Visszatekintő 2019-re

2019-ben még éltünk mint hal a vízben mit sem sejtve a globális veszélyről, ami aztán 2020-ban ránk vetette magát a Covid-19 képében. Milyen jól tettem, hogy még a járvány előtt megjártam Nyugat-Ausztráliát! Közvetlenül azután, hogy elbúcsúztattam anyámat. Elengedés és felfedezés rövid idő alatt. Egy éve érzelmi hullámvasúton robogtam, hogy aztán 2020 bezárjon a háztájiba és próbára tegye a kitartásomat. Ezért az egész őrület ábrázolására alkalmas a fenékjáró küllőről lőtt képem. A halacskát a Veszely csárda mögött a csatornából emeltük ki hálóval és fotózás után ment vissza az éltető közegébe 2019 április 16-án. A csatornahálózatunkban és holtágainkban az egykori vízi világ leszármazottai élnek. A klímaváltozás nagyobb fenyegetés mint a Covid-19 és a száradás folyamata megállíthatatlan. Könnyen lehet, hogy nem 2020 életem legrosszabb éve.

A víz tavaly nagyon megragadta a figyelmemet, így a sekély ciklon után vízben úszó legelőn a boglárkák nagyszerű fotótémát kínáltak nekem 2019 május elsején. Az Erdélyi-szigethegység előterében túráztam gombásztársaimmal. 2020-ban csak egyetlen egyszer jutottam el a hegyvidékre. Örülök, hogy 2013 és 2019 között több mint százszor járhattam odaát. Nagyszerű emlékekkel gyarapodtam és sok tanulsággal ember vs. természet kapcsán. Azok az erdőirtások minden szinten... Páratlan természeti értékek semmisülnek meg, mert élni akarunk és ehhez feléljük a természetet. Öngyilkos taktika. Későn és kevesen jöttünk rá, hogy milyen sokat ér a természet, gyakorlatilag az életfenntartó rendszerünk.

Még mindig a víz bűvöletében újabb kedvenc fotóm 2019-ből, amit július 21-én készítettem Doboz-Szanazug strandjánál. Az előtérben a mezei zsálya virágai, a háttérben a strandoló emberek, akik a Kettős-Körösben mártóztak meg. Pár száz méterrel balra található a Fekete-Körös és a Fehér-Körös összefolyása. Szeretek itt lenni. Sokszor fotózom a helyet minden évszakban. Ez egy tökéletes nyári emlék. Boldog voltam, hogy megörökíthettem a pillanatot.

A víz fontos a gombáknak, hiszen termőtesteik 80-85%-a víz, és a picurka spórából kihajtani a gombasejt csak úgy tud, ha kellően nedves a közeg. A legkedvesebb gombám helyben a málnavörös tinóru, aminek termőtestéről 2019 július 27-én készítettem fotót. Csodás kis gomba, ami nemezestinórura hasonlít, de rózsaszín tönkje és termőrétege azonnal felismerhetővé teszi. Európai ritkaság, de nálunk nagyon jól érzi magát. Abszolút emblematikus faja Kétkörösköznek. Tényleg minden idősebb tölgytelepítésünkben megtalálható. Azonban 2020-ban nem igazán találtam rá. Csak néhány alkalommal láttam.

A rozsdásodó rókagomba 2015 októberének nagy meglepetése volt. Gombásztárs hívta fel rá a figyelmemet, és nagyon boldoggá tett, hogy megosztotta velem az élőhelyét. Azóta évről évre figyelem termőhullámát, így tettem 2019-ben is. Július 21-én fotóztam le a termőtesteit. Érdekes, hogy nyár derekára érkezhetnek kiadós ciklonok, amiknek hála beindulnak a melegkedvelő gomba fajok. Inkább a tavasz a rendkívül aszályos, nem a nyár. Furcsa. A rozsdásodó rókagomba gyakoribb lehetett Kétkörösközben, de a 90-es évek óta az idősebb tölgyültetvények mind kivágásra kerülnek, így csak egyetlen ismert lakcíme van, amit pár éven belül szintén tarra vágnak.

A kétlevelű sarkvirág volt az első kosbor, amit megtaláltam szülőföldemen 2007 tavaszán. Cseh kucsmagomba keresése közben figyeltem fel a jellegzetes leveleire, amik alapján tudtam, hogy talajlakó orchideához van szerencsém. Néhány évig kellett várnom, mire lett a virágairól jó fotóm. 2019 június nyolcadikán készítettem a képet. Bár a sarkvirág az árnyas-nyirkos erdőfoltokat kedveli, mégis verőfényben állt. Miért? 2018 telén kivágásra került a 117B másik fele is. Az elsőt 2013 telén termelték le. Ezért ez a fotóm is az erdőgazdálkodásnak állít emléket, aminek megfigyelése számtalan tanulságos pillanatot adott nekem. Miért gyötröm magam?

Az akác tüskéiről lőtt képemnek egyedi címe van: "Ölelgesse, aki hungarikumnak jelölte". 2019 november 16-án Lakitelek környékén túráztam két gombásztársammal. Jó tudni, hogy hazánk erdőterületeinek 40%-án fehér akác van. Az akácültetvény soha nem lesz természetes erdőnké. Lehet itt ecsetelni nekem az akác pozitív tulajdonságait, de ne próbálkozz vele. Számomra gyomfa, ami állatorvosi esete az elhibázott gondolkozásunknak.
2019-ből még 13 képet mutatok neked, amiket "elfelejtettem" kinyomtatni tavaly. Pedig ezekből is jó mini kiállítás lett volna. Nagy v betűvel jelzem a védett fajokat: törpe mandula V, réti iszalag V, karolópók mezei varfüvön, gyászcincér V, zöld tölgymakk, magyar sóvirág a háttérben a csomorkányi templomrommal, galléros csillaggomba, zengőlégy(?) réti őszirózsán V, rőt likacsosgomba fiatal termőteste, vadkörte a védett bélmegyeri fás pusztán, légyölő galóca, óriás tölcsérgomba, nagy őzlábgomba.