Ugrás a fő tartalomra

Természetkárosító a Földön minden ember (én is)

Most sikerült alaposan felkúrni az agyamat. Látod a képet? A kilátást? Ez annak köszönhető, hogy a Béli-hegységben található császárgalócás Amanita caesarea élőhelyünkön fakitermelés zajlik és alaposan megbontották a melegkedvelő tölgyest, amit a szeptemberi vihar is megtépett. Talán pont az irtás miatt tudott belekapni a szél a fákba?
Mint tudjuk, 2013 ősze óta védett gomba hazánkban a császárgalóca, ami egyébként a klímaváltozás nyertese és kedvező időjárás esetén bődületes mennyiségben növeszti gyönyörű és ízletes termőtesteit, amiért az olasz ínyencek szinte megőrülnek. Ezért Romániában és hazánkban is kereskedelmi céllal gyűjtik. Természetesen hazánkban már kevésbé, vagy fű alatt, vagy a rendeletre fittyet hányva. Ellenben Romániában gyerekcipőben jár a természetvédelem, és a gombákra vonatkozó szabályozásról nincs tudomásom. Látva a fakitermelés kaotikus szervezését, erősen kétlem, hogy érdekelnék a gombák a "szegény" fakitermelő vállalkozókat, akik vagyonosodásukat a fákra alapozzák. Pedig az erdő kényes természeti érték és csak egy bizonyos szintig lehet rájárni és dönteni a fákat. Rossz látni, hogy vegetációs szezonban is zajlik a fakitermelés! Mindig hallani a fűrészek hangját. A friss irtáson áthaladva érződött a fák vérének/nedvének szaga.
A kitermelt fákból bőven jut a haza piacra is. Amikor drága volt a gáz, és divat lett kandallót és kályhát építtetni, kapós fűtőanyag lett a fa. Pedig ez igen csak barbár szokás és ideje lenne meghaladni, hogy a kőkor óta kényes és puhány testünket élőlények holttesteinek elégetésével tartjuk melegen a hideg évszakban! A fa él és sokkal értékesebb mint bármelyikünk! Mert ő képes a csodára, a szerves anyag előállítására. Mi nem. Mi csak esztelen fogyasztók vagyunk, és még arra sem vagyunk képesek a 21. században, hogy ésszerűen gazdálkodjunk az erdővel, többek közt a császárgalóca otthonával.

Aztán a hazai szabályozás annyira farok, hogy egy egyéni vállalkozót szopatott meg a hatóság, mert volt képe tavaly 700 db császárgalóca termőtestet áthozni Romániából. Ezek csak a gomba "gyümölcsei". Az élőlény ott maradt a helyén, de meghal, amint levágják róla az erdőt. Persze kormányközeli baromnak szabad volt Natura 2000-es erdőt letermelni hazánkban... Eh. Elbaszott az egész.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …