WWF Zöld helyreállítás

A gyapjaslábú fülőkéről a képet a régi "szappantartómmal" 2012. szeptember 23-án lőttem a 117B-ben. Ez volt azaz év, aminek decemberében felfigyeltem az erdészet munkájára, mert megkezdődött az ültetvénytag egyik felének a tarvágása. Pont azt a felét vágták ki februárra, amiben a fülőkét lefotóztam. Ez a kép lett a mementója a pontnak, amikor kimásztam a bokrok alól a gombáim köréből és szembesültem a valósággal.
A klímaváltozás a gombászokat is komolyan érinti. 2000 körül nagyot zuhant a vadon gyűjtött gombák értékesítése a megyében. Nemcsak az öregek eltávozása miatt, hanem az egyre melegedő és kevésbé csapadékos tavaszok a mezei gombák májusi felfutását elsöpörték. Egyszerűen nincs mit gyűjteni. Pedig én még tinédzserként pont láthattam a reptéri mező gombaédenét a 90-es években. 2007-től egyre inkább a fák közé húzódtam és ott kerestem a kedvenceimet. Aztán jött 2012, amikor rádöbbentem, hogy az erdőnek hitt fás élőhelyek valójában gazdasági célú faültetvények, amiknek sorsa a tarvágás, majd a faanyag értékesítése. Teljesen mellékes, hogy milyen természeti értékeket őriz némelyik, ha eljött a vágásfordulójuk, megsemmisülnek. 

A 40/A a Marói erdő egyik utolsó idősebb ültetvénytagja volt. Az értékesebb állományok közé tartozott. Sajnos sosem jártam benne, de megfogadtam, hogy a hozzá hasonló tagokat fel fogom keresni, mielőtt kivágásra kerülnek. Szomorú, hogy semmi értelme az erőfeszítéseimnek. Élőlényekként a szükség kényszere alól nem húzhatjuk ki magunkat. "Éhezünk", így felfaljuk a bioszférát. Nem haragudhatok az erdészre, amiért a létfenntartása érdekében termeli a fát. Az ő ellentmondásos tevékenységének köszönhető, hogy ideig-óráig gyönyörködhetek a kedvenceimben. Aztán végignézhetem az imádottjaim szentélyeinek a megsemmisülését... Ez eléggé tud fájni... Jól ismertem a 117B gombáit, néhányukról megemlékeztem egy bejegyzésben. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az idősebb ültetvénytagok fajkészlete szinte ugyanaz. A tölgyekhez kötődő karakterfajok biztos alapot jelentenek. Az elegyfák: gyertyán, nyárak, hárs, éger gombapartnerei növelik a fajszámot. Én sem láttam még az összes gombáját Békés megyének. Minden emberi túlkapás ellenére még mindig meglepően "gombásak" vagyunk. Azonban egyáltalán nem dőlhetünk hátra, hogy itt nincs is semmi dolgunk. Nyakig szószban vagyunk, mi magunk kavartuk és fövünk meg benne.

Ezért tartom fontosnak megosztani a WWF friss kampányát, a Zöld helyreállítást, ami mindenkihez szól, nemcsak a "sötétzöld futóbolondokhoz" mint én. A napokban közölte a szervezet az Élő bolygó jelentését, ami egyértelműen bemutatja az ember hatását az élővilágra. Én már párszor leírtam, hogy elképesztően hatékony tájátalakítók vagyunk és felfoghatatlan mértékű a rombolásunk. Erről tudnod kell, mert mindannyian benne vagyunk. Igen, én is és te is kedves olvasóm. Azonban én már akarva-akaratlanul sikeresen csökkentettem az ökolábnyomomat, ami még mindig nem elég kicsi, folyamatosan tíz éve hallatom a hangomat és menedzselem a gombákat, vagyis a Zöld helyreállítás hét pontjából mindegyiket kipipáltam. Természetesen nem állok meg, hiszen gombászként létfontosságú nekem az erdő. (Ironikus, hogy Békés megyében nincs erdő.) Téged is arra biztatlak, hogy gondold át életviteledet, hagyd el rossz szokásaidat, fogyassz kevesebbet. Az ember az egyetlen földi élőlény, ami képes belátni tettei következményeit, ha használja az agya fejlett részét. Vagyis gondolkodj és cselekedj! Különben az emberi faj osztozik a lemmingek sorságban, vagyis nagyon sokan éhen halunk a bekövetkező ökológiai összeomlás során... Ja. Ez a jövő. Nem jóslás. A jelenből eredő bizonyosság. Az érdeked, hogy lehetőségeidhez mérten késleltesd a jövőt. Különben bőven megéled a "földi poklot". További szép napot kívánok!