Gombamánia: november 2017

Gombászni jó, mert...

- a kincskeresés izgalmát adja.

- mozgok a szabad levegőn.

- barátokra találok.

- a jó gombák finomak.

- életre szóló élmény.

Mind egyben, amitől jobban érzed magadat.

Ezért tarts velem 2018-ban. Megtanítalak a gombászat alapjaira. Egy olyan tevékenységre, amitől egészségesebb leszel. A gombáktól nem fogsz félni, ha megismered őket.

A tíz túrából álló oktató sorozat a teljesen kezdőknek szól életkortól függetlenül. Élőben, a terepen lehet megismerkedni a gombákkal. A legfontosabb jó, ehető, és mérgező fajokat mutatom be. A kezdő gombakurzus jó alapja egy későbbi részletesebb tanfolyamnak.
Gyere el, hogy életed élményekkel teljen meg!

A túrák időpontja:
- március 24.
- április 14.
- május 19.
- június 2. és 23.
- július 7.
- szeptember 15. és 29.
- október 20.
- november 24.

A gombakurzus résztvevőjének bérletet adok, amiben pecséttel jelzem az adott túra teljesítését.

A kezdő gombakurzusnak támogatói díja van, tízezer forint per fő.

Kétkörösköz erdőiért

Természetesen semmit sem lehet tenni. A helyi erdészet kezeli az ősi erdők helyén számtalanszor felújított ültetvényeket, amíg a klímaváltozás el nem lehetetleníti a fás vegetáció fennmaradását a megyében. Majd az erdős sztyepp helyét átveszi a puszta. Addig is az embereknek szüksége van a fára mint nyersanyagra és tüzelőre. Nem szempont a természeti környezet fenntartása, hiszen az egész megye egyetlen mezőgazdasági nagyüzem. Itt nincs helye erdőnek. Jobb a tényekkel tisztában lenni és nem kergetni hamis ábrándokat. Ami lehetetlen, az lehetetlen.

Rockenbauer Pálra emlékezünk (1997)

Win-win helyzet

2017. december 31-én lejár a megbízási szerződésem Gyulán. Ideje kitalálnom, hogy miből élek meg januártól. Elő kell teremtenem a pénzt a felsőfokú gombaismereti tanfolyam tandíjára is. Négy éve gyűjtöm a tapasztalatokat. Ideje készpénzre váltanom a felhalmozódott tudást. Most többféle bevételi lehetőség ötlött fel bennem: mindenért pénzt kérnék, amit eddig zömmel ingyen csináltam. Lenne tíz túrás gombász kupon a kezdőknek. A garantált sikerélményre vágyóknak gombász szafari, amikor direkt a csemegegombákra repülünk rá. Csapatépítő tréningnek három napos gombász hétvége, ami aztán mindent tartalmaz, ami jó. Ezeket mindet ki tudom dolgozni, hirdetni és a legszebb, hogy csinálni is. Mindenki jól járna, a kezdők tanulhatnának, az ínyencek jól laknának, a csapat összekovácsolódna, én pedig végre pénzhez jutnék és finanszírozhatnám a kutatómunkámat. Win-win helyzet. Boldog Gombamánia.

Megjegyzés: A cél a létminimum, kb. nyolcvanezer forint havonta. Ennek elérése is csodás fejlemény volna! Alkalmazott nem leszek, mert kötött munkarendben, alárendeltként csapnivaló vagyok, és picit sem érvényesülnek pozitív tulajdonságaim. Vállalkozó szintén nem leszek, mert a vállalkozás költséges! Mondom, hogy örülök, ha a létminimumot elérem.

Környezeti szingularitás

A technológiai szingularitás elgondolkoztatott és kevésbé tartom ijesztőnek mint a hatására kigondolt környezeti szingularitást, a pillanatot, amikor olyan súlyosan károsítjuk a természeti környezetünket, hogy élhetetlen lesz a Föld számunkra. A beszélő kütyüink ellenére lemmingi egyszerűséggel rohanunk a végzetünkbe. Egy kétes dicsőség lesz a miénk: egy kihalt faj, amely globális kihalási hullámot indított el.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Csak egy kép

Gombászni jó

Két éves emlék

A gyilkos galóca Amanita phalloides melegkedvelő, nyári termőidejű gomba, de 2015-ben, ezen a napon még megtaláltam az Árpád-soron a termőtesteit. Ez eddig nálam a legkésőbbi találata. Idén az októberi (26-án volt) gombaklubba tudtam vinni belőle, amivel nem döntöttem meg a két évvel korábbi rekordot. Bár most foglalkoztat a gondolat, hogy elmenjek ahhoz a gyertyánhoz, amelynél videót is készítettem az idei termőhullámáról, de az esély, hogy kint legyen, nagyon csekély. Október második felében már látszott, hogy a vízhiány és a hűvös idő együtt visszavonulásra készteti és azóta biztosan beszüntette a termőtestek növesztését.

Helyzetjelentés

Az előző bejegyzésben látható korhadékbontó gombákat mind a napokban fotóztam. Végre teremnek, mert az idei nagyon száraz évben nem igazán tudtak korábban előbújni. Május elején próbálkoztak, de aztán esélyük sem volt. Hiszen már júniusban mély repedések szabdalták a talajt és a holtfa szintén szárazabb volt az elégségesnél. A korhadékbontók várakoztak, és most előpattantak. Sajnos a képen látható három fajból kettő nem bírja a télies időt, a karcsú őzlábgomba és az óriás tölcsérgomba. A késői laskagombát nem kell félteni, neki tökéletes a mostani időjárás és bőségesen terem. A másik kettő viszont napokon belül el fog tűnni, így kedvelőiknek sietniük kell.
Jó tanács: ázott és fagyott gombát ne egyél meg!

Kiegészítés: Végre beindult a lilatönkű pereszke és a fenyő-pereszke. Előbbiért irány a legelő és a gátoldal, utóbbiért a feketefenyő ültetvény, de a kertedben is ott lehet, ha van Pinus nemzetségbe tartozó fád. A vizsgálóba az esetek többségében kertből hozzák.

A legnagyobb erdőpusztító: az ember

A fotót tavaly lőttem egy tarra vágott hegyoldalból a Bihar-hegységben, pár kilométerre a Vártop-hágótól. Nem a gyűrűs tuskógomba Armillaria mellea végzett a lucfenyvessel, hanem az ember. Majdnem megpukkadtam, amikor a rádióban meghallottam, hogy "a legnagyobb erdőpusztító a tuskógomba". NEM. Hazugság. Az IGAZSÁG, hogy az ember jelentősen hatékonyabban pusztítja a világ tüdejét, az erdőt.

Mindennapos látványnak számítanak az Erdélyi-szigethegységben a kivágott fával megpakolt teherautók. Évszaktól függetlenül hordják a fát. Gyakran csodálatos fákat, amik életükben királyi látványt nyújtottak és számtalan élőlénynek otthont.
Nem becsüljük az életet. Nem is fogjuk fel, hogy mi a fenét csinálunk! Oktondi állat az ember és nem a világ ura, hanem annak elpusztítója.

A gyűrűs tuskógomba fene nagy étvágya ellenére kisebb kárt okoz mint az ember. Tény, hogy fától fáig halad és megtámadja az élő egyedeket is. Azonban fontos feltenni a kérdést, mitől gyengültek le az erdők?! Erdők még egyáltalán, vagy számtalanszor felszántott, kituskózott, feldúlt ültetvények vagy sarjerdők, amik az emberi bolygatás hatására gyengék! Nem a tuskógomba a mumus, hanem mi magunk.

Üzemlátogatás

Lehet hangulatos képet lőni a faültetvényeinkről. Miért ne lehetne? Azonban senki se mondja a fotómra, hogy erdei kép, mert nem az. A művelési út bal felén akácültetvény, a jobb oldalán csertölgy állománya van. Ezek egyike sem erdő. Kizárólagos céljuk a faanyagtermelés. Idővel letermelésre kerülnek, és soha sem tudják betölteni élőhely funkciójukat, soha nem lehet belőlük természet közeli erdő. A fehér akácéból pláne nem. A csertölgy jelentősen jobb fafaj az idegenhonos akácnál, mert őshonos hazánkban és alatta idővel megjelennek a ligeterdőre jellemző fajok. Azonban sosincs lehetősége ültetvényének átalakulnia hosszú évtizedek alatt ligeterdővé, mert elérve vágásfordulóját már vágják is. Békés megyében nincs és nem is lesz a mi, de az unokák életében sem természeteshez valamennyire is hasonlító ligeterdő. Sőt fás élőhely sem lesz. A klímaváltozás és a talajvízszint csökkenése lehetetlenné teszi a fás vegetáció fennmaradását a szülőföldemen. Itt igazi sztyepp jellegű pusztaság lesz, ami kevés embernek adhat megélhetést. Lendületesen haladunk a megye elnéptelenedése felé. Tanmesének jók leszünk: Így ne műveld a szülőföldedet!

Négy éves emlék

Négy évvel korábban készült a csoportkép, a szakellenőri vizsga végén. 2013 az első igazán gombás évem volt, amikor januártól decemberig szinte csak a gombákra gondoltam.