Piros dió

Szeptember elseje óta nem szívesen használok máshonnan vett képeket, de piros dióról nehezen tudnék saját fotót készíteni, mert egy ritka, egyedi tulajdonsága a dióbélnek. Nem önálló változat, egyszerűen egyes diófák magjának a héja piros színű. Az íze ugyanolyan mint a barna diónak, azonban az elképesztő színe miatt még inkább vonzóbbá teszi a dió fogyasztását.
A blogom alapján sejthető, hogy oda-vissza vagyok a gombák mellett a fákért is. Erdőalkotó fafajaink közül a kocsányos tölgy Quercus robur a fő kedvencem. A közönséges dió Juglans regia őshonosságában nem vagyok biztos, de jól érzi magát természetes növénytársulásainkban. Sokszor találkozok "varjú vetette" egyedeivel, amiknek ősszel összeszedem a termését. Imádom a diót. Jelenlegi kedvenc süti receptem, amit némi módosítással készítek: vajat rakok bele, és kevesebb a cukor a dió javára: 20 dkg dió, 10 dkg cukor. Másnap is finom csemege. Hamar elfogy, pedig laktató.
A dió sokak kedvence, és van, aki még nálam is jobban szereti. A piros dió képét egy online szakkönyvből mentettem ki, amit Orosz Péter írt. Nagyon részletes és alapos munka a Könyv a dióról. Jó szívvel ajánlom.