha a gyilkos galócára Amanita phalloides is rálelhetünk fás helyeken a városban mint történt velem egyszer az Árpád soron. Egy gyertyán alatt jött ki a fiatal galóca. Sajnos nincs meg a fotó, másik gépen tároltam.