"Happy day"

Vasárnap a délelőtti munka után kimentem Atival a fő indikátor helyemre. Utoljára ötödikén fotóztam a kedvenceimet, és már hiányoztak nekem. Az eltelt napokban a román nyelvbe bevezető tanfolyam záróvizsgájára készültem fel, így nem a gombákat, hanem a román szavakat kergettem és igyekeztem bepakolni a memóriámba. Régóta vágytam rá, hogy tudjak valamennyire románul, mert sokszor megtapasztaltam, hogy román válaszolt nekem magyarul, hogy segítségemre legyen. Nem, nem magyar származású volt. Ez elgondolkoztatott, hogy illene nekem is tudnom románul. Oda-vissza kölcsönös legyen a megértés. Egész télen gondozni fogom az elmémbe költözött apró román tudást, hogy 2021-ben használni tudjam. Hihetetlenül jó érzés, hogy kb. 500 román szóra és némi nyelvtanra bővült a nulla nyelvtudásom. Angolból cirka 1500 szó van a memóriámban és nagyobb rálátás a nyelvtanára. A magyart pedig három éves korom óta beszélem. Mindig is fontosnak tartottam a nyelvtudást, de megtapasztaltam, hogy ennek megszerzése egynyelvű környezetben nagyon nehéz. Ezért öröm, hogy elterjedt az internet, mert nagyon sok online lehetőség van a nyelvek elsajátítására és offline is számos tanfolyam indul évről évre. Akár már ma találhatnék román anyanyelvű beszélgetőtársat, aki viszont a magyart szeretné gyakorolni. Egyelőre ennyit a nyelvekről. Vissza a zöldbe.

Tegnap egykor érkeztünk meg Atival Póstelekre. A vastag felhőlepel miatt a fény nem volt elégséges a fotózáshoz, küzdött az öreg Canon és én is. De azért sikerült néhány jó képet lőnöm. Ez itt éppen egy rontott kép lett. Szegény kamera sehogy sem látta az előtérben lévő szürkefülőkét, Tephrocybe sp. pedig még a kisollómat is mellé raktam, hogy legalább az segítse a fókuszálást. Inkább a háttérben magasodó tejelőgombát fotózta le. Viszont még így is tetszik nekem ez a kép. Benne van az avarszinti fotózás minden öröme és kínlódása. Mikor már öt perce guggolsz, a térdeid sírnak, de te csak küzdesz... aztán dobod az egészet és nyikorgó ízületekkel sóhajtozva felállsz. Inkább másik téma után nézel. Egy fotózás során több szépség is felkelti a figyelmemet, de nem mindegyiket sikerül lefotóznom. Ezért mindig csak képválogatást publikálok, sosem mutatom meg az összeset. Hiszen nem is sikerült mindegyik szépség megörökítése. Ez van. Nem kaphatunk meg mindent. Amit viszont adott a vasárnap nekem, az is bőségesen elégséges volt ahhoz, hogy boldog napnak nevezzem. Abszolút elégedetten dőltem le este az ágyba. Nyoma sem volt frusztrációnak vagy bármi nyűgnek. Nagyon örültem a pazar kínálatnak, mindenfelé termőtestek nőttek. Rég volt ennyire gombákban gazdag Póstelek, főleg így novemberben. Sokan jártak előttünk és utánunk is tutira végigmentek gombászok, de így is jutott kettőnknek ehető finomság. Sajnos a kosarat elfelejtettem lefotózni, amibe négy faj termőtestei kerültek: olajszínű csigagomba, lilatönkű pereszke, óriás tölcsérgomba, karcsú őzlábgomba. Most a hűtőben ismét gombák várják, hogy étel legyen belőlük. Az elkövetkező napokat még feltétlenül használd ki és menjél gombászni, ha még nincs tele a kamrád és fagyasztód. Közeledik az első komolyabb télies fordulat, ami le fogja ütni a gombákat. A terepen csak a téli hármas marad: téli fülőke, kései laskagomba, júdásfülgomba, ami egyébként egész évben képes teremni.
A képek sorrendje: olajszínű csigagomba, cirmoskalapú pereszke, piruló galóca, galambgomba faj, gyöngyös tejelőgomba, petrezselyemgomba, karcsú őzlábgomba, kerti tintagomba, bársonyos fapereszke, nyári laskagomba.