Ugrás a fő tartalomra

Orion

A leglátványosabb csillagképnek semmi köze a gombákhoz. Bár esetleg Orion, a vadász lehetne gombász is, ha kard vagy bunkó helyett kosarat tartana a kezében.
A képet a Stellarium programból mentettem ki. Nagyon jó planetárium szoftver, amivel felhős estéken is lehet gyönyörködni a csillagokban. Amikor a bejegyzést írom, az összes nagy téli csillagkép együtt vonul a déli égen. A növekvő Hold ellenére jól láthatók a fényesebb csillagaik.
Az Orionban több fiatal, forró, kékes-fehér csillag található, mivel egy aktív csillagkeletkezési terület, aminek a legsűrűbb része a híres Orion-köd. Kisebb távcsővel nézve kicsiny ködpamacs Orion öve alatt. A Betelgeuse, a bal vállat jelölő csillag közelebb van az Orion-ködnél, kb. félszáz fényévre. Egy nagy tömegű, fiatal csillag, ami viharos és rövid életének második szakaszában jár. Vörös szuperóriás állapota kb. még egy millió évig fog tartani, aztán szupernovaként felrobban és a magja neutroncsillaggá vagy fekete lyukká omlik össze. A Napnál nehezebb csillagok élete jóval rövidebb, és grandiózusabb a létezésük vége. A Napunk ősi csillagok anyagából jött létre, amikor egy réges-régi szupernova robbanás összenyomta az anyagfelhőt. Ez adott lökést az új csillagok keletkezésének. A Napunk körülbelül 3 milliárd évig még hidrogénfúzióból fog energiát nyerni. Ha a hidrogén jelentős része már átalakult héliummá, akkor jön el a hélium magfúziója nehezebb elemekké. A hélium magfúziója jóval több energiát termel, és ettől a Nap majd felfúvódik, egy vörös óriássá változik. A Napunk kisebb lesz a 18 naptömegű Betelgeusénél, és élete végén nem robban fel, a magja fehér törpévé zsugorodik össze, míg külső rétegeiből planetáris köd lesz. Erre az egyik legszebb példa a Lant csillagképben megfigyelhető Gyűrűs-köd, M57. Egyszer láttam egy 30centi átmérőjű Newton-távcső segítségével. Picike, zöldes fánkhoz hasonlított. A mélyég objektumok valódi szépségét nagyobb távcsövek felvételein lehet megcsodálni. Szabad szemmel a fényesebb csillagok pontszerű, de eltérő színű fényében lehet gyönyörködni, vagy a Holdban, a bolygókban, amik mindig máshol vannak a látszólagos állatövi útvonalukon. Látványosak a holdfogyatkozások, a szabad szemes láthatóságig felfényesedő üstökösök. Sajnos a napfogyatkozások jóval ritkábbak. Ha az embernek van már nagyobb távcsöve, akkor izgalmas célponttá válik a Jupiter, mert a légköre folyton változik. A négy nagy hold, Galilei-holdak megfigyeléséhez elég egy kisebb látcső. A felsoroltakon túl az évről évre visszatérő meteorrajok adnak plusz élményt derült estéken.
A csillagos égbolt megunhatatlan, holott az állócsillagok mozdulatlannak látszanak. Ez persze illúzió, mert a Tejútban minden mozgásban van, csak a mi életünk túl rövid, hogy ezt észrevegyük. Azonban a naprendszerünkön belül a legtöbb mozgás szemmel látható, pl. a bolygók keringése a Nap körül. Az Uránusz és a Neptunusz túl halvány a szabad szemes megfigyeléshez, de a Szaturnusz, Jupiter, Mars, Vénusz, Merkúr, és kísérőnk a Hold, könnyű célpont. A linkelt planetárium program segít azonosítani a bolygókat.
A csillagos égbolt évezredek óta "ingyen mozija" az emberiségnek. Minket is szórakoztathat, ha megismerjük az objektumokat, és a csillagképek eredettörténetét.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…