A II. Országos Amatőr Gombafelismerő Vetélkedő lebonyolítási terve

Helyszín:  Balatonalmádi, Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár
Időpont: 2014. március 22.
10.00 - 10.30 - ig érkezés, regisztrálás
11.00 a vetélkedő kezdése
12.45 eredményhirdetés
13.00 ebéd

A vetélkedőre csak "amatőr" gombászok jelentkezhetnek, akik sem középfokú, sem magasabb szintű - gombászattal kapcsolatos képzésben nem vettek részt.
A vetélkedőn az a 80 gombafaj szerepel, amelynek a listáját február 1-én a hazai gombász szervezetek részére megküldünk, és amelyet a honlapunkon is közzéteszünk. (www.almadigombasz.hu). A tagság értesítésére a gombász szervezetek vezetőségét kérjük fel.
A vetélkedő lebonyolítása:
A vetélkedő kezdésekor minden játékos kap egy 66- ig sorszámozott vonalas lapot, amelyre rá kell írni a kivetítőn bemutatott gombák teljes magyar nevét: pl. borsos tinóru. Ha valaki helyesen ismerte fel a gombát, akkor ezért majd a kiértékeléskor 3 pontot kap. Ha csak annyit ismer fel, hogy "tinóru", azért 1 pont jár. Ha valaki azt írja le, hogy "tehéntinóru", azért 0 pont jár, hiszen tévedett.
Ha valaki a gyilkos galóca bemutatásakor azt írja le, hogy "kékhátú galambgomba", azért mínusz 10 pont "jár". Ha valaki a gyilkos galócát helyesen határozza meg, az 3 pontot ér és végül, ha csak "galócát" ír a lapra, azért is 10 büntetéspont jár.
A gombák megnevezésénél csak az általunk megadott gombaneveket fogadjuk el. A megnevezés alapja Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve.
Egyes esetekben egy gombát (az elküldött listán) kétféleképpen is megnevezünk. A második megnevezések régebbi gombászkönyvek sokak által ismert megnevezései. (pl. császárgalóca - császárgomba). Értékeléskor bármelyiket elfogadjuk, de csak ezek egyikét!
Mivel gombagyűjtés közben a gombásznak módjában áll a gombát megszagolni, esetleg megkóstolni, vizsgálhatja a gomba húsának a milyenségét, tudhatja, hogy melyik évszakban találta azt a bizonyos gombát stb., és mivel ezekre a kérdésekre a fotók nem adnak választ, a játékvezető ezeket az információkat a szükséges mértékben el fogja mondani.
A kivetített gombák sorszámát közölni fogjuk.
A játék során segédeszközt nem szabad használni.
A vetítés befejeztével a játékosok kicserélik a feladatlapjukat a szomszédos játékostársukkal, aki a zsűri elnökének ismertetése alapján elvégzi a feladatlap kiértékelését.
Ezután a zsűri elkéri a három legmagasabb pontot elért játékos lapját és ellenőrzi a meghatározásokat és az elért pontok helyességét.
A játékosok közötti pontazonosság esetén a 80 kijelölt gombafajból be nem mutatott 14 ismeretével kapcsolatban a zsűri elnöke villámkérdéseket tesz fel azért, hogy a végső sorrendet eldönthessük. Az első három helyezett oklevelet és értékes serleget kap nyereményként!
A vetélkedőt csak megfelelő számú (legalább 35 fő) jelentkezése esetén tartjuk meg. Annak érdekében, hogy minden játékos hasonlóan jól láthassa a kivetített gombafotókat (ne legyen túlságosan távol a vászontól) a játékosok számát maximálnunk kell. Ezért a résztvevők létszámát legfeljebb 50 főben határoztuk meg.
Előzetes jelentkezés a szenthelaszlo@gmail.com e - mail címen lehetséges, határideje: 2014. február 15.
Nevezni 2014. február 16 -tól március 10-ig lehet a nevezési díj befizetésével. Befizetés előtt  (a maximált létszám miatt)  Szenthe Lászlóval egyeztetés szükséges!
Nevezési díj: 2200 Ft. Ez az összeg az ebéd költségét is tartalmazza.
Kísérők részére is tudunk - korlátozott számban - 1700 Ft -ért ebédet biztosítani.
A csak ebéd befizetését március 11 - 17 -ig fogadjuk. Előzetes egyeztetés ebben az esetben is szükséges!
A befizetéseket a CIB Bank Zrt. 10700189 - 42802101 - 51900001 számlára vagy postai befizetéssel a köv. címre lehet : Szenthe László 8220 Balatonalmádi Gárdonyi G. utca 6.
A feladatlap kitöltéséhez hozzanak pl. kemény fedelű füzetet (amin írhatnak).
A vetélkedővel kapcsolatos információ Szenthe László tel. számán: 88 - 438 224
A rendezvény fővédnöke: Keszey János polgármester
A rendezvény támogatói: Balatonalmádi Város Önkormányzata
Almádiért Közalapítvány
Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár
Balatonalmádi 2014. január 2.
Szenthe László
az Almádi Gombászok Asztaltársaságának a vezetője

Rossz és jó módszer egy videóban

A videó négy éve került fel a videómegosztóra. Remélhetőleg változott azóta a helyzet, és a helyi gyűjtők felhagytak a gereblyés módszerrel. Több szempontból is rossz. Lekerül a földréteg a gombáról, kiszáradhat a micélium, elszakadhatnak a gombafonalak, vagyis sérül az élőlény, ami az ízletes gumókat növeszti. A gereblyézés során vegyesen kerülnek elő éretlen és érett termőtestek. A válogatás nélkül begyűjtött gombák rontják a szarvasgomba megítélést, hiszen az éretlen gombának nincs aromája, ezért értéke sincs. Ellenben a jól betanított kutya a kiváló szaglásával elsőnek az érett gumókat keresi meg. Természetesen fontos, hogy a gombakereső ember tisztában legyen a gomba és a saját érdekeivel is. A kutya jelzése nyomán, egy hosszú, keskeny lapátkával emeli ki a termőtestet, és betakarja a lyukat. Ez egy lassú, de kíméletes gyűjtési módszer, ami jó a gombának és hosszabb távon sokkal jobb a gombásznak is. (Sajnos ez nem történik meg a videóban, ugyanúgy fedetlenül marad a gomba.) Látszólag tuti módszer a gereblyézés-kapálás, de esztelenség évekre visszavetni egy-egy terület termésmennyiségét a gomba károsításával. A szarvasgombászat egy szakma. 2012 óta szabályozva van a szarvasgombák gyűjtése. Bár kissé túllőttek a célon a rendeletet kidolgozók, és a fekete gyűjtést nem állította meg. Hazánkban gyakori a bérmunkásokkal végeztetett kapálás. Rettenetes. Látszólag jó a szegényeknek, hogy kapnak egy kis pénzt, de természetkárosításban vesznek részt, és a valódi haszon sosem az övék. Sajnos mindig lesznek gátlástalan emberek, akik "jó lemmingek" módjára a saját faj- és önfenntartásuk érdekében köpnek a szabályokra. Annyira megnézném az unokáik pofikáját, amikor szembesülnek felmenőik hibás döntéseivel.
Gyakran gondolok rá, hogy önhittségünk végtelen. A természet urának véljük magunkat, holott a saját természetünkön sem tudunk uralkodni.

Virtuális gombászat

Gombák: Pennsylvania rejtett kincsei

Megtaláltam a videómegosztón a gombás videók "szent grálját", mint ha a blogom videó változatát nézném, minden van benne, amire csak gondoltam a gombák kapcsán. Lenyűgöző. Tökéletesen bemutatja, hogy miért jó a gombák után futni. Alig fél óra alatt egy laikus is átfogó képet kap a természet különceiről. Tetszik.
Egyelőre pár apróságnak néztem utána, például a vicces nevű gombáknak: Fuzzy Foot  Xeromphalina campanella (sárga szegfűgomba), Turkey Tail Trametes versicolor (lepketapló), Pig's Ear Gomphus clavatus (disznófülgomba), Stinky Squid Pseudocolus fusiformis (nincs magyar neve), Bearded Tooth Hericium erinaceus (süngomba), Eyelash Cup Scutellinia scutellata (piros sörtéscsészegomba), Dead Man's Foot Xylaria polymorpha (bunkós agancsgomba), Big Laughing Gym Gymnopilus junonius (aranysárga lánggomba), Witch's Hat Hygrocybe conica (feketedő nedűgomba), és a Scrambled-egg Slime Fuligo septica (cservirág nyálkagomba, ami nem gomba.) Szerintem sokuk ismerős, akár innen a blogról.
A videóban szó van a gombamérgezésekről, a halálosan mérgező galócákról, a varázsgombákról, a gombatermesztésről, a gombák ismertetőjegyeiről, hogy mit nézünk meg egy termőtesten, bemutat egy gombafesztivált, szól a gombák negatív ténykedéséről is, például szelídgesztenye-kéregrák Cryphonectria parasitica, de többet mesél a jó dolgaikról, és végül betekintést enged a gombászklubok mindennapjaiba.
Ha laikus vagy, nem gondoltad volna, hogy ennyire szórakoztatóak és érdekesek a gombák.
 
Kiegészítés: Hasonló tematikájú ismeretterjesztő film A gombák rejtélyes élete.

Téli madáretetés

Pénteken megérkezett az évszaknak megfelelő időjárás, és pár nap alatt téli idő lett faggyal, hóval. Most indokolt az etetés, és a feltöltött etetőkre hamar rátalálnak az éhes madarak.
Sokan értetlenkedtek, hogy a novemberben kihelyezett etetőre nem jönnek a madarak, és heteken át semmi mozgás. A magyarázat egyszerű, az enyhe időben inkább a természetben tartózkodtak tollas kedvenceink, hiszen még az őszi legyek is felébredtek, tehát odakint szintén mozgolódtak a rovarok. A hótakaró hiányában a talajon is találtak ennivalót a rovarevők és a magevők egyaránt. Azonban a normális téli idő azonnal megnehezítette a táplálékuk megtalálását. Tehát indokolt az etetés, a telelő madaraink segítése.
Találtam a videómegosztón egy házi videót, ami jól érzékelteti a madáretetés során átélhető élményt. Évek óta figyelem a téli madárvendégeket. Sokszor láttam ugyanezt. A mozdulatlan téli kertbe életet, mozgást hoznak a madarak. 



Fontos! Lombfakadáskor be kell fejezni az etetést. A madarak a fiókáikat (a verebek is) zömmel rovarokkal tápláljak, amik gazdag fehérjeforrások. A fiókák a napraforgót nem tudják megemészteni, a cinke fiókák szó szerint belehalnak a szüleik buzgalmába, akik teletömik őket napraforgóval. Tehát az etetőket le kell venni a jó idő megérkeztével.

Volt egyszer egy freeblog

2010. októberében a freeblogon regisztráltam, és ott indítottam el a Gombamániát. Sajnos a blogszolgáltató azóta megszűnt, és a szervere leállításával elveszett a blog első éve. Ha régóta olvasod a Gombamániát, akkor ismerős lesz az internet memóriájából előhozott kép, valamikor így nézett ki a blog. Szerencsére azóta sokat változott, jelentősen gyarapodott, és szebb lett. Jó ötlet volt átköltözni 2011. novemberében a blogspotra. Lassan meglesz az ezredik bejegyzés, nyolcszázon túl vagyok, tehát sok anyag van a blogban. Szükségem van egy megbízható blogszolgáltatóra, ami gondosan őrzi a munkámat. Kár, hogy a freeblog feladta, és elillant. Kár, hogy a tartalomszolgáltatókat félvállról veszik, hisz ha ingyenes a szolgáltatás, pofa be nekik. "Enyém a szerver, ha megdöglik, így jártál. Minek dolgoztál ingyen? Fizess a szolgáltatásért, és fizessenek neked is az olvasóid."
Aztán az egyszeri blogger találkozik a problémával, hogy pénze nincs, az olvasóinak sincs, hiszen az interneten az esetek 98%-ban az ingyenes szolgáltatásokat használjuk. Lehetne hirdetőket keresni, de bármelyik rendszert nézem, csekélyke hasznot hoznak, ha hoznak. Marad a non-profit ismeretterjesztés és a jogos aggodalom, hogy a sok munka hiábavaló volt, mert bármikor elveszhet.
Ráadásnak a nyakamba szakadt a hiányzó bejegyzések pótlása. Idén októberben négy éves lesz a blog, tehát hülyén nézne ki, ha nem lennének meg a régi írásaim. "Hogy-hogy négy éves, amikor az első bejegyzés a blogspoton 2011. novemberi?" Gondolhatná a blogra frissen betoppant látogató.
Ezért kezdtem el elsőnek szétteríteni a bejegyzéseket, hogy minden hónapban legyen valami 2010. októbere óta. Majd jönnek vissza egyenként a régi írások. A plusz munka mindig rossz, akkor is ha az ember szívszerelemből művel valamit.

Kiegészítés: Decemberben megváltoztattam a blog url címét, gombaklub helyett gombamania van benne. Sajnos ugyanúgy megtalálták a "kullancsoldalak", így hiába nulláztam le az url cím megváltoztatásával a blogom ismertségét. Kezd elegem lenni.

Gombás ez+az

A szalvétatechnikával mindenféle tárgy díszíthető. Találtam otthon egy régi füzettartót, ami a húgomé volt. A kalózmintája nem tetszett, így az egészet bevontam félfamentes rajzlappal, majd kidekoráltam szalvétákból kivágott erdei gyümölcsökkel és gombákkal.
Sok füzetet, papírt és egyebet hurcolok nap-nap után a hátizsákomban. Jobb védenem a papírholmikat. Ezért akartam egy füzettartót, és lett is egy egyedi darabom.
A bal oldalon jégkrémes doboz van kidekorálva színes gépírólappal és szalvétadarabkákkal. Ebben tartom a szebb gombamúmiáimat. Ezek közül néhányat kitettem az asztalra: tobozgereben Auriscalpium vulgare, légyölő galóca Amanita muscaria, szegett tapló Fomitopsis pinicola, nyárfa-érdestinóru Leccinum duriusculum, szürke pöfeteg Bovista plumbea. 2013-ban sok gombát szárítottam meg egészben az ablakpárkányon. Ezek zöme a mai napig jól használható gombaismeret átadására. Azonban idén lecserélem az egész gyűjteményt. Előbb-utóbb mind tönkremegy.
A gyönyörű fungáriumom szintén megvan. Újabb preparátumokkal bővítem, amint lesz gomba.
Kedvelem a szalvétatechnikát, gyors és egyszerű.

Ha most meghalnék...

Ezeket a gondolatokat (mémeket) hagynám itt.
Becsült adat szerint az emberi fajból eddig nyolcvan milliárd egyed élt a Földön. Jelenleg hét milliárdnyian vagyunk, és a fejlődő országoknak "köszönhetően" még nő az egyedszámunk. Közben Európa pánikol, hogy elnéptelenedik, oda a gazdasági ereje, a kultúrája stb. Pedig az alapvető dolgok, amik emberré tesznek minket nem vesznek el, amíg létezik a fajunk.
Két elmélet tett rám komoly hatást ifjabb koromban. Csodálatosan kiegészítik egymást, Richard Dawkins önzőgén-elmélete és Susan Blackmore mém-elmélete.
Amikor kisgyermek voltam, eltöprengtem rajta, hogy ki és mi vagyok? A hosszú gondolatfolyam végére érve megállapítottam, hogy egy információs halmaz vagyok, plusz a test. Az agyam születésem óta gyűjti az adatokat, amik benyomások, élmények, lexikális tudás stb.
Meglepő ellenérv a lélek létezésére az agy törékenysége. Ha valaki súlyos agysérülést szenvedett, megváltozhat a személyisége, elveszítheti emlékeit, és a rokonai döbbenten tapasztalják, hogy más emberré lett. Hol az a híres lélek? Számomra egyértelmű, hogy nem létezik.
Sajnos a tudat folyamatos áramlása eredményezi a tévképzetét, hogy örökké kell élnie. A tudat ismeri, de nem fogadja el a megszűnése gondolatát. Természetesen az élőlény életösztöne is ellenszegül a halálnak, de ennél is megszállottabb a tudat, ami igényli/követeli a halhatatlanságot. Pedig mint írtam feljebb, amíg az emberi fajból van pár egyed a Földön, addig semmi sem vész el a lényegünkből, és mindent megismétlünk. Nincs új a Nap alatt.
A Nap, ha gondolkodó lény lenne, biztosan csodálattal tekintene önmagára, gyönyörködne hatalmas erejében, és élvezné a csillaglétet. Aztán körülnézne, és rájönne, hogy körbe-körbe jár egy hatalmas térben, amiben nyüzsögnek a hozzá hasonló csillaglények, amik közt vannak lenézendő senkik és bombasztikus óriások, akik még nála is fantasztikusabbak. Aztán megtapasztalná, hogy létezése véges, elhagyná a normál állapotát, vörös óriássá fúvódna fel, majd összezsugorodna fehér törpévé, amiben már nincs magfúzió. Egy forró salak lenne, ami lassan kihűlne. A szabvány csillagoknak mint a Nap, forróak a tetemei.
Gondolkozik a Nap? Van bármiféle fogalma a lélekről és annak halhatatlanságáról? Vagy a házi kutyának? Nincs, mert egyiknek sincs tudata. A tudatunk természete alapján várható is, hogy az elképzelése szerint kizárólag az embernek van (halhatatlan) lelke, vagyis tudata. Szánalmas.
Por és hamu vagyunk.
Ha ennyire mélyen átjárt a nihil, miért élek? Megvan még a testem is, ami foggal-körömmel kapaszkodik a létezésbe, mert nem ismer mást. A test nem gondol a halálra, mert csak az életet ismeri. A tudat gondol a végre, mert erről is tudomása van és  komolyan megdöbbenti a halál állapotának elképzelése, amiben passzív, kihűlt tárgyként hever a test(e) és rajta-benne lebontó szervezetek sokasága nyüzsög és teszi a dolgát. Pedig az agy halálának pillanatában vége a létezésének. Jó, most a tudatom generálja a szöveget, és jót derülök a bullshit-generátorom marhaságain, mert azt is tudom, hogy a szövegelésnek semmi értelme.
Az élőlényt két ösztön hajtja, fajfenntartás és ennek érdekében az önfenntartás. A gének valóban kemény hajcsárok.
A tudat fejlődött, mert általa megnőtt az ember túlélési esélye. Egyre nagyobb csoportokban éltünk. A sikeres csoportmunkához elengedhetetlen volt a kommunikáció, az emlékek megőrzése, a tapasztalatok továbbadása, a szervezés stb. Valójában a túlélés záloga a csoport hatott az agyvelőre, és szelektálódni kezdtek a nagyobb, bonyolultabb munkára alkalmasabb aggyal született egyedek. Kellett mindehhez pár tízezer év. Egyébként túl sikeresnek bizonyult a tudattal rendelkező agyvelő, mert általa rendkívüli mértékben megnőtt a hatékonyságunk. Szeretnék eloszlatni egy tévhitet a természeti népekről, nem azért élnek a természettel összhangban, mert megvilágosodtak; egyszerűen nincsenek megfelelő eszközeik. Az embernek is mint élőlénynek két ösztöne van: fajfenntartás-önfenntartás.
Bár zavarosabbá teszi az egészet a kulturális génjeink (mémek) folytonos csatározása a fennmaradásért. Nekik agyak kellenek, amikben megtelepedhetnek.
Ha lesz rá időm, szétcsapok a saját tudatomban tárolt mémek közt, hogy mégis mit képzelnek magukról, engemet használnak a továbbadásukra, hogy szégyellnék el magukat... De a mémeknek nincs szégyenérzete és nekünk sincs, csak az idomításunk során belénk lett verve egy rakás tabu. Plusz senki se akarja szándékosan elveszíteni a csoporttagok bizalmát, hiszen egyedül az ember alulmarad egy kutyával szemben is. Nincsenek acélos izmaink, karmaink, agyaraink, de még mérgünk sem, csak tudatunk, és egy hüvelykujj, ami szembefordítható a többi ujjal. Ügyes kezünk, bonyolult agyunk, és a csoportmunka eredményeként lettünk a bolygó egyik legszaporább emlős faja. Azonban sikerünk ellenére ugyanúgy halandó állatok vagyunk, és lecsupaszítva, lemmingek szintjére kerülünk.
Egy mém nem gondolkozik. A mém a tudat bullshit-generátorának az eredménye. Valamikor valaha volt egy szerepe valamelyik csoport életében, aztán hatásosnak bizonyult, virulens lett, talált magának egy marketing céget és így évszázadokra biztosíthatta a fennmaradását. De a sikeressége ellenére még nem igaz.
Fantasy íróként nem kell megerőltetnem magamat, hogy felismerjem a bullshit-generáturunk termékeit. Ezek reklámozása semmi más célt nem szolgál, mint terjesztőjének boldogulását. Egy igazi mém-hirdető a géneknek is nemet tud mondani, vagyis nem szaporodik, de annál nagyobb buzgalommal terjeszti a mémjét.
Egyébként minden fantazmagória dédelgető foglalkozásnak van egy jutalomfalatja, a közösség erejének megtapasztalása. "Együtt erősek vagyunk". Blablabla. Jönne egy igazán fertőző vírus és tízezer számra hullanánk el, minden ima ellenére. Erre meg jönne a "megnyugtató" magyarázat, hogy ez biztosan xy büntetése. Aha. Ja.
Ezek után egyértelmű, hogy ateista vagyok. A természet anyánkban sem hiszek, mert természetbúvárként régóta figyelem a két ösztön munkálkodását, és láttam sok bizarr dolgot. Azonban van egy tény, ami erővel tölt el, minden rettenet ellenére, a földi bioszféra van annyira fantasztikus, mint a Nap és az összes csillag. A bioszféra megőrzése igencsak kívánatos lenne. Persze annyira nem vagyunk hatékonyak, hogy minden élőt elpusztítsunk. Egy minimum szintet elérve, amikor már nincs elegendő növény és állat faj számunkra, fajunk leépülne majd kihalna. A maradékból viszont új fajok alakulnának ki és gyorsan élettel töltenék meg a kiürült ökológiai fülkéket.
Ha valakiben ellenérzést keltenek a gondolataim (mémjeim), akkor a saját mémjei kaptak pánikrohamot, hogy de már még hogy képzeli ez a buta mémhalmaz, hogy kétségbe vonja a mi létezésünket, hiszen te, kedves mémgazda, majd általunk jutsz egy jó helyre a halálod után, de addig juttass át minket még ennyi és ennyi agyba, és ne is hallgass azokra csúnya mémekre a Gombamánia blogban.
Szerintetek van bármi jelentősége a marhaságok csatározásának? Persze van, ha az életed múlik a sikeres terjesztésükön, életed és utódjaid élete, hiszen a gének is törekednek a fennmaradásukra. Azonban vedd észre, hogy a Földön az élőlények folyton változnak, mert alkalmazkodnak a megváltozó környezeti feltételekhez. Az egész folyamat sok kicsi lépésből áll, és sok ideig tart. Mióta van igazán hatékony tudományunk, pár száz éve. Tehát bőven van még mit megismernünk, megértenünk, feldolgoznunk. Felbőszít, ha látom, hogy gőgünkre hallgatva nemtudásunkat képzelgésekkel takargatjuk. Igen, buta vagyok, keveset tudok, de a tudásom a valóságon alapul, sok mindent magam is megtapasztaltam.
Megismerni vágyom és nem hinni. A hitet elhagytam hét évesen.
Mi még a lényeg? Rövid életünk ellenére túl sokszor bántjuk egymást, elég gyakran nem látjuk a fától az erdőt, hülyeségeken civakodunk, és közben felszámoljuk az életfeltételeinket, aztán a másik törzset hibáztatjuk, háborút indítunk ellene, rettenetes dolgokat művelünk, minden felvonul, amire a természet képes, de azt az ember még megszorozza százzal. Irtózatos brutalitás és kín, mire lecsökken az egyedszám, aztán a kapitalizmus kitalálja, hogy hatékony munkaerő a nő, ráadásul kevesebb bérért, hiszen örül a fehér nép, hogy dolgozhat és azért pénzt kaphat. Aztán rájön az ember, hogy a génjeink eltunyultak, mert a mémek vették át a helyüket, azok fejlődnek, burjánoznak, sokasodnak. Valójában a fejlett és fejlődő világ a gének és mémek csatatere. Aztán az egészet eltörli egy aprócska vírus, ami bármelyik több milliós nagyvárosunkban létrejöhet. Valamikor régen jó ötlet volt városokba költözni, mert ezeken a helyeken felhalmozódtak a mémek, meggyorsult az átadásuk. Azonban az információs korban egyre inkább kitűnik számomra, hogy a vagyonos elit vágómarhaként tekint a többi emberre. Ideje lenne kidobni a hierarchikus társadalom szerveződést, mert megbukott. Többek közt lehetővé tette irracionális mértékű magánvagyonok létrejöttét. Közel sem normális, hogy egy szűk elit birtokolja az erőforrásaink nyolcvan százalékát! Nem, senkitől sem venném el a "játékszereit", mert pucér fenékkel jöttünk a világra és pucér fenékkel távozunk. Semmit sem birtoklunk túl sokáig. Azon kuncogtam fanyarul egyik nap, hogy néhány szegény betör a gazdag házába, oké, elviszik az ott lévő cuccokat, de az igazi vagyon, a virtuális pénz a számlákon van. Mit kezdenek a számokkal? Jól hangzik a millió és millió dollár, euró stb., de ezek már régóta semmit sem érnek. Üveggyöngyök, amikért a telepesek megvették az indiánok földjeit. Aztán rezervátumokban végezték az őslakosok, akiknek nem voltak igazán hatékony eszközeik,  és mémjeik. Te is "rezervátumban" élsz, pont ott, ahová a társadalmi piramis csúcsán tanyázó emberek juttattak, mert te hittél nekik, elhitted, hogy ők valami kivételes egyedek. Egy fenéket. Az önzésük és a saját önzésünk totális katasztrófába sodor minket.
Remélem, hogy megélem a hálózatalapú társadalom létrejöttét, amikor tényleg mindenki hozzájárul a saját szabad akaratából a fennmaradásunkhoz, amikor nem lesz kényszer, megfélemlítés, hazudozás, téveszmék, árulás. Persze ez butuska álom, mert ehhez evolúciós ugrást kéne megtennünk. Hiába jött létre a mém alapú információs háló, ha egyes mémek és a gének is útjába állnak a fejlődésnek. Azonban a régi módszer megbukott és mi mind vele bukunk.

Ui.: Két kedvenc kifejezésem van az utóbbi időben: bullshit-generátor és bizonyosság árus. Az utóbbi olyan személy, aki jól hangzó mémeket terjeszt saját céljai érdekében. Bullshit-generátorom nekem is van, de óvakodok attól, hogy bizonyosság árussá váljak. Mindenki abban hisz, amiben akar, csak tartsa be a legfőbb törvényt: ÉLNI ÉS ÉLNI HAGYNI.

Horror sztori

Az Entomophthora muscae tudományos nevében a muscae jelentése légy. Hihetetlen mázli, hogy a gombák (még) nem képesek halálos fertőzést okozni bennünk, nem úgy mint a baktériumok és a vírusok. Amit ez a járomspórás (Zygomycota törzs) gomba okoz a legyekben, az kész horror. Közönséges kórokozó, mi is megfigyelhetjük az ősszel a házunkban kóválygó legyeken, majd a gomba szétszóródott *konídiumait a tetemeik körül. Ezek az új áldozatok kitinszőrein megtapadnak, micéliumot hajtanak, amelyek a rovarok légzőnyílásain behatolva feldarabolódnak és a véráramba kerülve szétterjednek. A gomba öt-hét nap alatt átszövi a légy belsejét, eléri az agyát is, és ráveszi, hogy magasra másszon, kitárja szárnyait és kinyújtsa lábait, így segítve a konídiumok szétszóródását. Azonban a legyek "rájöttek", hogy a magas hőmérséklet gátolja a gomba növekedését és ha érzik, hogy megbetegedtek, igyekeznek tartósan meleg helyen tartózkodni. Bár a gomba is reagált a legyek trükkös viselkedésére és egyes törzsei ellenállnak a magasabb hőmérsékletnek, így is úgy is megölik az áldozatukat. Az ember gondolt rá, hogy beveti a légyölő penészgombát a legyek ellen, de egyelőre nem járt sikerrel, és ne is járjon, mert valamit a rovarevő élőlényeknek is kell ennie. Ne öljünk le mindent, ami nem tetszik nekünk, és alapvető tápláléka más állatoknak, illetve gazdateste mindenre elszánt kórokozóknak.
Sose legyen halálos patogén gombánk!

*
(Penész)gombának a hifavégen keletkező ivartalan szaporítósejtje.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Ugrásra készen

A valódi tavaszra várok. Az enyhe tél nem az. Nagy valószínűséggel lesz egy hideg hullám februárban, és látni fogunk hópelyheket is. Aztán majd azon kesergünk, hogy miért van ilyen hideg. Végül megérkezik az igazi kikelet és megjelennek a tavaszi gombák. Csodás lesz.
Ha valakinek gomba hiánya van, a blog facebook oldalát naponta frissítem új tartalommal. Ennyi virtuális gombászat untig elég nekem a téli szünet idején. Annyi mindennel foglalkozom, hogy a blogolásra nem jut időm. Ez persze átlátszó kifogás, ha akarnám, lenne rá időm, de a blogolásból elegem van. Egyáltalán hiányzik valakinek a blog napi frissítése? Ha hiányozna is, akkor sem blogolnék olyan intenzíven mint 2012-ben és 2013 első felében.
A blogtól függetlenül naponta foglalkozok a gombákkal, olvasom a szakirodalmat, keresem az érdekességeket, de nincs bennem vágy, hogy mindennap írjak róluk. Fel is gyűltek a félkész cikkek a blog szerkesztői felületén. Például hetek óta tologatom az Erdeifenyő és gombái cikk megírását. (A fák és gombák sorozatból csak az erdeifenyő és a tölgy hiányzik.) Minek, kinek, miért írnám meg? Van valami hasznom a blogolásból? A tudást mindenképpen gyűjtöm, és a megosztására is sor fog kerülni, de élőben és nem egy online felületen. Elegem van a magányos órákból a gép előtt. Rettentő sok erő és tettvágy van bennem. Igen, fordíthatnám a blogra is, de NEM. Ami elmúlt, elmúlt. Majd élőben találkozunk és elmondom nektek, ha érdekel titeket, hogy miért csodálatosak a gombák. 

Várom a tavaszt, a pörgést, a sok igazi tapasztalatot. A blogolás a "kislányoknak" való. Itt az ideje, hogy felnőtt emberhez méltó munkával foglalkozzak.

Kiegészítés: Új hobbim van, ami sikeresen ellopta a blogra szánható időmet, az angol tanulás. Egyszerűen érzem, hogy itt az ideje rendbe tenni a nyelvtudásomat. Jelentkeztem egy ingyenes tanfolyamra, ami végig fog vezetni a tananyagon. Ha mind a tizennégy modult le tudja adni a képző intézmény, akkor akár a középfokú nyelvvizsgára is jelentkezhetek. Ez egy remek cél.

Játszottam a képszerkesztővel

Tizenötödikén este összeraktam egy képet a Gimp nevű ingyenes képszerkesztővel, de nem volt az igazi. Következő este ismét variáltam rajta és a második változat jobb lett. Ezt nyomtattam ki péntek kora délután. Sajnos ismeretlen ok miatt zöldes-kék árnyalatú lett. Nem hiszem, hogy a nyomtatót megtréfálná az RGB/CMYK közti különbség, hiszen nyomtattam már abban a boltban plakátokat és azok színe nem torzult el. Most töprengek a dolgon, hogy égessem magamat a torz színű plakáttal vagy sem. Inkább nem. Nyomtathatom ki újra, de hol? Ami a monitoron szép, nyomtatva is legyen szép. Minőségből nem engedek.

Mik vannak: bonsai és gomba

Gyerekkorom óta érdekel az "élő művészet" a bonsai készítés, amikor az ember a fás szárú növényekből nevel esztétikus törpe példányokat. A kertészeti kiállításon körüldongtam a törpe fákat, amik közt volt gyertyán Carpinus betulus is. A közönséges gyertyán koreai rokona Carpinus koreana ugyanúgy társul gombákkal, így természetes, hogy a szabadban tartott törpe példány is szövetkezett a húsbarna pénzecskegombával Laccaria laccata. A pénzecskegomba mindenféle talajtípuson megél, ha van a közelében fa is. Gyökérkapcsolt gombaként a fás élőhelyek egyik gyakori gombája. Szerintem mindenki, aki a blogomat látogatja már találkozott vele. Könnyű felismerni a ritkán álló, vastag lemezeiről, középen köldökösen bemélyedő, higrofán (nedvesen sötétebb, szárazon világosabb) kalapjáról, fehér spóraporáról. A törpe koreai gyertyán és a gomba kölcsönös jó viszonyát mutatja, hogy a gomba termőtesteket hozott. A fák és gombák szoros együttélésének egyik jele, hogy a gomba csak akkor tud termőtesteket hozni, ha az ehhez szükséges szerves vegyületeket megkapja a fapartnerétől. Leginkább cukrot kap a fától, ami a fő üzemanyaga az élőlényeknek. Miért előnyös a fának a gombával társulás? A gomba tenyészteste jóval nagyobb mint a fa gyökérzete. Ráadásul a finom, vékony gombafonalak hatékonyabban tudják feltárni a talajban lévő ásványi anyagokat. A gomba tenyészteste száraz időben szivacsként működik, tárolja a vizet. Plusz a gomba védi a gyökérzetet a talajban élő, parazita szervezetektől. A gyökérkapcsolt gomba kemény védvonal, hiszen komoly tápanyagforrás számára a fa, igyekszik is megvédeni. Ezért termelnek antibiotikumokat a makrogombák is.
A gyökérkapcsolt gombákkal komoly kutatások folynak, és a mezőgazdaság, erdészet is felhasználja őket. A fákkal való szoros kapcsolatuk miatt a termesztésük nehézkes, csak partnerrel lehetséges. A szarvasgombák egyes fajait már tudjuk "termeszteni".

Megjegyzés: A fotót innen vettem.

Virtuális gombászat

Növénytársulások: mészkedvelő erdeifenyves

"A Délnyugat-Dunántúl edafikus hatásra kialakuló xeroterm erdőtársulása, amely kontinentális erdőssztyepp-elemekben gazdag. A posztglaciális vegetációváltozás lomberdő-inváziója a szélsőséges termőhelyi viszonyok miatt a mészkedvelő erdeifenyvest nem tudta kiszorítani, így az a bükkösöktől és gyertyános-kocsánytalan tölgyesektől körülvéve napjainkig fennmaradhatott. Reliktum jellegű társulás.
A pannon-kori homokkőkibúvásokon, sekély termőrétegű, karbonátmaradványos, barna erdőtalajokon, illetve váztalajokon állnak állományai. A homokkő erős mésztartalma miatt a talajok kémhatása lúgos, ugyanakkor a talajok szárazak is, vízgazdálkodásuk rossz.

A koronaszintet alkotó erdeifenyő magassága 10–15 m, az állomány záródása hézagos, 50–70%-os. Cserjeszintje feltűnően gazdag, jól fejlett, gyepszintjében a többi fenyves társulástól eltérően több aszpektus (tavaszi, nyárutói, őszi) is megfigyelhető. A gyepszint borítása közepes, 60–80%-os. Mohaszintje a többi erdeifenyves társuláséhoz hasonlóan jól fejlett.

A koronaszint uralkodó faja az erdeifenyő (Pinus sylvestris), amelynek növekedése rossz, csenevész ebben a társulásban, törzsei girbegurbák, gyengén feltisztulók. A cserjeszintben az erdeifenyő újulatán kívül a xerofil és bazofil cserjefajok dominálnak, amilyenek az ostorménfa (Viburnum lantana), a kontinentális karakterű csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) és a fürtös zanót (Cytisus nigricans) termetes példányai. Érdekességnek számít a kutyabenge (Frangula alnus) megjelenése, valamint a fehér fagyöngy (Viscum album) erdeifenyőn fellépő alfaja (subsp.austriacum).

A gyepszint összetételében a Quercetalia pubescentis-petraeae- és a Quercion petraeae-elemek dominálnak; uralkodó a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), gyakorinak mondható az ágas homokliliom (Anthericum ramosum), a piros gólyaorr (Geranium sanguineum), a sudár rozsnok (Bromus erectus) és a fenyérfű (Botriochloa ischaemum). A társulás karakterfajának tekintjük a védett sárga lent (Linum flavum), a szintén védett és ritka ökörszemet (Buphthalmum salicifolium), a mezei varfű (Knautia arvensis) ép levelű és lilásrózsaszín virágú alfaját (subsp. rosea), valamint a szürkés ördögszemet (Scabiosa canescens). A mohaszintben gyakori az erdeifenyves társulásokra jellemző pirosszárú moha (Pleurozium schreberi), az emeletes moha (Hylocomium proliferum), továbbá a Pseudoscleropodium purum és a Rhytidiadelphus triquetrus, de ugyanakkor a xeroterm Abietinella abietina és a Tortella tortuosa is megjelenik."

Forrás

"Boletus photoshopus"

A fotó 2000 nyarán jelent meg az interneten. Az évek során párszor láttam itt-ott felbukkanni, de nem foglalkoztam a képpel, mert valódi gombákról keresek információkat, a manipulált felvételek érdektelenek számomra. Azonban pár napja egy hazai blogon jelent meg, amire már felkaptam a fejemet. Nekem egyértelmű, hogy a kép hamis. Ugyan léteznek több kilós termőtestet növesztő tinórufélék, de embernél is magasabb gombák évmilliók óta nincsenek a bolygón.
A Prototaxites nyolc méter magasra nőtt, a devon korszakban élt, és az akkori élővilág legmagasabb élőlénye volt.
A trükkös fotó a Föld legnagyobb élőlényét akarta megjeleníteni, az oregoni mézgombát. A kép készítője nem vette figyelembe, hogy a gomba termőteste nem maga az élőlény. Nem a termőteste hatalmas a mézgombának, hanem a tenyészteste, ami több hektárnyi erdőtalajt szőtt át, és közben fától fáig haladva mindegyiket megfertőzte és elkezdte a lebontásukat.
A tuskógomba fajok mint például a gyűrűs tuskógomba Armillaria mellea korhadékbontók és paraziták, megtámadják a legyengült fákat. Tavaly októberben bőven termett a helyi fás élőhelyeken. Kertekben is megjelenhet, és a jelenléte baljóslatú minden fás szárú növény számára. Jó étvágyú gomba. Szintén nagy területet képes átszőni a gombafonalaival.
A trükkös képen egy vargánya Boletus termőtestét nagyította fel a kép készítője. A vargányák népszerű alanyai az "ilyen nagy gombát találtam" témájú hamis fotóknak, azonban nem köztük találjuk meg a legnagyobb termőtestet növesztő gombákat. Jelenlegi ismereteim szerint a termeszekkel együtt élő Termitomyces nemzetség fajai növesztik a legnagyobb termőtesteket. Azonban nemcsak Afrikában élnek óriási pereszkefélék, hanem Amerikában is. A Macrocybe titans szintén meglepheti a gombászt egy méter kalapátmérőjű termőtesttel. Ezek igazi gombák.
Hazánkban a legnehezebb ehető termőtestet az óriás pöfeteg Calvatia gigantea növesztheti.

Megjegyzés: A felvételt az eredeti helyén nem találtam meg, másik oldalról mentettem le.

Fajok közti kommunikáció

Szombaton a csabai kutyamenhelyen voltunk, én és a barátom. Régen jártam ott. 2011 decemberében volt az egyik harminc napos vállalásom, hogy önkéntesként segítek valahol. Ezért minden hétvégén kimentem a menhelyre kutyákat sétáltatni. Azóta történt némi változás, például már a kinti ketrecek közül az egyikben is laknak kutyák. A szabadon járkáló ebek picit megleptek. Ez azért van, mert tele a menhely. Sajnos továbbra sem vagyunk egy felelős-állattartó nemzet. Átlendülve a "telt ház" okozta meglepetésen, kutyát választottunk. Először egy kicsi pincsit vittünk ki, aki nagy mázlista, mert pár hét múlva Németországba utazik az új gazdájához. Egyébként a német állatvédők nemcsak fajtatiszta kutyákat mentenek meg, sokkal inkább a balsorsúbb keverékeket fogadják örökbe. Tehát a kis pincsi sorsa jóra fordul, és már nem kell sokáig bezárva élnie.
A helyi kutyamenhelyen erőn felül gondoskodnak a sok kutyáról. Nincsenek elhanyagolva. Ami gond, hogy nincs elég önkéntes a sétáltatásukra. Sajnos a tartós bezártság fel tudja őrölni a kutyák idegeit. Nekik is szörnyű élmény bezárva lenni! Amikor kivittük a pincsit, aztán a fotón látható Ábécét (vörös pincsi keverék) és Kleót (fekete keverék hátul), akkor mindig ugattak a többiek. Nem haragosan, hanem csalódottan. A legtöbbjük szeretne sétálni, kiszabadulni a kennelből. Sajnos egy-két kutya a rossz élményei miatt tart az embertől. Ők sem rosszindulatúak, egyszerűen félnek, így lehetetlen a sétáltatásuk. A többség viszont bízik az emberben, és keresi a társaságunkat. Azért jó figyelni a testbeszédüket, mert ők is egyéniségek, és bár szeretik a simogatást, de előbb el kell nyerni a bizalmukat.
Arra is oda kell figyelni, ha kiviszünk egy kutyát, és domináns egyed, hogy a többiekkel, akik szabadon vannak, ne keveredjen konfliktusba. A bezártság feszültté teszi őket, és a feszültség bármikor kirobbanhat belőlük. A legrosszabb, amikor a kennelben összezártan élők ugranak egymásnak. A gyengébb kutya mindig a rövidebbet húzza.
Sose tarts láncon vagy bezártan kutyát! Tönkreteszed lelkileg. Jó tudni, hogy a kutya aktív éveiben ugyanolyan energikus mint egy kisgyerek, és sok mozgásra van szüksége. Erről sokan megfeledkeznek, és elvárják, hogy a kutya beérje napi két rövid sétával, vagy a futkosással a kertben. Egyik sem elég neki. A le nem vezetett energia aztán fura viselkedésekre készteti a kutyát, a gazdi meg értetlenül áll a rombolás közepén. Pedig a testmozgás a gazdinak is jót tenne. Egy csomó betegségünknek az oka a mozgásszegény életmódunk. Igaz, hogy nincs mindig lehetőségünk a kutyatartásra, de a menhelyeken lehetőségünk van megtapasztalni az egyik legszorosabb kapcsolatot ember és állat közt. Mindenki találhat erejéhez illő társat, akivel foglalkozva kölcsönös jó élményben lehet része.
Én három év alatt elszoktam a kutyáktól. Ezért elsőnek csak térd alattiakat vittem ki. Aztán rájöttem, hogy olyan ez mint a biciklizés, és nem lehet elfelejteni a kutyázást. Legközelebb a vizslákat visszük ki elsőnek. Sajnos rájuk már nem jutott idő. Nekem az egész fél órának tűnt, pedig két órán át foglalkoztunk hat kutyával. Az időérzékelés torzulása az egyik jele a flow-élménynek. Érdekes, hogy a sok évnyi kihagyás ellenére ismét pozitív tapasztalat volt a menhelyi kutyák sétáltatása. Két óra testmozgás, és tele voltam energiával. Pedig a múlóban lévő nátha tünetei gyötörtek, nem voltam topon, mégis jól éreztem magamat.
Nagyon különleges élmény egy másik élőlénnyel, ami nem a te fajodba tartozik és először látjátok egymást, kapcsolatba kerülni. Ráadásnak jót teszel vele, mert egy kis időre nyílt terepen mozoghat.
Sajnos volt rossz tapasztalatom kutyával, egyszer egy "Rex felügyelő" nekem ugrott, de a gazdája időben visszarántotta, így nem kapta el a torkomat.
Ez egy értékes tapasztalat volt. Azóta kerülöm az őrző-védő típusú kutyákat és jobban figyelek a kutyák testbeszédére, valamint eszem ágában sincs mások kutyáival haverkodni. A kutya a falkavezére legjobb barátja, és nem az enyém.

Szolgálati közlemény: új év, új tervek

A fotó november kilencedikén készült rólam. Aznap vizsgáztam, és lettem gomba-szakellenőr. Időközben a bizonyítványom is megérkezett, tehát kézzel fogható eredménye van a tavalyi őrült gombafutamnak. Összeszámoltam, kb. 3000 kilométert utaztunk. Jártunk Erdélyben, a Bihar-hegységben, a Vendvidéken, az Őrségben, a Bükk lábánál, a Börzsönyben és még a Visegrádi-hegységben is tettünk egy rövid túrát.
2013 mozgalmas év volt, futottam a gombák után. Bár decemberre nagyon elfáradtam és azóta is csak pihenek, de közben várom a kucsmagomba szezont, az erdélyi gombatúrákat, a gombásztalálkozókat, és azt, hogy előadásokat tartsak itt-ott. Van már egy felkérés, amire igent mondtam.
November kilencedikén teljes volt az örömöm. Gyarapodtam egy felismeréssel is, a boldogságért meg kell dolgozni; egy hosszú út végén a jutalom bonbon. Jó cél volt a bizonyítvány megszerzése, sok tapasztalattal gazdagodtam, és sok jó gombászt ismertem meg. Persze még sokat kell tanulnom, a gombavilág hatalmas és teljes megismerésére két élet sem lenne elég, de egyik célom, hogy jó szakember legyek.
A 2014-es tervem hat lépésből áll, a nulladik lépés - ami annyit jelent, hogy egész életemre érvényes -, a tanulás. A fejlődés az élet motorja. Ha valaki megáll, sok jó nem vár rá. Ez az egyik tény, amit jól az eszembe véstem. Tehát tanulok, fejlődök, és felkészülök a tudásom átadására. Majd jön a többi lépés, az első önmagam rendbe tétele. Kissé szétestem. Elértem az őskori átlagéletkort, túl van a testem a fénykorán, megjelentek az első jelei a kopásnak. Remek ötlet a karbantartás. A második a felszerelésem lecserélése, mert a testemmel együtt a holmijaim és elhasználódtak. A harmadik lépés a pénzkeresés. A negyedik az eszközeim fejlesztése, amihez pénz kell. Az ötödik lépés, amire majd év végén kerül sor, az adakozás. Semmi értelme a felhalmozásnak, mert pucér fenékkel jöttem a világra és pucér fenékkel távozok. A vagyon holt anyag, nem az énvalóm része. A tudás is akkor ér valamit, ha használják. Tehát 2014 még mozgalmasabb év lesz. Ennek tudatában töltöm pihenéssel a téli hónapokat. Annyi minden vár rám és rátok is, ha követtek a gombászösvényen.