Sándor Attila, a Szegedi Gombász Egyesület vezetője látható a fotómon. Szárított ízletes kucsmagombát tartott a kezében.
Debrecen után a héten átugrottam a napfény városába is, ahol legalább húsz éve nem jártam. Most is gombász program vett rá a kimozdulásra. Az egyesület által indított alapfokú tanfolyam első előadása volt ezen a napon. Örömmel láttam, hogy a szegedi gombászoknak van helyük, sőt, kimondottan lenyűgöző intézmény ad termet számukra, ami köszönhető a kölcsönös támogató kapcsolatnak. Az egyetemen nem volt gombákkal kapcsolatos képzés a hallgatóknak, de most már van Sándor Attila munkájának hála. A debreceni újraalakult kicsiny gombakörnek nincs terme, vagyis lenne, ha tudnának alkalmanként hatezer forintot fizetni. Érthetetlen, hogy az egyértelműen sokat gyarapodott (amitől mentálisan inkább hátrányukra változtak a lakói) város nem tud egy kis termet biztosítani a nemes közcélt ellátó gombászkörnek. Ellenben láttam a jó példát és mosolyogva hagytam el Szegedet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése