Mérgező gombák előadásból részletek

Tavaly ősszel ámuldozva álltam a gyilkos galóca csabai lakcímén és bámultam a halálosan mérgező gomba gyönyörű, ártatlan, csábító termőtesteit. Be kellett ismernem, hogy érthető a tudatlan gombaszedő bizalma, amivel lehajol a gyilkos galócáért. Ha nem ismeri fel a gyanútlan gombász, simán megeszi abban a hitben, hogy jó gombát talált. Ezért fontos, hogy a gyilkos galócát minden természetjárónak ismernie kell, és mindenkinek, aki gombászni szeretne. Sajnos valóban bele lehet halni az elfogyasztásába. És nem azonnal öl. Nagyon fájdalmas, napokig tartó tortúra a mérgezése. Fontos, hogy gombás étel elfogyasztása után 6-24 órával jelentkező heves hányás és hasmenés a gyilkos galóca mérgezés ismérve. Ilyenkor már a gomba ránk ártalmas vegyületei nagyobbrészt elvégezték rombolásukat, és a korszerű orvosi kezelés csak mérsékelni tudja a károkat. Ha ez nem sikerül, a mérgezett meghal. Szerencsére egyre ritkább a gyilkos galóca mérgezés a tanfolyamoknak és a gombaszakellenőri hálózatnak köszönhetően. Talán tavaly nem is volt.

A gyilkos galóca általános ismertetőjegyei a fehér lemezek, és galléros-bocskoros tönkje. Itt a képen a bal felső sarokban láthatók termőtestei. Alul a halvány sárgászöldes, pettyezett kalapú termőtestek a citromgalócáé. Ebben bufotenin van. Gyengén mérgező. Kellemetlen íze és retekszaga van. Kizárt, hogy bárki vonzónak találja. Sajnos a gyilkos galócának nincs taszító szaga. Édeskés, krumplira emlékeztető az illata. Fontos, hogy a gombáknál a guszta külső igencsak becsapós lehet! Különösen veszélyes a zöldes kalapú gyilkos galócát hasonló színű galambgombának vélve felszedni. A galambgombáknál megengedett a kóstolgatva gyűjtés, de csak ha már tényleg van alap gombaismerete a gombásznak, mert a gyilkos galócának sincs rossz íze!

Ezen a képpáron a gyilkos galócát zöldes kalapú galambgombával együtt fotóztam le. Jól láthatók a különbségek, így a galóca gallérja és bocskora is. További veszély, ha valaki a fehér változatát csiperkének véli, holott a csiperkék lemezei gyorsan színeződnek és végül csokibarnák lesznek az érett spóráktól. Nincs bocskoruk és gallérjuk fajra jellemzően változatos megjelenésű. Lásd a csiperkés előadásom kivonatát.

A légyölő galóca kevésbé mérgező mint a gyilkos, nincs benne amatoxin, fő vegyülete az iboténsav, ami az idegrendszerre hat és részegséghez hasonló állapotot idéz elő. Ezért vonzó drog egyeseknek. Azonban sosem tudhatod, hogy mennyi gomba kell a kellemes állapothoz és mennyi okoz már rosszullétet és légzésleállást, ami halállal végződik segítség hiányában. Ha az ember varázsgombás kalandokra vágyik, csak tapasztalt vezetővel és olyan országban, ahol az ilyesmi a szürke zónában van, vagyis nem jár érte börtönbüntetés. Egyébként senkinek sem javaslom, hogy így lazítson. Inkább valamilyen sport, természetjárás, kiadós alvás, helyes táplálkozás.

A téglavörös susulyka a kellemetlen szagú, kicsi susulykák közt egy vonzó, fiatalon jó illatú, de erősen mérgező gomba. Fő mérgező vegyülete a muszkarin, ami a gombás étel elfogyasztása után negyed-félórával már érezteti hatását: a szívverés lassul, homályos látás, verejtékezés, hányás-hasmenés. Szerencsére van rá gyógykezelés, így szinte kizárt, hogy halállal végződjön. Azonban a legjobb elkerülni a mérgezést! Muszkarin tartalmú több susulyka és ugyanez van több tölcsérgombában is, például a mezeiben és a viaszfehérben. A tölcsérgombák sokféle ehető gombára hasonlítanak!

A világító tölcsérgomba a hamis rókagomba, mert színével inkább emlékeztet rókára mint a halvány sárga igazi rókagomba. Ráadásnak a világító tölcsérgomba nagyobb, feltűnő csoportokban nő korhadó faanyagon. Lemezei vannak, amik sűrűn állnak, tönkre lefutnak. Ha ehető, jó gombának nézte a hobbi gombász és megfőzte, megette, hamar rosszullétet okoz és kijön. Fontos, hogy nincs paprikára, barackra emlékeztető illata, ami a rókagomba egyik ismérve. Ráadásnak a rókagombának nem lemezei, hanem redői-ráncai vannak.

A kesernyés tinóru a kevés mérgező tinóruk egyike. Szerencsére a csöves termőrétegű, kalapos, fákkal társuló tinóruk közt nincs életveszélyesen mérgező faj. Gyomorrontást okoznak. A kesernyés neve beszédes, élvezhetetlenül keserű, nincs ember, aki képes lenne legyűrni. Ezért nem tartok attól, hogy bárki is megenné, miután megfőzte. Szemre guszta, nagy méretű, klasszikus "Boletus" formájú termőtesteket növeszt, amiknek tönkje és csövecskéi sárgák, kalapja szürke. Húsa kékül. Fölösleges reménykedni, hogy finom, nem az.

A változékony tinóru a kesernyéssel szemben 20 perc alapos főzés után ehető és jó ízű. Erősebben kékül, ha megsérted. Tönkjén feltűnő vörös hálózat van. Csövecskéinek nyílása narancsvörös. Mindkét faj gyakori Kétkörösközben, és élnek Békéscsaba belterületén is. Azonban településeken a szennyezések miatt nem javasolt gombát gyűjteni, ahogy szántóföldek melletti ültetvények szélén, hulladéklerakók környékén, elhullott állatok helyén, ahol a csontjaikat találtad. Csak tiszta, természeti környezetben gyűjtsél jó gombákat!

Sajnálatos mellékhatása a környezetszennyezésünknek a nehézfémek felhalmozódása az élőhelyeken. Sajnos számos gomba elképesztő mértékben képes felvenni ezeket, így például a jó, ehető, kívülről fogdosásra idővel megsárguló csiperkék, amilyen a csendéleten látható erdőszéli és nagyspórás. A csiperkék a kadmiumot halmozzák fel. Igaz, éveken át nagy mennyiségben kell fogyasztani ezeket, de reális veszély a kadmium mérgezés. Tehát nem a gomba mérgező, hanem a benne lévő nehézfém! Fontos, hogy ezzel is tisztában legyél.
A mérgező "sárguló" csiperke típus faja a karbolszagú, amit több írásomban is megemlítek. Hamarosan nagyon sokat fogok látni belőle, mert gyakori és a hobbi gombászok lelkesen felszedik.

Ha a teljes előadás érdekel, idén még lesz ismétlése.