Ami sok az sokk

Gombászként 2011 óta tisztában vagyok az erdei ökoszisztéma értékével. Nagyon sok cikket írtam ezzel kapcsolatban, sőt még egy különszámot is szenteltem szülőföldem valamikori erdei zárótársulásának, ami a keményfás ligeterdő volt. A fotót 2019. július 21-én a Doboz-Szanazugi indikátor helyemen készítettem. Idén eddig egyszer voltam odakint, márciusban. Azóta nem volt értelme kimenni, mert a klímaváltozás üti-veri Kétkörösközt és benne minden élőt, minket is. Hogy a bajt tetézzük, tegnap kijött egy módosító rendelet az erdőtörvényhez. Én kb. lesápadtam és kész, aznapra eldobtam mindent. El nem tudjátok képzelni, hogy mennyire irracionálisan sutba dobjuk a jövőnket. Elég egy évtized, és az idei év kellemes emlékké sorvad az emlékezetünkben, mert felfoghatatlan mértékű katasztrófává növekszik a butaságunk és a nemtörődömségünk minden következménye. És kérlek, gondolj rá, hogy eddig is gond volt a szemétégetés, de ami a mostani a télen lesz... Szerezz be te is komolyabb maszkot, mert meg fogsz fulladni. Akár az ipari termelés hajnalán, amikor a szén volt az elsődleges energiahordozó, most a szemét mérgező füstje fog ránk terülni, akár egy fullasztó halotti lepel... Ennek az országnak annyi. Végjáték. Tetszik? Mert semmit sem tesztek ellene. És mit csinál az "első ember", haknizik Texasban. Hát aztán nagyon tudja, hogy mik a prioritások... Vezeti valaki az országot? Vagy mindenki fejvesztve szaladgál?