Gombakiállításaim Gyulán 2017-ben
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEm4lYMWXsBjJFgMvbaHkFCpaL6BE5eH3PtSj_3JyCOQql2WAmlkL-5ZvYxcEC44Zw05DjVpgVElQ0wEU6ex7wcFxRH1v63NmjEH7EcpoqypoPuBE10eV7RgbtZUm81PGgYgCkpMpIV7A/s200/gombaki%25C3%25A1ll%25C3%25ADt%25C3%25A1s+4.+2017.11.05.JPG) |
Sárgulótejű tejelőgomba |
2017-ben március közepétől december 31-ig a gyulai piacra jártam hetente háromszor gombát vizsgálni. Kedd, péntek, vasárnap a délelőtti órákban a csarnokban lévő asztalomnál vártam az amatőr gombászokat és a gombaárusokat. Sajnos 2000 óta jelentősen csökkent az árusok száma. Pedig régen egy egész soron árultak vadon termett gombát. Ennek okai az idős generáció távozása az élők közül, a klímaváltozás, a legeltetés visszaszorulása. Rövid időn belül Gyulán teljesen értelmetlen lesz a gombavizsgáló alkalmazása. Azonban a tény ellenére tartalmasan töltöttem az időt a piacon, és tavaly nyolc mini gombakiállítást raktam össze. Ha már egyszer voltam gombászni, miért ne hoztam volna el a kedvenceimet bemutatni a kezdőknek? Júniustól novemberig a Béli, a Bihar, a Zemplén és a háztáji gombáival ismerkedhettek meg. Összesen 130 faj fordult meg az asztalomon.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbj7qpTSuDglMSOglD7nirO2kH2k-Bu6rzier1BAs025gVnsvl9c0WR1ze10JppOvR9SDV5X-T0zpE5IcOna6NcTcceqaneRxm4f_QJ7MmszoX_3s8bgxGR1SKNnxAKiEJ_3CLeLJX_P0/s200/gombaki%25C3%25A1ll%25C3%25ADt%25C3%25A1s+1.+2017.11.05.JPG) |
A nyolcadik kiállítás |
November 4-én jártam a Béli-hegységben. A kedvenc erdőimben a csapattal közösen mintegy 50 fajt gyűjtöttem. Ezek közül a legszebb termőtesteket válogattam ki és címkéztem fel ötödikén. Néhány összetört apróság a kosárban maradt, így 40 faj került az asztalomra. Az öntapadós jegyzettömb lapok 4 színe segített az étkezési érték jelzésében: rózsaszín a mérgező, sárga a nem ehető, kék a feltételesen fogyasztható, zöld az ehető. Bár a színek értelmezése nem mindig ment elsőre, így a papírokra ráírtam az adott gombával kapcsolatos fontos tudnivalókat, pl.: gyűrűs tuskógomba kék lapjára: csak a kalapja ehető 20 perc főzés után. A gyilkos galóca rózsaszín lapjára még koponyát is rajzoltam, mivel tényleg halálosan mérgező. Tavaly júliusban a Zemplénből és októberben a Béliből hoztam bemutató példányait. Tehát kétszer is láthatták az amatőr gombászok a legfontosabb mérgező gombánkat. Azonban a gyakori fajokon kívül érdekességeket is tartalmazott a nyolc kiállítás.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAAoDWTRiZtKTcYssres1fnnelpnRJXeH7t02S_fZdv5UvrSnfkYvWX_yfQspRC_JeYTIPFRLAU5yRodr6Mvq2xrme9ZwxAYKr5LNxYoCVOmOrQERZRNbtYM1ZxjF_LyRQPwuLR9ET6Lk/s200/gombaki%25C3%25A1ll%25C3%25ADt%25C3%25A1s+3.+2017.11.05.JPG) |
Csigagombák középen |
Például négy védett gombát: császárgalóca, égertinóru, őzlábgalóca, csoportos csiperke. Különlegességek voltak: lángvörös pókhálósgomba, ami gyapjúfestésre használható; üreges szarvasgomba, ami a drágább szarvasgombák rokona; rézrozsdaszínű csészegomba, ami kékre festi a korhadó fát, amiben él; kocsonyás álgereben a meglepő termőteste miatt; sötéttönkű fokhagymagomba, mert tényleg fűszerezésre használható; világító tölcsérgomba, ami 2017-ben az év gombája volt és sokan rókagombának hiszik; süngomba, ami olyan érdekes, hogy idén az év gombája; málnavörös tinóru, ami helyben élő, európai vörös listás ritkaság; varashátú galambgomba, a türkizszínű finomság. Azonban az "átlagos" gombák is elnyerték a kezdő gombászok szimpátiáját: ízletes vargánya, sárga rókagomba, nagy őzlábgomba, mezei szegfűgomba, mert ezeket egyből felismerték és kedves emlékeket idéztek fel. Tehát volt értelme összerakni a mini gombakiállításokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése