Gombamánia és Mycophilia

A Mycophilia írója Eugenia Bone, amerikai újságíró, gasztroblogger és hobbi gombász. A konyhától indult el a gombák felé, és tett egy nagy utazást a gombák különös világában. A témái a saját cikkeim tükörképei. Gyakorlatilag a könyvének az ikertestvére a Gombamánia blogom. Ír a világító gombákról, a legnagyobb földi élőlényről, az aranyárú Matsutake gombáról, a termeszvárakban élő gombákról, a gombákat kihasználó növényekről, de még a nyálkagombákat is megemlíti. Ez csak néhány kiragadott példa, jóval több a párhuzam a könyve és a blogom közt. Azonban a könyvéről csak tavaly, késő ősszel szereztem tudomást és csodálkoztam rá, hogy mennyire hasonlít a Gombamániára. Vagy a blogom hasonlít a könyvre? Valójában párhuzamos fejlődés eredményei. Ha valaki elkezd a gombákkal részletesebben foglalkozni, előbb-utóbb ugyanazokkal a témákkal találkozik, akárcsak a többiek. Azonban a felfedezés öröme újra és újra megtörténik. Egy újdonsült gombász ugyanazt a lelkesedést fogja érezni mint az idősebb kollégái a saját idejükben. Bár egy öreg gombásznak szintén tud újat mutatni a gombavilág, mert nagyon sok faj még nincsen leírva. Azonban egy hobbi gombagyűjtő is találhat addig ismeretlen fajt. A gombák mindenhol ott vannak, és mindenki elérheti, megismerheti a természet különceit. A felfedezést segítik az ismeretterjesztő munkák mint a Mycophilia és a Gombamánia.
 
Megjegyzés: A képet innen vettem.

Mi volt a fejlécen?

Decemberben változtattam ezt-azt a blog kinézetén. Például kerestem egy képet fejlécnek. Amikor megláttam a Lamproderma splendens plazmódiumairól készült csodás felvételt, azonnal megtetszett, és letöltöttem innen. Ha megnyitod a linket, egyből látod, hogy a honlap a nyálkagombákat mutatja be. Nagyon jó, érdemes a segítségével rácsodálkozni a különös élőlényekre, amiknek egyszerre vannak állati és gombás tulajdonságaik. Ettől nagyon egyediek. A nyálkagomba, az nyálkagomba. Bizony, hét országa van az élőlényeknek, és az egyik az amőbáké Amoebozoa. (A gombáknak is saját országa van, a Fungi.)
Jogos a kérdés, a Lamproderma splendens nem gomba, akkor mit keres a fejlécen? Egyszerű a válaszom, megtetszett a kép, akár ha egy miniatűr mesevilágot látnék.
A nyálkagombák sokkal több figyelmet érdemelnek. A hobbi erdőjárók is rendre találkoznak a hazánkban élő fajokkal. Sajnos a Lamproderma nemzetség nem él nálunk. Legalább is hazai előfordulásukról nem találtam információt a hálón. Lesz helyette más, hiszen az európai nyálkagombáknak szintén fantasztikus kinézetű plazmódiumaik vannak, például a darázsfészek nyálkagombának Metatrichia vesparium. Ebből a cikkemből másoltam ki a lényeget, amit érdemes fejben tartani a nyálkagombákról:
"A nyálkagomba egysejtű, sejtfal nélküli, amőbaszerűen mozgó élőlény, aminek a neve, mixamőba. Kedvező időjárási feltételek esetén szaporodási céllal összeolvad a többi mixamőbával, és létrehozzák a változatos megjelenésű plazmódiumot." Ebben jönnek létre a sejtfallal rendelkező spórák.
A cikk végére beillesztek egy mókás videót, ami a régi, amerikai horror filmek stílusában mutatja be a nyálkagombák életciklusát. A teljes élményhez kell egy 3D szemüveg.

 

Kiegészítés: 2013. március közepén ismét változtattam ezt-azt a blog kinézetén, és lecseréltem a nyálkagombás képet.

Narancsvörös kocsonyásgomba

A narancsvörös kocsonyásgomba Guepinia helvelloides a fafülgomba-alkatúak Auriculariales rendjébe, azon belül a mirigygombafélék Exidiaceae családjába tartozik, így távoli rokonai a júdásfülgomba és a kormos mirigygomba. Ez alapján már sejthető, hogy termőteste puha, felül inkább zselés, alul porcos állagú.
Sajnos hazánkban nem él, és nem is tudok hazai találatáról. Tavaly júliusban volt róla fotó a gombász fórumban. Butabi Szlovákiában talált rá. A felvételein látható, hogy a termőtestek korhadó fán nőttek. Korhadékbontó, kedvenc táptalaja a luc és a bükk.
Általában 1000 méter feletti erdőkben találja meg a számára kedvező körülményeket. Talán ez az oka annak, hogy itthon még nem került elő. Ha mégis rálelnénk 2013-ban, semmiképpen se szedjük le! Dokumentáljuk a találatot és mutassuk be a fotóit a gombász fórumban.

Túlélni a fejlődést

A növények barátai

 A Glomus nemzetség fajai, a képen a Glomus irregulare spórái láthatók, világszerte elterjedtek és kizárólag növények gyökérzetében találhatók meg. Az egyik legfontosabb endomikorrhizás csoport.
Gyökérkapcsoltságról sokszor olvashattál a blogban. Sok jó, ehető gombánk fákkal él együtt, például a Boletus nemzetség fajai. Ezek ektomikorrhizásak, vagyis gombafonalaik nem hatolnak be a gyökérsejtekbe, míg az endomikorrhizásak gombafonalai benyomódnak a sejtekbe, de ezek sem hatolnak át a sejthártyán. A gomba és növény közti anyagátadás speciális többrétegű membránokon át történik. A gomba igyekszik megkönnyíteni ezt az arbuszkulumokkal, amik sokfelé ágazó hifa képletek. Egy mikroszkóppal készült felvételen megfigyelheted a gombát a kukorica gyökerében. Láthatod a gombafonalakat és az anyag átadást végző arbuszkulumokat is. Egy másik felvételen a vezikulumokat (vesicle) is láthatod, amik tápanyagot raktároznak. Az egészen nagy méretű, kerek dolgok a gomba spórái. A Glomeromycota törzs fajai kizárólag aszexuálisan szaporodnak, nincsenek termőtesteik. A növényi partnereik nélkül képtelenek élni és sokasodni. Csak egy-két kivétel akad. A Glomus fajok mind függnek növényi partnereiktől. Ezért kissé erőszakosan törekszenek a kapcsolatra. Nagyfokú mikorrhiza képzési vágyukat hasznosítani lehet a mezőgazdaságban. Sajnos a modern mezőgazdaság a gépi műveléssel és a vegyszerek használatával tönkreteszi a talaj életközösségét, aminek részei a mikorrhizaképző mikrogombák is. Köztudomású, hogy az erdészetben egyre inkább terjed az ektomikorrhiza gombapartnerrel beoltott gyökérzetű facsemeték telepítése, például osztott pöfeteg Pisolithus arhizus. A mezőgazdaság az endomikorrhiza mikrogombákat igyekszik felhasználni, hogy csökkenteni tudja a műtrágya mennyiségét, és a gombapartner segítségével növelje a növények stressztűrését (pl. aszálykárok). A kutatási eredmények biztatók. Egy-két "növényerősítő" készítmény már elérhető itthon is. Ezekben a Glomus intraradices van, de némelyikben megtalálható a Trichoderma harzianum is.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

A járvány

Sajnos a gombák világa nemcsak csupa "móka és kacagás", hanem rejtezik benne temérdek rútság és kegyetlen életrevalóság is.
Új témák után kutatva leltem rá a növényi kórokozók népes csapatára és köztük egy olyan fajra, ami majdnem kiirtott egy fafajt Észak-Amerikában.
A Cryphonectria parasitica, a szelídgesztenye kéregrákja hazánkban is jelenlévő veszélyes parazita. A monília hozzámérten ártalmatlan semmiség, mert moníliának még (tudtommal) egyetlen fafajt sem sikerült 99%-os hatékonysággal kiirtania. A szelídgesztenye kéregrák megtette. A globális kereskedelemnek köszönheti, hogy rálelt a tökéletes áldozatára, ami nem volt felkészülve a támadására. A 20. század elején Ázsiából került át Észak-Amerikába valószínűleg távol-keleti szelídgesztenyék magoncain. Először New-Yorkban észlelték a jelenlétét a bronxi állatkert amerikai szelídgesztenye Castanea dentata fáin. Hiába ismerték fel, hogy veszélyes kórokozó és semmisítették meg a beteg fákat, a madarak tollazatára tapadt ivartalan spóráival már megkezdte "hadjáratát". Néhány évtized alatt kiirtotta az amerikai szelídgesztenye állományt. Nagyon kevés túlélő példány maradt USA keleti felében, ahol egykoron fontos erdőalkotó fafaj volt. Becslések szerint 3-4 milliárd(!) fa pusztult el a kéregrák miatt. Durva hasonlat, ez olyan mértékű pusztulás mint ha minden második ember meghalna egy járvány következtében! Amiről mi csak rémtörténetekben fantáziálunk, hogy jön majd egy "szuper parazita", azt átélte az amerikai szelídgesztenye. Sajnos a kéregrák a 20. század második felétől Európában is szétterjedt, az őshonos szelídgesztenyénket Castanea sativa öli ugyanolyan hatékonyan mint az amerikai fajt. Tökéletes védelem nincs ellene. Az eddigi legjobb védekezési mód az, hogy csökkent fertőzőképességű törzseivel oltják be a gesztenyefákat, mert ezeken már nem telepszik meg a veszélyesebb változat. A gyengébb kéregrák ellen sikeresen tud védekezni a fa és nem pusztul el. Bár a kérge ugyanúgy felrepedezik.
A növényi kórokozó "sikertörténete" rámutat a globális kereskedelem rejtett veszélyeire. Komolyan kell venni a különféle zárlatokat. Jobb félni mint megijedni. Előbb-utóbb mi is megkapjuk a magunk "szuper parazitáját", mert a természet sosem hagy kihasználatlanul egyetlen egy táplálékbőséget sem.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Kicsi tinóru, de erős

A borsos tinóru Chalciporus piperatus első ránézésre nemezestinórunak (Xerocomus nemzetség) tűnhet, de a tág pórusú csövecskéinek a színe árulkodó. A képen is látható, hogy a termőrétege vöröses árnyalatú, a nemezestinóruknak általában sárgás. Termete kicsi, kalapátmérője 2-5cm, ritkán 10cm. Sárgás alapon kármin szálas tönkje sokszor görbe. A tönk alja sárga. Sárga húsában itt-ott kárminvörös árnyalat figyelhető meg. A nemezestinóruk inkább kékülni szoktak.
A borsos tinóru legfontosabb tulajdonsága szemmel nem látható; a nevében benne van. Ha megkóstolod, borsosan csípni fog. Leírások alapján főzés során elveszíti csípősségét, de húsának kesernyés mellékíze megmarad. Ráadásnak az érzékeny gyomrúakat megtréfálhatja. Nincs étkezési értéke. Gyökérkapcsolt gomba, gyakran ugyanott nő, ahol a légyölő galóca Amanita muscaria. Megegyeznek az élőhelyi igényeik. Savanyú talajú fenyőerdőkben vagy fenyőelegyes lomberdőkben találkozhatunk vele a gombák fő termőidejében nyáron és ősszel.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Az árulkodó perjeszittyó

A fehér perjeszittyó Luzula luzuloides a perjevirágúak Poales rendjébe tartozik, azon belül a szittyófélék Juncaceae családjába. A közismert füvekre (perjefélék Poaceae családja, pl.: tarack Agropyron repens) emlékeztet, a rend szintjén rokonok. Érdemes a képre rákattintani, hogy nagyban megnézd. Gyakran a bükkfák mellett nő, amint az a fotón is látható. Leginkább a bükkösöket kedveli, de megjelenhet bükkelegyes erdőkben is. A savanyú, nedves talajokat jelzi. Ha ráleltél, akkor olyan erdőben jársz, amiben vargánya és rókagomba is teremhet.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

„Jelly Ear”

A júdásfülgomba Auricularia auricula-judae angol neve a bejegyzés címe, mert találóan írja le a gombát, tényleg zselés állagú fülre hasonlít a termőteste, amiben "porc" is van. A fotómon látható példányok korhadó bodzaágon nőttek. Bár leggyakrabban bodzán látom, de megtelepszik kőrisen, juharon is. Fehér korhasztó, vagyis enzimjeivel előbb a lignint bontja le, aztán a cellulózt. Növekvő népszerűségét a kínai konyhának és gyógyhatásának köszönheti. Ha főzni szeretnél vele, ITT találtam néhány receptet. A Kínában termesztet fafül az Auricularia polytricha, amit szárítva forgalmaznak. A két faj ízre, állagra megegyezik, tehát tökéletes kínai étel főzhető a júdásfüllel is. A tegnapi cikkben írtam, hogy sok benne a trehalóz, amitől a termőtestek sokkal jobban bírják a szárítást, és beáztatás után teljesen visszanyerik eredeti rugalmasságukat.
Valóban gyógyhatású gomba, de véralvadásgátló kezelés alatt állók óvatosan egyék, mert szintén gátolja a vérrögképződést, így a gyógyszer és a gomba hatása összeadódhat. Hatóanyagai a vércukorszintet és a koleszterinszintet is csökkentik. Régebben a népi gyógyászatban tejbe vagy sörbe áztatták, és torokfájás ellen használták. Lehetséges, hogy van antibakteriális hatása.

Trehalóz, a gombacukor

A trehalóz egy diszacharid, vagyis két egyszerű cukorból (glükóz) összeálló szénhidrát. A glükóz az egyik alap cukor, közismert neve szőlőcukor. A legismertebb diszacharid a szacharóz, a répacukor, amivel mindennap találkozunk. A trehalóz kevésbé édes mint a szacharóz, így nem az édesítő hatása miatt használja az élelmiszeripar. Különleges tulajdonsága, hogy a sejtmembránokban képes a vizet pótolni, így megakadályozni, hogy azok végzetesen károsodjanak, kilyukadjanak. Vízmegtartó tulajdonságát a gombák is kihasználják, például a júdásfülgomba Auricularia auricula-judae.
A gombákban van trehaláz enzim, amit az emberi szervezet is termel. Ez bontja fel a kettős cukrot az emésztés során. Ha az enzimből kevés van, akkor a laktóz (tejcukor) allergiához hasonló tünetek lépnek fel. Erre Svájcban figyeltek fel az 1970-es években, amikor gombafogyasztás után feltűnően sokan fordultak orvoshoz hasi panaszokkal. A gyomorgörcsöket és a hasmenést a trehaláz enzim hiánya miatt a lebontatlan trehalóz okozta. Tehát gombafogyasztás utáni gyomorpanaszok mögött ez is állhat.
A trehalóz egyszerűbb állatokban és ízeltlábúakban is megtalálható. A növényekből  nagyobb részt "eltűnt", helyette szacharóz van. Ez egyébként a gombák elleni harc egyik ügyes húzása volt. Néhány sivatagi növényben azonban megtalálható, pont a sejtmembrán védő hatása miatt.  

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Kígyógombák: erdei hidrák

A kígyógombák Mycena nemzetségének fajaival lépten-nyomon találkozhatunk az erdőkben, fás élőhelyeken, még télen is, mert a fagy megőrzi a termőtesteiket. A legtöbbjükre igaz, hogy kistermetűek, kalapjuk vékony húsú, kúpos-harang alakú, száraz, ritkán nyálkás, higrofán. A kalapszél bordás. A lemezek érintik a tönköt, élük néhány fajnál sötét színű. A tönk általában törékeny, üreges. Némely faj húsa tejelő. Spóraporuk fehér színű. Mindannyian korhadékbontók, talajon vagy növényi maradványokon teremnek. Nincs köztük ehető, és néhányuk mérgező, muszkarint tartalmaz. A legismertebb mérgező kígyógomba a retekszagú Mycena pura. Szerencsére tényleg retek szaga van. A bejegyzés első képén mégsem ez a faj látható, hanem a sárgástönkű Mycena renati, ami májustól novemberig terem lomberdőinkben korhadó fán. A fotóján jól megfigyelhetők tulajdonságai, így a névadó is, az aranysárga tönk, vagy a kígyógombákra jellemző erősen bordás kalapszél. A faj fotóját azért választottam, mert emlékeztet a mesebeli lényre, a sok fejű hidrára.
A kígyógombák közül némelyiknek van egy nappali fénynél láthatatlan tulajdonsága, hogy a fejlődő termőtestek világítanak. Ilyen a fénylő kígyógomba Mycena lux-coeli.
A mostani cikkben bemutatásra kerülő fajokkal szeretném bebizonyítani, hogy a "jelentéktelen" gombák is érdemesek a figyelmünkre.

Az olajszürke kígyógomba Mycena arcangeliana első ránézésre egy jelentéktelen szürke gomba, azonban zárt dobozba téve kis idő elteltével erős jódszagot áraszt. Ez alapján fel tudod ismerni. Ugyanolyan élőhelyet kedvel mint a rokonai. Városi parkokban is megjelenik, talajon és nedves fakérgen egyaránt terem. Nagyobb csoportjai megkapó látványt nyújtanak.

A sárgatejű kígyógomba Mycena crocata kalapján gyakran láthatók narancsszínű foltok a tejnedvtől, amint az a fotón is megfigyelhető. A tejnedve és vörösessárgás tönkjének fehér szöszös "papucsa" segít az azonosításában. Lombhullató erdőkben él, leginkább a bükkösöket kedveli, de megjelenik tölgyesekben is.  Gyakran együtt nő a sötéttönkű fokhagymagombával Marasmius alliaceus.

A szagos kígyógomba Mycena diosma a "negatív hős" a csapatban, mert vizenyős húsa erősen bagószagú és az íze torokkaparó. Plusz mérgező. Szerencsére a szagáról könnyen felismerhető. Hasonlít a retekszagúra, barnás-szürke termőteste ibolyás árnyalatú. A vastag avarban terem, gyakran seregesen nő a novemberi fagyokig. Nagyon kedveli a bükköt. Mindenhová követi.

 A rózsáslemezű kígyógomba Mycena galericulata egyaránt terem lombos és fenyőerdőkben. Elterjedt és gyakori. A névadó tulajdonsága nem mindig figyelhető meg, de ha igen, akkor biztosan ez a faj van a kezünkben. Íze és illata nem jellegzetes, néha avas lisztre emlékeztető. Gyakorisága és viszonylag könnyű felismerhetősége miatt sikerélményt adhat a kezdő gombásznak.

A vérző kígyógomba Mycena haematopus a csapat másik tejnedves faja. Vizenyős, vörösbarna húsa vörös nedvet enged. Erről a tulajdonságáról könnyen felismerhető. Lehet riogatni vele a többieket, nézd egy vérszívó gomba, tele van vérrel. Természetesen a többiekhez hasonlóan ártalmatlan korhadékbontó. Korhadó tuskón, rönkön terem az év enyhe, nedves időszakában. 

A rózsás kígyógomba Mycena rosea a nagyobb termetű fajok közé tartozik, kalapátmérője 3-6cm. Hasonlít a kisebb termetű retekszagúra, de az inkább halványlilás színű. A rózsás kígyógomba egyrészt csodás színű, másrészt mérgező. Szintén muszkarin tartalmú a vizenyős, vékony, fehéres húsa. Ez a mérgező gombaszépség júniustól novemberig terem lomb- és fenyőerdőkben.

A nyálkás kígyógomba Mycena vulgaris az eddig bemutatott fajokkal ellentétben inkább a fenyők avarját kedveli. A savanyú, nyirkos talajú élőhelyeken jelenik meg, így felbukkanhat nedves, savanyú talajú bükkösökben, tölgyesekben is. Ezerszámra boríthatja az avart. Különleges tulajdonsága, hogy a kalapját sűrű, nyálkás réteg vonja be, amit lehúzhatunk róla. Ritkás lemezei és tönkje is nyálkás.
 
Megjegyzés: A képek eredeti helyét megnézheted a gombák nevére kattintva.

A boldogság kék gombái 9.

Az égkék kígyógomba Mycena interrupta a déli féltekén a mérsékelt égövi esőerdőkben él. Az egyik legkékebb gomba, így kicsi mérete ellenére népszerű fotótéma. Ciánkék kalapjának átmérője kiterülve 2cm. Termőtestei magányosan, szálanként vagy seregesen jelennek meg a nedves, korhadó famaradványokon. Megtalálható Dél-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland lombhullató vagy tűlevelű esőerdőiben. 

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Kiegészítés: A mérsékelt égövi esőerdők a rendkívül csapadékos óceáni éghajlatú területeken alakultak ki. Különleges hangulatú erdők. Érdemes megnézni a rövid videót.

Drogprevenció

Megnéztem A gyűrűk ura trilógia előzmény történetének első részét. Ebben hangzott el egy párbeszéd Szürke Gandalf és Fehér Szarumán közt, ami túlságosan viccesre sikerült. Szinkronosan néztem a filmet.
Szarumán: Ne beszélj nekem Barna Radagastról! Az egy ostoba fickó.
Gandalf: Hát furcsa, elismerem. Magányosan él.
Szarumán: Nem ez a gond. A mértéktelen gomba fogyasztása a bajok oka. Megzavarták az eszét és megsárgították a fogait. Én figyelmeztettem. Nem helyén való, hogy az istárok egyike...

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Filmajánló

Az év fája 2013-ban

A házi berkenye Sorbus domestica rokona a tavalyi év fájának, a zelnicemeggynek Prunus padus. Nemzetségeik a rózsafélék Rosaceae családjába tartoznak. A házi berkenye gyümölcse kívánatosabb a zelnicemeggyénél. A kicsi almára vagy körtére emlékeztető almatermése 2-3cm átmérőjű. Alapszíne sárga, napsütötte oldalán piros. Éretlenül fanyar, ehetetlen, de beérve finom, almaízű lesz. Ilyenkor az állaga és színe olyan mint az érett naspolyáé. Az érett termések édesek, aminek oka a magas szorbitol tartalmuk. Különleges lekvár főzhető a berkenye almácskákból. Bár a gyümölcs beszerzése még nem olyan könnyű. A pálinka készítők figyeltek fel rá, és hozták vissza a feledésből. Régen jóval kedveltebb volt.
A távoli múltban a bortermelő vidékeinken ültették. Ahol a szőlő jól érzi magát, ott a házi berkenye is. A kerti példányok utódaival találkozhatunk középhegységi tölgyeseinkben. Bár az ember honosította meg a Kárpát-medencében, de az évszázadok alatt növénytársulásaink része lett, így védett fajjá nyilvánították 2001-ben. Hosszú életű növény, 400 évig is él. Talán a legöregebb közép-európai példánya látható a fotón.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Csak egy kép

Arany zselé

Az aranyos rezgőgomba Tremella mesenterica kicsike volt, de élénk színe azonnal megakasztotta az aljnövényzetet pásztázó tekintetemet. Megörültem a picurinak, mert reméltem, de nem hittem volna, hogy megtalálom az aranyos rezgőgombát. Ugyan gyakori faj hazánkban, de eddig a pósteleki erdőben nem vettem észre. Pedig egész évben terem lombos fák holt anyagán, leginkább a lehullott ágakon, ha elegendő számára a nedvesség. A fotómon látható mini példánynál nagyobbra nő, 2-9cm átmérőjű lehet a ráncos, lebenyes, zselés állagú termőteste, ami kezdetben agyvelőszerű.

Gombavilág különcei 9.

A Lactarius rubriviridis az egyik legfurcsább gomba, amit csak találhat a szerencsés gombász Észak-Amerikában. Kalifornia északi részén, Oregonhoz közel a fenyőerdők lakója. A fenyves élőhely nem véletlen, mert a fenyők gombapartnere. Bár hasonlít a Zelleromyces nemzetség fajaira, de azokkal csak távolabbi rokonságban van. A nemzetségneve mutatja, hogy igazi tejelőgomba, és a legközelebbi rokonai a rizikék. Igen, ez egy rizike! Ismét bebizonyosodott, hogy a gombák mindig tudnak újat mutatni, és meglepni a gombászt.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Gombakvíz: megfejtések

1. Gyilkos galóca Amanita phalloides
2. Párducgalóca Amanita pantherina
3. Bronzos vargánya Boletus aereus
4. Szemcsésnyelű fenyőtinóru Suillus granulatus
5. Begöngyöltszélű cölöpgomba Paxillus involutus
6. Lucfenyvesi rizike Lactarius deterrimus
7. Varashátú galambgomba Russula virescens
8. Mérges pókhálósgomba Cortinarius orellanus
9. Nyár-fagomba Lentinus tigrinus
10. Ágas tapló Grifola frondosa 

11. Melyik tulajdonság nem jellemző a gyilkos galócára?
a. kalapja változatos színű
b. sárgára színeződik a húsa
c. fehér lemezei vannak
d. tönkjén nagy bocskor van

12. Milyen színű a galócák spórapora?
a. zöld
b. dohánybarna
c. rózsaszín
d. fehér

13. Melyik életmód jellemző a galócákra?
a. gyökérkapcsolt
b. korhadékbontó
c. parazita

14. Melyiknek van bocskora?
a. fehér galóca
b. citromgalóca
c. légyölő galóca
d. párducgalóca

15. Melyik jó, ehető gombával tévesztik össze a párducgalócát?
a. kétspórás csiperke
b. nagy őzlábgomba
c. gyapjas tintagomba
d. ízletes vargánya

16. Melyik fát kedveli a legjobban a gyilkos galóca?
a. lucfenyő
b. bükk
c. nyárfa
d. tölgy

17. Melyik hasonlít a leginkább a fehér galócára?
a. földtoló galambgomba
b. mezei csiperke
c. tarlógomba
d. gyapjas tintagomba

18. Melyik életmód jellemző a tarlógombára?
a. gyökérkapcsolt
b. korhadékbontó
c. parazita

19. Milyenek a tarlógomba lemezei?
a. tönkhöz nőttek
b. szabadon állók
c. tönkre lefutók
d. foggal a tönkhöz nőttek

20. Milyen színű a tarlógomba spórapora?
a. fehér
b. dohánybarna
c. sárga
d. szürkésibolya

21. Melyik csiperke kedveli az erdei élőhelyeket?
a. nagyspórás
b. óriás
c. sziki
d. ízletes

22. Melyiknek fejthetők le a lemezei?
a. erdőszéli csiperke
b. piruló galóca
c. begöngyöltszélű cölöpgomba
d. ízletes rizike

23. Melyik okoz veseleállást?
a. párducgalóca
b. sárguló csiperke
c. ráncos tintagomba
d. mérges pókhálósgomba

24. Melyikben van amatoxin?

a. változékony tinóru
b. húsbarnás őzlábgomba
c. nyárfa-tőkegomba
d. citromgalóca

25. Melyik pókhálósgomba használható gyapjúfestésre?
a. vöröslemezű
b. zsemlebarna
c. hegyeskalapú
d. oroszlánsárga

26. Melyik életmód jellemző a pókhálósgombákra?
a. parazita
b. gyökérkapcsolt
c. korhadékbontó

27. Melyik pókhálósgomba ehető?
a. csúcsos
b. nyálkástönkű
c. óriás
d. olajzöldes

28. Melyik család rokona a begöngyöltszélű cölöpgomba?
a. galambgombafélék
b. galócafélék
c. tinórufélék
d. pókhálósgombafélék

29. Melyik galambgombának hajlékonyak a lemezei?
a. hánytató
b. földtoló
c. dióízű
d. kékhátú

30. Melyik életmód jellemző a galambgombákra?
a. korhadékbontó
b. parazita
c. gyökérkapcsolt

31. Melyik galambgombának pirosas a kalapja?
a. hánytató
b. dióízű
c. büdös
d. varashátú

32. Melyik nemzetség rokonai a tejelőgombák?
a. csiperkék
b. őzlábgombák
c. galambgombák
d. galócák

33. Melyik tejelőgomba ehető?
a. ráncos
b. begöngyöltszélű
c. pelyhes
d. rózsáslemezű

34. Melyik tejelőgomba kedveli a nyárfát?
a. rózsáslemezű
b. ízletes rizike
c. begöngyöltszélű
d. ráncos

35. Melyik szarvasgomba nem tartozik a Tuber nemzetségbe?
a. téli
b. üreges
c. fehér
d. isztriai

36. Melyik „szarvasgomba” nem tömlősgomba?
a. nyári
b. vörös (nem azonos a rőt szarvasgombával)
c. homoki
d. nagyspórás

37. Melyik laskagomba talajlakó?
a. Pleurotus ostreatus
b. Pleurotus eryngii
c. Pleurotus djamor
d. Pleurotus pulmonarius

38. Melyik gomba a késői laskagomba hasonmása?
a. nyár-fagomba
b. ízletes tőkegomba
c. óriás likacsosgomba
d. sárgatönkű áldücskőgomba 

39. Melyiket termesztik?
a. ágas tapló
b. óriás likacsosgomba
c. sárga gévagomba
d. nyárfa tőkegomba

40. Melyik tinórunak van hálószemmintás tönkje?
a. cékla
b. gyökeres
c. változékony
d. pompás

41. Melyik vargánya él elsősorban fenyőerdőben?
a. ízletes
b. bronzos
c. nyári
d. vörösbarna

42. Melyik nemzetségbe tartozik a föld legnagyobb élőlénye?
a. Armillaria (tuskógombák)
b. Calvatia (pöfetegek)
c. Macrolepiota (őzlábgombák)
d. Tricholoma (pereszkék)

43. Melyik a veszedelmes erdészeti kártevő?
a. gyűrűs tuskógomba
b. barna csengettyűgomba
c. nyár-fagomba
d. széleslemezű fülőke

44. Milyen életmód jellemző a barna csengettyűgombára?
a. parazita
b. gyökérkapcsolt
c. korhadékbontó 

45. Milyen színű a csengettyűgombák spórapora?
a. sötétbarna
b. fehér
c. sárga
d. rózsaszín

46. Van zöld spóraporú kalapos gomba?
a. nincs
b. van

47. Hol élnek a rizikék?
a. legelőkön
b. tölgyerdőben
c. fenyőerdőben
d. akácosokban

48. Milyen életmód jellemző a rózsaszínű nyálkásgombára?
a. gyökérkapcsolt

b. korhadékbontó
c. parazita

49. Melyikből készíthető használati tárgy?

a. bükkfa-tapló
b. nyár-tapló
c. ágas tapló
d. könnyező likacsosgomba

50. Melyiket nem termesztik?
a. téli fülőke
b. ízletes tőkegomba
c. gyapjas tintagomba
d. ízletes vargánya

51. Melyik gomba 2013-ban az év gombája?
a. gyilkos galóca
b. nagy őzlábgomba
c. csoportos csiperke
d. nyári szarvasgomba

Pecsétviaszgomba

A pecsétviaszgomba Ganoderma lucidum egyre ismertebb gomba, amit részben az alternatív gyógymódokat kínáló természetgyógyászatnak köszönhet. Egy régebbi könyvemben, a 90-es évek elején még csak annyit írtak róla, hogy a virágkötészetben használják érdekes megjelenésű, fényes felületű termőtesteit. Mostanra szinte mindenki tudja, hogy gyógyhatású gomba, Kínában évezredek óta használják, és nagy mennyiségben termesztik. Valóban vannak benne bioaktív vegyületek, és hasonlóan kezelendő mint egy gyógynövény. Leggyakrabban teaként fogyasztják, de nagyon keserű. Kávéba keverve kevésbé feltűnő a keserűsége. Hazánkban többen foglalkoznak a termesztésével, így magyar pecsétviaszgombát is beszerezhetünk kis utánjárással. Csak OGYI számos, bevizsgált terméket fogyasszunk, és inkább a hazai termesztőket támogassuk.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Tüskegomba

A tüskegomba Polyporus umbellatus egy figyelemreméltó és kíméletet érdemlő gomba. Sajnos hazánkban nem túl gyakori, mert a természetközeli, idős erdőkből kevés van, így kicsi az élettere. Ha mégis talált magának egy jó erdőt, akkor abban nagyobb számban is előfordulhat, de a tömeges megjelenés nem jellemző rá. A videó készítőjének szerencséje volt. Talán ennek tudatában videózta sokáig a gombákat, alaposan megvizsgálva minden részletet. A videó alapján könnyű felismerni a tüskegombát.
Hazánkban védett, egy termőtestének eszmei értéke 10000Ft, de Szlovákiában nem az, ott nyugodtan gyűjthetjük, de ne vigyük túlzásba, az idősebb termőtesteket hagyjuk a helyén! Sajnos nem találtam információkat a termesztéséről, pedig kerestem.
Az ágas tapló Grifola frondosa távoli rokona, gyakran összetévesztik a két fajt, de a tüskegombának a kalapkái kisebbek, központi állásúak, felületük sugarasan szálas, és a termőtestek egy gumóból, a szkleróciumból (tápanyag raktározó micélium) nőnek ki. Hasonló likacsosgombáról már olvashattál a blogomban, Polyporus mylittae, tehát a tápanyag raktározó micélium nem is olyan meglepő és ritka dolog. Kár, hogy megnehezíti a gomba termesztését. Jó lenne termeszteni a tüskegombát is, mert az egyik legjobb gyógyhatású gomba: gyulladásgátló, rákellenes, immunerősíti hatása van. Sok függ az ember szervezetétől is, mert mindenki másként reagál a gomba hatóanyagaira.
A ritka tüskegombát inkább kíméljük meg, helyette a termesztett gyógygombákkal segítsük a testünk működését, ilyen a shiitake Lentinula edodes, pecsétviaszgomba Ganoderma lucidum, ágas tapló Grifola frondosa, süngomba Hericium erinaceus. Próbáljuk hazai termesztőktől beszerezni ezeket.

Kiegészítés: A pecsétviaszgombát mi magunk is legálisan gyűjthetjük állami erdeinkben. Viszonylag gyakori faj, csak éppen összetéveszthető nagyobb termetű rokonaival, a többi lakkostaplóval (Ganoderma nemzetség).

Csak egy kép: csiperke, galóca, badargomba

Megjegyzés: A képet innen vettem.

The Last of Us

A játék nem érdekel, nincs konzolom. Épp elég nekem mindennap túlélnem a magyar valóságban. Egy játék sem képes felülmúlni az élményt. Egyetlen oka van a videó megosztásának, a zombik. A játék története szerint a civilizációnk összeomlik egy Cordyceps jellegű gombás fertőzés miatt. A parazitagomba hatására az emberekből spóraterjesztő szörnyetegek lesznek. Az ötletgazdát egy BBC műsor ihlette meg.
Sajnos nem tudnám komolyan venni az alkotását . Hogyan tehetném, amikor az egyik legijesztőbb zombi fejéből egy sárga gévagomba Laetiporus sulphureus nőtt ki?

Ez aztán a találat

A narancssárga laskagomba Phyllotopsis nidulans csak magyar nevében laskagomba, mert nem rokona a "valódi" laskagombáknak (Pleurotus nemzetség). Feltűnő színével, és kalapjának szőrözöttségével jelentősen eltér a közkedvelt laskáktól. Hazánkban ritka faj, kemény fák és fenyők korhadékbontója. A hideg időszak első felében terem, ősztől tél elejéig. Étkezési értéke nincs, nem ehető. Ritkasága miatt amúgy sem találnánk belőle nagyobb mennyiséget. Legutóbb december végén lelt rá egy szerencsés gombász. 

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Az év gombája 2013-ban, és a többiek

A csoportos csiperkével Agaricus bohusii tavaly szeptember 30-án találkoztam először a dobozi erdőben. Pikkelyes kalapja és húsának vörösödése miatt erdei csiperkének A. haemorrhoidarius néztem, pedig feltűnő volt a csoportos növekedése, ami kételyt is ébresztett bennem, hogy tutira erdei lenne? Fontos különbség, hogy a csoportosnak a tönkje orsó alakú, és kalapján a pikkelyek nagyobbak, köztük kilátszik a fehér kalapbőr, ami a fotómon is megfigyelhető. A szokatlan megjelenésű erdei csiperkét a helyén hagytam, és milyen jól tettem, mert a csoportos csiperke nem túl gyakori gomba, kíméletet érdemel. Bár kedvenc élőhelyén, erdőkben és ligetekben (általában gyertyános tölgyesekben) igen gyakori lehet, de ez senkit se vakítson el és ne kezdje el gyűjteni. A gomba pechére húsa kellemes illatú és jó ízű. Ráadásnak egy nagy, friss csoportja bárkiből kihozhatja a vérgombászt. Teljesen indokolt, hogy nagyobb figyelmet kapjon.
Az év gombáit az országos gombásztalálkozón választják meg az összegyűlt amatőr és profi gombászok. Az eddigiek: 2006 gyilkos galóca Amanita phalloides, 2007 sárga rókagomba Cantharellus cibarius, 2008 varashátú galambgomba Russula virescens, 2009 gyapjas tintagomba Coprinus comatus, 2010 pecsétviaszgomba Ganoderma lucidum, 2011 császárgalóca Amanita caesarea, 2012 nagy őzlábgomba Macrolepiota procera.
Azon töprengek, hogy a nagyobb közönségfigyelem érdekében jobb lenne az interneten meghirdetni az év gombája szavazást, ahogy azt tette a Magyar Madártani Egyesület vagy a Magyar Haltani Társaság. A legtöbb ember kevés ismerettel rendelkezik a gombákról, így minden módszert alkalmazni kell az ismeretterjesztés érdekében. A gombák védelme és kíméletes gyűjtése mindenkinek fontos, csak sokan még nem tudnak róla.

Kiegészítés: A csoportos csiperkének a rokonaihoz hasonlóan van gallérja a tönkjén, és fiatalon rózsaszínes lemezei sötétbarnára színeződnek az érő spóráktól. Erdei korhadékbontó, mezőn nem találkozhatunk vele.

Szolgálati közlemény: időjárás

A bal oldali képen a 2010-es év csapadék eltérése látható a sok éves átlagtól, a jobb oldalin a tavalyi évé. Minél kékebb egy terület, annál több eső esett ott az átlaghoz mérten, minél vörösebb, annál kevesebb. Jól látható, hogy 2012-ben a jó gombatermő vidékeinken is kevesebb csapadék volt! Például az Őrségben, aminek pedig kiváló gombatermő erdői és növénytársulásai vannak.
Sajnos két aszályos év van mögöttünk, és úgy néz ki, hogy 2013 nem ismétli meg 2010 özönvizét. Bár az időjárás mindig kész a várakozásainkkal szembemenni, és rekord forró év helyett például egy átlagosat produkálni.
Az optimizmusom ellenére tudomásul vettem, hogy több lesz az átlagosnál melegebb és szárazabb év. A bajt növeli, hogy a csapadék egy része kis területet érintő, intenzív zivatarcellákból zúdul alá, hegyvidékeken villámárvizet okozva. A rövid ideig tartó özönvizet nem tudja elnyelni a talaj, kárba vész. Egyre kevesebb a napokon át tartó csendes, esős idő. Pedig ez a legjobb a növényeknek és a gombáknak egyaránt.
Érdekes, ahogy a gombák igyekeznek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez: termőtest áradattal reagálnak, ha végre volt egy pár hetes csapadékos időszak. Ilyen volt 2011-ben augusztus első fele a júliusi esők után. Tavaly gombacsúcsot augusztus végén Sopron környékén, Északi-középhegységben kis területeken szétszórva, és október után az Őrségben lehetett észrevenni. Egyébként siralmas év volt. Például a kucsmagomba-szezon országosan nézve elmaradt. A 2010-ben özönszámra termő sárga rókagomba és sötét trombitagomba csak megmutatta magát egy-két termőtesttel.
A füves élőhelyek gombáit szintén megviselte az aszály, hiszen a nyílt, füves részek jóval gyorsabban kiszáradnak mint az erdők. Azonban az erdők még jobban szenvednek mint a mezők, mert a fákat sokkal jobban megviseli a csapadékhiány. Plusz a helytelen erdőgazdálkodás, környezetszennyezés, a napsugárzás erősebbé válása, a magasabb hőmérséklet, mind-mind gyengíti a fákat, és a negatív hatásokat a gombapartnereik szintén megérzik. Aztán a legyengült erdőket elborítják a távoli földekről származó özönfajok.
Befejeztem a károgást. Zárásként egyet tudok mondani, hogy bármennyi gomba is legyen idén, becsüljétek meg.

Rózsaszín szépség

A rózsáságú korallgomba Ramaria botrytis a kevés ehető Ramaria fajok egyike. Bár a fiatal termőtestei könnyen felismerhetők, de nem javasolnám gyűjtésre és fogyasztásra. Az egyik oka ennek, hogy nem túl gyakori hazánkban, így inkább kímélni kell mint megenni; a másik, hogy idősebb korában könnyű összetéveszteni a mérgező rokonaival, például a halvány korallgombával R. pallida. Igaz, ez is ritka nálunk.
A rózsáságú korallgomba 2010-ben termett nagyobb mennyiségben. Számára is kedvező volt a sok eső. Annyi termett, hogy még piacra is jutott belőle. Azonban 2010 egy kivételes év volt.
Ha idén megtaláljuk és fiatal termőtestére leltünk rá, akkor fel tudjuk ismerni tömör alakjáról, ami picit karfiolra hasonlít, a fehér tönk bázisáról, és a névadó tulajdonságáról, hogy rózsaszínűek az "ágai". Savanyú talajú lomberdőkben, leginkább bükkösökben terem júniustól októberig.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Csak egy kép: nyári emlék

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Hol volt, hol nem volt

A kékúszójú tonhal Thunnus thynnus annyira népszerű hal, hogy a túlzott halászat a létét fenyegeti. Bár halászati kvótával igyekeznek védeni, de tapasztalatom szerint a mohóság mindig legyűri a józan észt, és biztosan itt-ott csalnak a halászati cégek. Aztán majd olyan lesz a kékúszójú tonhal mint a mesebeli egyszarvú, ami holt volt, hol nem volt. Lehet majd bármennyi pénzt felkínálni egyetlen élő példányért, mert nem lesz egy sem.
A pénz is biztos nagyon finom. Tessék szépen a zöld hasút rizs köré tekerni és jó étvággyal megenni!

Megjegyzés: A képet innen vettem.

A boldogság kékülő gombája

A kékesedő tinóru Gyroporus cyanescens nem kerülhetett be a boldogság kék gombái közé, mert a termőtestén nincs kék/kékes árnyalat, kizárólag akkor vált kékre, ha megnyomod, kettévágod, valami módon megsérted. Ilyenkor a húsában található gyrocyanin nevű vegyület oxigénnel találkozva oxidálódik, és a kémiai reakció végeredménye a kék szín. Sajnos a nagyszerű szín nem tartós, már két perces hőhatás eltünteti, így hiába néz ki elképesztően a felszeletelt kékesedő tinóru, az ételben átlagos főtt gomba kinézete lesz.
A régebben használatos magyar nevét, üregestinóru egyik jellegzetes tulajdonságáról kapta, amit a legjobban egy képpel tudok szemléltetni. Ezen kívül segíti a felismerését az egységes sárgás-barnás színe, a fiatalon fehér csövecskéi, a kalapjának gyapjas-pikkelykés, érdes felülete. Egyedi tinóru, amit könnyű azonosítani, de nehéz rátalálni, mert hazánkban ritka faj. Ha rálelnénk nyári, kora őszi termőidejében, savanyú talajú lombos vagy fenyőelegyes erdőben, hagyjuk a termőhelyén. Nincs értelme felszedni, mert nem ízletes.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Városi gombászat

Délelőtt kimentem a piacra zöldségekért a mai húsleveshez. A Jókai úton megálltam a gombás tuskónál, hogy újabb téli fülőke Flammulina velutipes fotóval bővítsem a képtáramat. Szerencsére a sok idős, barnás termőtest közt akadt néhány fiatalabb is, amik keményre fagyva várják az enyhülést. Fotózás után továbbmentem. Nem szedtem le a kevéske fülőkét, mivel nem fenyeget a gombaínség. Holnap az aszalt vargányámból és egy ajándék vadkacsából gombás-tejszínes ragut fogok készíteni. Tehát lesz gombás étel az asztalomon a héten. Közben megfőtt a vadkacsa leves is.

B.ú.é.k.