Szerintem egyből felismerted, hogy melyik vers első sorát változtattam meg a jeles nap alkalmából. Itt van bal kéz felől a Bori notesz, Radnóti Miklós megrendítő hagyatéka, a tömegsírból feltárt szellemi kincsei. Találomra nyitottam ki a noteszét, és kimásoltam a feltárult, versbe szedett gondolatait.
Gyökér
A gyökérben erő surran,
esőt iszik, földdel él
és az álma hófehér.
Föld alól a föld fölé tőr,
kúszik s ravasz a gyökér,
karja akár a kötél.
Gyökér karján féreg alszik,
gyökér lábán féreg ül,
a világ megférgesül.
De a gyökér tovább él lent,
nem érdekli a világ,
csak a lombbal teli ág.
Azt csodálja, táplálgatja,
küld néki jó ízeket,
édes, égi ízeket.
Gyökér vagyok magam is most,
férgek között élek én,
ott készül e költemény.
Virág voltam, gyökér lettem,
súlyos, sötét föld felettem,
sorsom elvégeztetett,
fűrész sír fejem felett.
Ami még eszembe jutott a jeles nap kapcsán, hogy le kéne fóliázni a Himnuszt, mert Kölcsey Ferenc nagy valószínűséggel meleg volt. A nemi identitása picit sem csorbítja művei értékét! Ellenben az el nem ismert emberi oldala csonkává teszi a valódi alakját. Ez az álszentség, hamisság igen csak rút sajátsága az úgynevezett nemzetieknek, mert akik sokat tagadnak és hamisítanak, más gonoszságokra is képesek. Halálos bűneiket megismétlik, saját inkompetenciájukat másokkal megfizettetik. Tényleg ünnep a mai nap?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése