Ünnepi gondolataim

Mi a legnagyobb ajándék, ami nem pótolható? Az élet. Mi lenne nagyobb óhaj a legszebb ünnepen mint élő környezetünk fennmaradása, megőrzése leszármazottainknak? Ezért tettem az üdvözlőlapomra a díszes tarkalepkét. A hím példányt május hatodikán fotóztam. A bal kezem mutatóujján volt a becses természeti értékünk, mintegy figyelmeztetésként emeltem magasra. Az Európai Unióban közösségi jelentőségű állatfajnak minősül, így a Natura 2000 hálózat területeinek kijelölésének alapjául szolgál. Pósteleken a keményfás ligeterdő helyén létrehozott tölgyültetvények és egyéb fatelepítések adják a jelenlegi élőhelyét. A díszes tarkalepke az élő bizonyíték a valamikori zárótársulásra, a tölgy-kőris-szil ligeterdőre. Az erdő a gombásznak nagyon kedves hely, mivel sokféle gomba él a fák alatt vagy a fákon. Mindenfelé gomba nő enyhe, esős időszakban. Elképesztő látvány a termőtestek kavalkádja. Gyönyörködtető. Szomorú, hogy sokan sosem találják meg a számukra tökéletes élményt. Valami délibábot hajszolnak helyette vagy bedőlnek a fogyasztói társadalom hamis ígéreteinek. Nekem nagy szerencsém van, hogy harmóniában vagyok a környezetemmel. Könnyed természetességgel mozgok a fák között, és sokat ad nekem a bíbelődés a kedvenceimmel.
Negyvenen túl tisztán látom, hogy az ember életének legnagyobb kihívása az örökségének megteremtése és nem tárgyak felhalmozására gondolok. Azokat széthordja az idő, gyorsan megsemmisülnek. Az élet a legnagyobb ajándék, a megőrzése a legnemesebb feladat. És az ember élete elképzelhetetlen élő környezet nélkül. Ünnepi kívánságom, hogy egyre többen ismerjék fel a természet fontosságát, hogy legyen esély a fennmaradására. Ember és természet együtt.