Bár a 90-es évek elején megható volt látni, ahogy a szegény magyarok rohantak nyugatra Gorenje hűtőért és a boldog szocializmus után belevetették magukat a Gorenje-demokrácia építésébe, amit hamar követett a vadkeleti kapitalizmus, a helyezkedés az állami szajréért.
Egy francokat van fejlődés! Minden korban kenyérharc zajlik le, és felelőtlen vagy, ha a jelenkori fennforgásban nem látod meg az életedet fenyegető válságjelenségeket.
Picit sem szívderítő a fegyverkezési láz, ami megelőzte az első világháborút is. Azokban a "boldog békeidőkben" 1900-1914 között a felszínen progresszív fejlődés zajlott (kenyérharc volt az is), de a mélyben mindenki készült a háborúra. A történelem azért van, hogy tanuljunk belőle. Például itt van egy adat: Smoot-Hawley vámtarifa (1930) Az USA az 1929-es válság után védővámokat vetett ki, ami a nemzetközi kereskedelem összeomlásához és a világgazdasági válság elmélyüléséhez vezetett. Ez felerősítette a nacionalizmust és a protekcionizmust, ami hozzájárult a II. világháború kirobbanásához.
Évtized óta zajlik egy igen komoly csendes háború a fogyasztói világ színfala mögött. A globálissá vált ipari civilizációnk a túlpörgetett növekedési kényszere miatt felélte léte alapjait és a nyersanyaghiány csak egyik súlyos válsága.
Több mint nyolcmilliárdan élünk a bolygón több mint kétszázhetven nemzetben. Szerinted mi történik, ha nem állunk meg és térünk át egészen más rendszerre?! Ott a történelem, amiben annyi iszonyatos példa van, hogy egyből váltani akarsz.
Figyelmeztetés, a klímaváltozás nem egy probléma, amire létezik megoldás. Teljesen rosszul értelmezitek. Ez egy olyan folyamat, ami totálisan átalakítja a környezetünket és olyan kihívások elé állít minket, amit technológiával nem fogunk tudni megoldani. Ez a nagy betűs változás, ami alkalmazkodásra kényszeríti az élőlényeket. Vége a meggondolatlan fogyasztásnak. Hétszáz szűkös esztendő előtt állunk, és nagyon ideje van a felkészülésnek.
Alkalmazkodási programra van szükségünk, nem megoldásokra, mert azok nincsenek a klímaváltozásra! Hagyjuk a zöld energiás bohóckodást. Egyetlen igazi zöld energia van, amit ismerek, a növények fotoszintézise.
Mit lehetne most azonnal elkezdeni?
Oktatási reform: A túlélési, fenntarthatósági és önellátási készségek oktatása már az iskolában.
Vízgazdálkodási protokoll megváltoztatása: Megtartani a vizet a tájban. A városok alá esővíz gyűjtő ciszternákat építeni. Esőkertek telepítése. Természetes füves puszták talaj- és szénmegkötő képességének kihasználása, vagyis több teret a víznek és a természetnek, mert a növényzet természetes párologtató.
Helyi gazdasági kezdeményezések: Piacok, szövetkezetek, közösségi földprogramok létrehozása. Ezek már most jelen vannak, de bővítésük kívánatos.
Energiaközösségek: A meglévő energiával való tudatos takarékoskodás.
Élelmiszer-önellátási programok: Városi kertészetek, vidéki közösségi farmok támogatása. Szintén bővítendő terület.
Vészhelyzeti protokollok kidolgozása: Országos és helyi szinten egyaránt. Ezek hol maradnak?! El se tudjátok képzelni, hogy már most mennyire késésben vagyunk.
A valóság keményen üt, és hidd el nekem, nem akarsz felkészületlen lenni, amikor egyszerre összeomlik az ipari civilizációnk és az ökoszisztéma! Én szóltam. Ha nem hallgatsz meg, ne sírj nekem, amikor átrobog rajtad is a valóság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése