Életem meghatározó élményei közé tartoznak az őrségi netgombász találkozók. Az illusztrációnak választott fotómon a 12. alkalmából meggyújtott tűzijátékot nézték a gombásztársak 2016-ban. Eddig heten voltam, de már nem akarok pusztán résztvevő lenni.
1998 óta járom a szűkebb szülőföldem erdőit-mezőit, 2013 óta csinálom a békéscsabai gombaklubot, és időközben két szakellenőri csoportnak voltam az egyik oktatója.
Látom a gombásztársakat. Itt vannak. Léteznek. Pedig a dél-keleti országrész egyáltalán nem az a gombászéden, amiről titkon álmodunk, és mégis élnek itt jó gombák és vannak itt jó gombászok. Kitartásunk nagyszerű tulajdonságunk. Igazán büszkék lehetünk magunkra, hogy fáradhatatlanul megyünk a szülőföldünkön a kedvenceink után, és már vannak gombásztársak, akik kis túlzással minden fa alá benéztek. Itt vagyunk. Mutassuk meg magunkat.
Igaz, van egy rakás nyűg a szervezéssel, de elegen vagyunk, hogy minden tip-top legyen. Ha már harmincan igent mondunk a programra, elég nagy lesz a jövés-menés, hogy jelenlétünk észrevehető legyen.
Egyik élettapasztalatom, hogy nem a messzi távolba képzelt boldogság az igazi, hanem az itt és most megvalósított.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése