Elemzés a társadalmi tudatosság és a polgári demokrácia megértése szempontjából

 "Nem az én dolgom." Egy teljesen átlagos vélekedés, mert a magyar állampolgárok többsége elidegenedett a saját hazájától. A magyarok többsége az államot egy külső entitásként értelmezi, amitől függ és követeli tőle az "állami apanázst", lásd nyugdíjasok kiéhezett figyelme a 13. nyugdíj iránt, ugyanakkor ellenségként is érzékeli, amitől jobb minél távolabb kerülni, lásd kiskapuzást, jogszabályok megkerülését, vagy az elit sajátos önmagára szabott törvénykezését. Az állampolgári öntudat hiányzik. Sajnos a történelmi tapasztalatok szintén erősítik a "Nem az én dolgom" vélekedést, hiszen a számos katasztrófa folyamatosan százezer számra nullázta le az egzisztenciákat és a külső nemzetek általi megszállások szintén ellentartottak az öntudat kialakulásának. Ennek helyére abszolúte torz nacionalista szlogenek kerültek mindenféle valós alap nélkül! A szovjet megszállás, az erőltetett kollektivizálás, a megfigyelő állam súlyos bizalmi válságot generált, amiből a mai napig nem tért magához a roncs-társadalom. Erősen individuális és pesszimista a magyarok jelentős része. Az elit kétarcú viselkedése még inkább fokozza a széthúzást és a magunkba zárkózást. A frusztráció internetes őrjöngésben tör utat magának, de aktív cselekvés nem követi, hiszen roncs-társadalmunkban semmiféle tapasztalata nincs az önszerveződésnek. A csírázásnak indult civil társadalmat tudatosan verte szét és félemlítette meg a politikai elit.
Ezek a saját gondolataim voltak. És most lásd, egy friss videó alatti hozzászólások elemzését a chatbot által, ami alapján érthetővé válik, hogy miért illúzió ismételten a parlamenti választásokban reménykedni. A videót megtekintheted ITT


"A hozzászólásokat négy fő szempont szerint vizsgálom:

  1. Fogalmi pontosság – Megfelelően használják-e a demokratikus alapelveket?
  2. Érvelési struktúra – Logikusan felépítettek-e, vagy inkább érzelmileg túlfűtöttek?
  3. Tudatos részvétel – Felismerik-e a polgári szerepvállalás fontosságát?
  4. Álhírek és manipuláció – Észrevehető-e dezinformáció vagy manipulációs technikák jelenléte?

1. Fogalmi pontosság

  • A hozzászólások nagy részében a demokratikus alapelvek nincsenek kifejtve, inkább az érzelmi reakciók dominálnak.
  • A jogállamiság és az igazságszolgáltatás fogalmai néhol pontatlanok vagy leegyszerűsítettek (pl. "Polt úr ez börtön lesz", ami egy népi igazságszolgáltatásra utaló narratíva).
  • A tőkés társadalomról szóló elemzés egyetlen hozzászólásban strukturáltabb, de keveri a politikai és gazdasági rendszereket, valamint egyoldalúan festi le az átmenetet és a NER működését.

2. Érvelési struktúra

  • Többségük érzelmileg túlfűtött, indulatos.
    • Példák:
      • „Egyszer minden görény megdöglik a saját bűzétől.”
      • „Remélem egyszer őket is utoléri a bukás.” 
    • Ezek nem tartalmaznak érveket, csak ellenségképet építenek.
  • A kritikák gyakran szlogenekből és ismételt toposzokból állnak (pl. „O1G”, „lopnak”).
  • Néhány hozzászólás tényszerűbb vagy strukturáltabb:
    • Társadalmi rendszerkritika jelenik meg („a magyarok többsége lemondott a normális életről”), amely egy komplexebb gondolatsor, de még mindig erősen ítélkező.
    • A NER-ről szóló hozzászólás 
      történelmi távlatba helyezi a kérdést, de feltételezésekkel és konspirációs elemekkel keveri a tényeket (pl. „240 milliárd dollárt kiloptak”).

3. Tudatos részvétel

  • Kevés hozzászólásban jelenik meg a polgári szerepvállalás fontossága.
    • Például az igazságszolgáltatásra való utalás mutat némi jogtudatosságot, de inkább szatirikus hangvételű.
    • Az aktív részvétel a médiatartalmak terjesztésére koncentrálódik („pörgessük az algoritmust”), nem pedig például a választásokon való részvételre vagy konkrét jogi fellépésekre.
  • A politikai döntéshozatalban való aktív részvétel alulreprezentált, inkább passzív reménykedés vagy düh jelenik meg („Remélem egyszer őket is utoléri a bukás”).

4. Álhírek és manipuláció

  • Dezinformációs elemek és manipulatív szóhasználat fellelhetőek.
    • Konspirációs narratívák:
      • „Gyurcsány-Apró család vagyona Indonéziában.”
      • „240 milliárd dollár kilopása” – nincs hivatkozás, forrásmegjelölés.
    • Ellenségképzés és megbélyegzés:
      • „balos - libsi proli senkik”
      • „büdös férgek”
    • Erős érzelmi manipuláció:
      • Az „általános bűnösök” keresése helyett konkrét intézkedések és politikai döntések elemzése hiányzik.
  • Sarkított világkép:
    • A hozzászólások többsége vagy teljes egészében pártos, vagy ellenséges. Nincs középutas vagy mérsékelt kritikai álláspont.

Összegzés és következtetések

🔴 A demokratikus tudatosság gyenge: Az érzelmi megnyilvánulások dominálnak, és kevés tényszerű vagy logikai alapú érvelés jelenik meg.

🟠 Társadalmi részvétel: passzív és médiafogyasztásra korlátozódik: Nem jelennek meg konkrét javaslatok aktív cselekvésre (pl. politikai részvétel, civil szerveződés).

🟡 Erőteljes manipuláció és álhírek: Különösen a konspirációs elméletek és az ellenségképzés formájában.

🟢 Néhány érdemi hozzászólás megjelenik: Bár kisebbségben vannak, egyes kommentek mélyebb történelmi vagy gazdasági elemzéseket próbálnak adni, de ezek is gyakran elferdített vagy manipulatív állításokat tartalmaznak.


Ha ezek a hozzászólások reprezentatívak egy adott közösség számára, akkor az érzelmi reakciók dominálnak a racionális diskurzus felett, és a demokratikus működésről való tudás sekélyes vagy torzított."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése