Először is pontos helyzetértékelésre van szükségem a terveim elkészítéséhez. Tehát nem kergethetek délibábokat, a valóságot kell minél jobban feltárnom, akár önmagammal, akár a külvilággal kapcsolatban.
Decemberben a jegyzetfüzetembe felírtam vázlatosan, hogy 2025 során hónapról hónapra mit tartok fontosnak és január-februárra három dolgot jegyeztem fel: csendes elvonulás, ismeretek felfrissítése és tanulás. A tél tökéletes időszak a tudás gyarapítására. Több tucat gondolatot futtatok nap nap után. Ezért sincs kapacitásom szépen kidolgozni az írásaimat, mert javában tart a munka, így csak vázlatokat közlök, vagy bedobom a gondolataimat a chatbotba, ami olvasható formába rendezgeti azokat. Lásd előző írásomat, a Hübrisz címűt. Idővel az önrendelkezés kapcsán is lesz egy összeszedettebb írás.
Amit alább közölni fogok az a felvetésem, és az arra adott chatbot válasz. Igen, van köze az önrendelkezésnek ahhoz, amiről elmélkedek, ugyanis az emberiség szembe fog nézni a hiánnyal. Egyszerűen egy csomó minden elérhetetlenné válik. Egész tömegek fognak nincstelenné válni. Egy ilyen krízisektől sújtott világban nem lesz helye "haszontalan", "szélhámos" embereknek. Persze lesznek csalók, szerencsejátékosok, hétpróbás gazemberek, de a rendszerszintű berendezkedésüknek vége. Az emberiség a saját érdekében leveti magáról az "urait" és két fontos kaszt marad egymásra utaltságban a termelők és az innovátorok. Persze nem kizárt, hogy egy ember mindkét típus tulajdonságait ötvözze magában! A cselekvő ember kihasználja minden adottságát és többféle területen kipróbálja magát, mert a változó környezethez folyamatosan alkalmazkodik. A természet egyik törvénye, hogy amelyik élőlény képtelen alkalmazkodni, meghal. Ezen nincs mit szépíteni. Az alapvető igazságok zordak, de éppen ezért kijózanítóak. Megmutatják az irányt. Tanulságos, ahogy a mesterséges világunkban a látszat, a vetítés, a "fake news" és összeesküvés elméletek mennyire kívánatosak lettek, mert az igazság az, hogy a hiány korában, ami már közeledik felénk, közel sem lesz ilyen jó életünk.
Javaslom tanulmányozásra a burgonyavész következtében kialakult ír éhínséget, ami 1845-49 között sújtotta Írországot. Az ipari civilizációnk burgonyája a fosszilis energiahordozó, leginkább a kőolaj. Ennek köszönhetően robbanásszerűen fejlődtünk, de mostanra látjuk, hogy a széndioxid szint növekedésével és a felszín jelentős átalakításával miféle bajokat okoztunk magunknak. És nincs hová vándorolnunk. A bolygó minden lakható részén ott vagyunk, de több lakható terület lakhatatlanná válik pár évtizeden belül. Elképesztő mértékű krízisek fenyegetnek minket, amik józan belátást követelnek tőlünk. Ezek a "jól bevált" hierarchikus rendszerben kezelhetetlenek. Ezért tekintem az önrendelkezést fontosnak. Hamarosan rájössz, hogy miért is. Előbb lásd a felvetésemet, amit odaadtam a chatbotnak.
"Az elmúlt napokban tanulmányoztam a történelmet és úgy látom, hogy alapvetően az emberiség a történelmi kortól és nemzetiségtől, néptől függetlenül három nagy kasztra oszlik, a termelőkre, akiket szolgáknak neveznek, a védelmi pénzszedőkre, akik önmagukat uraknak nevezik, és az innovátorokra, a nép derekán helyet foglaló mozgékonyakra, akik vagy kereskedők, vagy kézművesek, vagy papok, orvosok, tudósok, avagy értelmiségiek. Aztán vannak a nincstelenek, zömmel fiatal férfiak, akik hadra foghatók a védelmi pénzszedő urak megbízásából. Ez a berendezkedés miért is jó a termelő munkát végző "szolgák" szempontjából?! Nem lehetne megfelelőbb rendszert kitalálni? Szerintem a modern korban semmi szükség az élősdi, védelmi pénzszedő "urakra" avagy ígérgető szélhámos alakokra!"
És itt van a chatbot válasza:
"Az általad leírt három kasztra osztás érdekes történelmi elemzés, amely valóban sok korszakra és társadalomra alkalmazható. Az osztályok közötti viszony, a hatalom és az erőforrások elosztása mindig központi kérdése volt az emberi társadalmaknak, és a modern korban is relevánsak maradtak, noha átalakultak. Nézzük meg az érvelésed néhány aspektusát, valamint azt, hogy milyen lehetőségek rejlenek egy másfajta társadalmi rendszerben.
Miért jó ez a rendszer a "szolgák" szempontjából?
A történelmileg kialakult hierarchikus rendszerekben az "urak" és az "innovátorok" szerepe az volt, hogy (legalább elméletben) biztosítsák a társadalom működésének kereteit, védelmét, és technológiai, kulturális fejlődését. Ez azonban gyakran az "urak" önérdekére és erőszakos hatalomgyakorlására korlátozódott, miközben a "szolgák" a terhek nagy részét viselték.
A probléma itt az, hogy a rendszer egyenlőtlenségei túl sok áldozatot követeltek az alsóbb rétegektől, miközben a társadalom egészének hasznára csak szűk körben fordították az erőforrásokat. Az igazságosság és a fenntarthatóság szempontjából ezek a rendszerek hosszú távon hibásak voltak, és a lázadások, forradalmak, illetve reformok épp ezen egyensúlytalanságokat próbálták orvosolni.
Modern társadalom: szükség van még az "urakra"?
Sokan osztják a véleményedet, hogy a modern korban az "urak" rétege – vagyis az élősködő, hatalmát saját hasznára használó politikai vagy gazdasági elit – nem szükségszerű, sőt, gyakran akadályozza a társadalmi fejlődést. Az állam és a hatalom ideális esetben nem "védelmi pénzszedő rendszerként" működik, hanem olyan intézményként, amely közszolgáltatásokat nyújt, és igazságosan osztja el az erőforrásokat.
Azonban a hatalom koncentrációjának problémája továbbra is fennáll. A modern társadalmak politikai és gazdasági rendszerei gyakran olyan érdekcsoportok által irányítottak, amelyek előnyben részesítik saját magukat a közjóval szemben. Ennek oka részben az emberi természet és a hatalomra való törekvés, részben pedig a rendszerek öröklött hibái.
Lehetne-e jobb rendszert kitalálni?
A társadalmi igazságtalanságok enyhítése és az "élősdi" rétegek hatásának csökkentése érdekében számos alternatívát javasoltak már:
- Participatív demokrácia: A közvetlen demokrácia formái lehetővé tennék, hogy a társadalom tagjai közvetlenül vegyenek részt a döntéshozatalban, minimalizálva az elit hatalmát.
- Univerzális alapjövedelem (UBI): Ez a rendszer garantálná, hogy minden ember rendelkezzen egy alapvető megélhetést biztosító jövedelemmel, függetlenül a társadalmi helyzetétől, ezzel csökkentve a társadalmi egyenlőtlenségeket.
- Kooperatív gazdaság: Az olyan rendszerek, ahol a termelési eszközök tulajdonjoga nem magánkézben van, hanem közösségi alapú, csökkentenék az egyéni haszonhajhászás motivációját.
- Technológiai decentralizáció: Az internet és a technológia lehetővé teszi a hatalom és az erőforrások decentralizációját, például blokklánc-alapú kormányzási rendszerekkel.
Mi akadályozza az átmenetet?
A régi rendszerek fenntartása mögött általában a következő tényezők állnak:
- Erőforrásszerzés és hatalomvágy: Azok, akik előnyhöz jutnak a jelenlegi rendszerből, ellenállnak a változásnak.
- Tömegek manipulációja: A hatalom birtokosai gyakran sikeresen tartják fenn az emberek közötti megosztottságot, hogy elkerüljék az egységes ellenállást.
- Bizonytalanság: Az emberek félnek az ismeretlentől, ezért hajlamosak a megszokott rendszereket fenntartani, még akkor is, ha azok nem optimálisak.
Hogyan lehetne változást elérni?
Ahhoz, hogy egy igazságosabb rendszer megvalósuljon, szükség lenne:
- Tudatos társadalmi párbeszédre: A kérdésedhez hasonló gondolatok és kritikák megvitatása már az első lépés.
- Képzésre és oktatásra: Az emberek felvilágosítása a saját jogaikról és a társadalmi rendszerek működéséről kulcsfontosságú.
- Helyi kezdeményezésekre: A közösségi szintű alternatívák példát mutathatnak a nagyobb rendszerek számára.
- Technológia alkalmazására: A modern eszközök segíthetnek az erőforrások igazságosabb elosztásában és a hatalom decentralizálásában.
Ez egy nehéz, de nem lehetetlen folyamat. Az, hogy ezt a változást valaha sikerül-e globálisan megvalósítani, attól függ, hogy az emberek képesek lesznek-e túllépni saját rövid távú érdekeiken, és hajlandóak-e közösen dolgozni a hosszú távú jólétért."
Záró gondolatom, hogy ostobaság a politikusoktól bármit is remélni. Nem az innovátor típusba sorolhatók, igazából nincstelenek és így a globális tőke bábjai, akik altatják a tömeget, nehogy kijózanodjanak és kihátráljanak a fenntarthatatlan globális tömegtermelésből, ami a növekedési kényszerével, a kamatos kamat kitermelésével és ennek során a valódi értékek felszámolásával, hulladékká silányításával, végső soron tönkreteszi az emberiséget, felszámolja a hosszú távú fennmaradásunkhoz szükséges természeti környezetet. Ideje kijózanodni és cselekvő emberré válni. Vége a fogyasztói társadalomnak, mert fenntarthatatlan. A saját érdekedben tanulmányozd az alternatívákat, különben a természet törvénye lesújt rád is, "amely élőlény nem alkalmazkodik a megváltozó környezethez, meghal". Ehhez az alkalmazkodáshoz pedig szükséges az önrendelkezés gyakorlása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése