Apró rontó-bontó

A Candida albicans élesztőgombáról annyiféle "rémhírt" olvastam el a hálón, hogy offlinera kell váltanom és elmennem a könyvtárba orvosi szakkönyvekből tájékozódni. A legtöbb cikk hatásvadász, ami mindig gyanús nekem.
Jelenlegi információim alapján nem a gomba a mumus, hanem a túlzásba vitt antibiotikum kúrák, a finomított élelmiszerek és a stressz. A gomba okozta megbetegedés pusztán bajaink jéghegyének a csúcsán tenyésző apróság, ami ellen lehet védekezni egészséges immunrendszerrel, bélflóra-pótlással, rostgazdag élelmiszerekkel, sok testmozgással, és elegendő pihenéssel. A legnagyobb baj, hogy hiába van meg a kellő tudásunk, az esetek 98%-ban eszünkbe se jut a megelőzés, az úgynevezett "egészséges életmód". Ha beüt a baj, és gondjainkat tetézi az élesztőgomba ámokfutása, akkor már elmondhatjuk magunkról, hogy sikeresen(?) tönkretettük magunkat. Inkább kerüljétek a nasikat, a készételeket, egyetek több nyers gyümölcsöt és zöldséget, valamint mozogjatok többet. Plusz tanuljatok meg különbséget tenni vírusos és baktériumos megbetegedések közt, mert vírus esetén semmit sem érnek az antibiotikumok, amik az esetleges baktériumos felülfertőződést akadályozhatják meg, de közben legyalulják a bélflórát is. A nátha nem baktérium, hanem vírus! Legjobb kezelési módja a sok forró tea, c-vitamin, fokhagyma és pihenés. Ha mégis társul mellé egy baktérium, akkor azt célirányosan "támadó" antibiotikummal kezelik. Bár jobb ilyenkor is több natúr, élőflórás joghurtot fogyasztani. A hasznos baktériumaink ügyesen sakkban tartják az élősdi élesztőgombát. A saját erőinkre támaszkodjunk, és ne higgyünk a csodaszerekben, valamint ne gondoljuk azt, hogy egyetlen mumus kergetése az összes bajunkat orvosolja.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése