Téli ábrándok

Hazánkban több „igazi” szarvasgomba faj él, amik a Tuber nemzetségbe tartoznak. Ezek közé tartozik a különleges termőidejű téli szarvasgomba Tuber brumale. Október közepétől, február, március hónapokig gyűjthetők érett termőtestei meszes talajú lomberdőkben. A föld alatt terem, akár csak a rokonai. Ez megnehezíti a megtalálását. Ha szarvasgombát szeretnénk gyűjteni, jobb magunkhoz venni egy fiatal kutyát és megtanítani a gomba keresésére.
A szarvasgomba kizárólag gomba mivolta miatt érdekel. A körötte kialakult gasztronómiai kultusz és „aranyláz” nem hoz izgalomba. Pont annyi tiszteletet kap tőlem mint a többi gomba. Ellenben vonz az ötlet, hogy feltérképezzem szűkebb hazám szarvasgomba fajait, kutyával együtt csatangoljak az erdőkben. Igazi romantikus elképzelés. A menhelyről vennék magamhoz fiatal kutyát, és így összekapcsolnám a jó dolgokat: megmentenék egy kutyát a kényszerű rabságtól, cserébe ő lenne a segítőm a szarvasgombák felkutatásában. Biztos türelemjáték lenne a megtanítása a gombakeresésre, de minden kezdet nehéz.
Majd meglátom, hogy mit hoz a 2012-es év. Milyen irányba tudok menni. Álmok vannak, és ez kezdetnek jó.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Labdácskák a fán

A fura golyóbisok egy parazita gombafaj termőtestei. Latinul Cyttaria hariotii, én önkényesen sárga labdagombának neveztem el. Jelenlétét az általa megfertőzött fákon nemcsak a termőtestei árulják el, hanem a fák torz kinövései, daganatai. Ezek a rút deformitások elérhetik a 2-3 métert. A jellegzetes termőtestek legfeljebb 4cm átmérőjűek, sárgák vagy halvány sárgák, csoportosan nőnek. Szivacsos állagúak, kissé édesek, de nem ehetőek. Déli féltekén élő bükk fajok parazitája, pl. Nothofagus betuloides – Magellán bükk, Nothofagus pumilio – Lenga bükk, Nothofagus antarctica -  Anktartiszi bükk. Megtalálható Dél-Amerikában és Óceániában is, ahol rálel kiszemelt bükkfáira. Régi indián törzsek a gombából alkoholt állítottak elő. Manapság senki se gyűjti ilyen vagy egyéb célra. Ellenben az általa megtámadott fákat felhasználják a faházak építésénél díszítő oszlopokként, és dísztárgyakat készítenek a rákos csomókból. Minden rosszban van valami jó. A sárga labdagomba (szerintem jó név neki) egy a fáknak kellemetlen parazita, de az ember látott benne fantáziát és hasznosította.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Generációk

Szombaton a gomba szakellenőr pultjánál megjelent a következő gombász generáció első képviselője. Egy kilenc éves fiúcska érdeklődött a gombák után, mert környezetismereti órán a tanító beszélt róluk. A gomba szakellenőr direkt a gyerekek miatt tart a pultján egy színes rajzokkal illusztrált füzetet. A kisfiú megvetette a szüleivel az alap gombaismertető füzetet, és ezzel egyértelmű jelét adta, hogy a gombák komolyan érdeklik. Jó volt látni, hogy a jövő már készülődik, hogy egyszer átvegye tőlünk a stafétabotot. Három gombász generáció állta körül a pultot, egyik oldalán a szakellenőr, szembe vele a kisfiú és oldalt Én.
Ha minden jól megy, jövőre elvégzem a szakellenőri tanfolyamot, és végre enyém lesz a jelen. Ideje átvennem a stafétabotot, hiszen a minap döbbentem rá, hogy a jelenbe értem és nekem kell aktívan alakítanom a szűkebb világomat. Ez a felelősség és az idő felismerésének pillanata volt. Eljött az én időm. Ezért tudtam rácsodálkozni a következő generációra, és végignézni az élet lépcsőfokain.
Jó tudni, hogy a leendő gombászok is pont ugyanolyan lelkesek mint én voltam kislányként, amikor először határoztam meg egy szabadból gyűjtött gombát, a gyapjas tintagombát.

About Biodiversity on 14 by 80 meters

This article is going to be out of the ordinary, because I intend to wander off of the main topic -- mushrooms -- and take a broader look at nature through the tiny window that is our family land.
My mushroom obsession is just a branch of my love for nature. Ever since I learned to walk, I've been exploring my native soil as an amateur naturalist. At first I only explored the backyard of my great-grandmother's house. I still remember that hedgehog I found rolled up on the straw in the hen house. I remember the bee beetles I collected from flowers. Carefully held them for scrutiny between my tiny fingers. I would hunt for rose chafers. By the time I was seven I could read fluently and would use books to identify even more species. Nature put me in awe. Even after all these years I stop and smile as I watch blackbirds as they run about under bushes, or listen to sparrows as they make noise in the afternoon. I still don't know today why they gather for some social yelling. They all chirp simultaneously, as if they were holding a forum. I like to observe animals and catch secret moments of their every-day lives. Those little moments draw the bigger picture of life, a picture that is simply stunning. At night, if the sky is clear, I open my window of observation even bigger. This is when I see the Earth as a gigantic spaceship, which is pulled along by our central star, the Sun. Along with all its planets our Sun revolves around the milky way once every 280 Million years, which as we all know is a spoked spiral-galaxy 100,000 light years across. If I let my mind drift even farther I'd look at the Andromeda galaxy above, which can be seen by the naked eye and which also has a meeting scheduled with the Milky Way 3 billion years from now to unite as one huge elliptic galaxy at the end of a long dance that will last hundreds of millions of years. One of the greatest qualities of human consciousness is our ability to discover and comprehend things like this. We're all explorers.
Let's return to my more immediate surroundings; I just heard one of the little owls living in my attic give off a shriek. It's almost destiny-like to have little owls live above a thinker. I consider it an honor because little owls are status symbols to me, for years I wished they nested above me. My wish came true.  Noctule bats lived in the attic for years. They're useful and interesting tenants too, but the little owl, holy bird of Athene is the real grand prize. "Do animals live there?", Why yes. Very much so. You just have to look around, someone with weaker nerves would freak out from all these "unwanted tenants".  Someone from the city would find the sound of little owls unbearable. While I'm softened by their shrieks, he'd be driven up the walls and yell 'death birds'. Starting with early summer, the sound of frogs and insects of the night lull me to sleep. I love this choir. From May I try to approach male field crickets, so I can catch these black tail-coated bards in action. It's one of my most kind insects. My favorites are the bronze beetles. They deserve to be called tigers of the lawn; most of them are carnivorous. I stumble upon creatures wherever I go. Once while I was attending the garden a wasp spider fell on the back of my hand. We were both surprised but at least I could take a good look at the well developed specimen before I released it back to its place. I'm afraid of only one animal but for good reasons: the hornet. It's not a phobia, rather keeping a healthy distance. After all these years I'm still not bored of observing Nature. I won't ever be. Exploration is a life-long quest.
Our family home and narrow strip of land can be found around N46'39" E21'10". Type "Békéscsaba Fényes" into the search field in Google Earth to find the 2010 Summer photos made of  the garden suburb surrounding to the county seat. Fényes used to be a part of the boondocks just a couple decades ago, since the low laying areas were often flooded by sub-surface waters. For this reason it was used primarily as cattle meadow. Once drainage was installed, grape yards took over. In the 80's families with children were assigned lands in the area. In a short period of time the cattle meadow began to show a more organized look. It preserves messengers of the original vegetation, plants and animals as part of the Great Hungarian Plain ecozone. Although by the end of the 19th century the good flood-plains were cleared and repurposed, dropping the area of woods to only 250 km^2 , the flora and fauna adapted to humans. In fact, nature is still in control despite our attempts to defy it. It shows the sturdy and silent tactics of nature, that there are still so many creatures to be found on our narrow strip of land. By the way, there are many more, these are just the ones I remember off the top of my head. For a more precise list of species I'd have to monitor this tiny habitat from spring to autumn, which I won't be able to do this year, therefore I'll have to settle for a list compiled from memory. It contains 68 species. The last is the "conqueror", human.

Herbs

Cichorium intybus

Taraxacum officinale
Urtica dioica
Polygonum aviculare
Plantago major
Malva neglecta
Achillea millefolium
Verbascum phlomoides
Symphytum officinale
Sambucus nigra
Rubus caesius

Arthropods

Araneus diadematus
Argiope bruennichi
Lycosa singoriensis
Gryllus campestris
Tettigonia viridissima
Mantis religiosa
Carabus cancellatus
Carabus coriaceus
Lucanus cervus
Lamprohiza splendidula
Aeshna cyanea
Papilio machaon
Iphiclides podalirius
Zerynthia polyxena
Polyommatus bellargus
Polygonia c-album
Inachis io
Vanessa atalanta
Vanessa cardui
Saturnia pyri
Macroglossum stellatarum
Agrius convolvuli

Amphibians

Bufo bufo
Bufo viridis
Bufo calamita
Rana dalmatina
Hyla arborea
Triturus vulgaris
Reptiles
Lacerta agilis
Natrix natrix

Birds

Turdus merula
Parus major
Cyanistes caeruleus
Periparus ater
Carduelis carduelis
Carduelis chloris
Carduelis spinus
Regulus regulus
Erithacus rubecula
Sylvia borin
Troglodytes troglodytes
Phoenicurus ochruros
Passer montanus
Passer domesticus
Coccothraustes coccothraustes
Fringilla coelebs
Fringilla montifringilla
Lanius collurio
Accipiter nisus
Athene noctua

Mammals

Sorex araneus
Erinaceus europaeus
Nyctalus noctula
Talpa europaea
Mustela nivalis
Homo sapiens sapiens

It's wonderful that despite aggressive human activities -- let's process everything so there could be ever more of us, after all humans are the crown of creation --, the local habitat is still so rich. My joy is also mixed with sadness, because I suspect that animals and plants currently living in the area are remains of an even richer past.
Why is biodiversity important? For the same reason oxygen is. That's my answer. If you wouldn't understand, I could elaborate on it, but I'm afraid that if a concise answer glances off your mind then a longer explanation would fall short even more.

English translation: Nagy Lajos

Színfolt a téli szürkeségben

A téli fülőke Flammulina velutipes a termőideje miatt a gombászok egyik kedvence. Késő ősszel az első fagyok után kezd el teremni, és a következő év tavaszáig folyamatosan növeszti termőtesteit fagymentes időben. Kis méretű, csoportos termőtestei leggyakrabban fűzfán, bodzán, nyárfán, kőrisen jelennek meg. Inkább a lombos fákat kedveli, de ritkán fenyőkön is terem. Kalapja sárga-rozsdabarna színű. Lemezei halványsárgák vagy krémszínűek, váltakozó hosszúságúak. Szívós, üregesedő tönkje felül sárga, lefelé egyre sötétebb barna. A felülete bársonyos. A kalap felülete nedvesen ragadós, szárazon fénylő. A kalapbőrt javasolt főzés előtt lehúzni, és a szívós tönköt eltávolítani. Rugalmas húsa enyhén halszagú, ami elillan főzéskor. Jó, ehető, gyógyhatású gomba. Távol-Keleten sok országban termesztik rákellenes hatása miatt. Fagymentes napokon érdemes elindulni a keresésére. Legjobb gombasalátának elkészítve.

A légyölő galóca nem cukorka

A leggyakoribb keresőszó, ami a blogomra hozza a látogatókat, a légyölő galóca. Szerintem nem a mesegomba mivolta, szép külseje miatt érdeklődnek sokan utána. Jelenlegi ismereteim alapján nem ajánlom drogos élmények szerzésére a légyölő galócát. A gombában mindig változó a hatóanyagainak a mennyisége, ezért a hatása kiszámíthatatlan. Az átlagos tünetleírás nem készít fel a valódi élményre, ami lehet nagyon nagyon kellemetlen is. Ha különleges élményt szeretnél, akkor járj utána és szerezz be igazi varázsgombát, ami a kubai badargomba Psilocybe cubensis. Nem, ne írjon nekem senki, nem termesztek varázsgombát, mert a gombatermesztés babramunka. Azonban egyszer az életben ki szeretném próbálni a badargombát. A gomba egy körutazásra visz a saját elménkben, és az élmény nagyon tömény lehet. Oda kell figyelni a gombás meditációra, mert különben pokoli is lehet a túra. Tehát ezt sem javaslom "parti drognak". A sámánok épp azért voltak, hogy szakértőik legyenek a „tudatmódosításnak”. Csak ésszel, jó önismerettel, felkészülten lehet nagyra tárni a tudatunk bezárt kapuit a varázsgombával!
Még egyszer, ne keresd, ne használd drogként a légyölő galócát vagy a párducgalócát! Tényleg kiszámíthatatlan a hatásuk.

Kiegészítés: A badargomba más. A varázsgomba egy különleges, maradandó élményt nyújt. Állítólag akár vallásos Isten-élmény is megtapasztalható, vagy annak érzése, hogy egyek vagyunk a világgal. Ez azért fantasztikus lehet. További információkért kattints ide. 

Széncinegék

Extra mini gyilkos galóca

Heyderia becenevű gombásztársamnak sikerült megörökítenie az egyik legkisebb gyilkos galóca termőtestet. A méretének érzékeltetésére használt Nokia 3510i telefon méretei: 118x50x20mm. Ez alapján jól el tudjuk képzelni az apróságot, amire igaz, hogy kicsi a bors, de erős. A picike gyilkos galóca ugyanúgy mérgező mint a normál méretű. Szerencsére a kedvezőtlen termőidő okozta zsugorítás nem változtatta meg a gomba jellegzetes vonásait, és picinysége ellenére egyértelműen felismerhető. Egy másik fotón felülről van lefotózva, azon a képen a világos zöldes kalapszíne látható. Itt pedig a fehér lemezek, tönk, gallér, és a bocskor.
Soha ne szedjük le a fehér lemezes, galléros, bocskoros gombát! Pláne ne főzzük meg! A gyilkos és fehér galóca minden esetben súlyos szövődményekkel együtt járó, akár halállal végződő, gombamérgezést okoz! Ha viszont felismerjük és békén hagyjuk őket, gomba és ember egyaránt jól jár. 

Tölgyfa és gombái

A tölgyfa az ókori Görögországban Zeusz és Héra szent fája volt. Számos mitológiai történetben szerepel. A kelta druidák szintén szent fájuknak választották és számukra a tölgy a Napisten növénye volt.  A magyar néphit gyógyító erőt tulajdonított a tölgy levelének, parazsának és hamujának. A borászok szintén kedvelik, tölgyfából készült hordókban jobb érlelni a bort. A tölgyfakéreg cserzőanyag tartalmának köszönhetően kiváló összehúzó hatású szer, főzetét fürdők és borogatások formájában nedvező bőrbetegségek, lábizzadás, aranyér és szájüregi gyulladások kezelésére használják. A tölgyfa magas csersavtartalma miatt jó ellenálló képességű, hosszú életű fa, különösen a kocsányos tölgy élhet meg igen magas kort, akár ezer évet is. A rendkívül idős tölgyek nagyon jellegzetes formájú, különös famatuzsálemek. A modern ember zavarba jön a közelükben.
Békés megyében 200 év körüliek a legidősebb kocsányos tölgyek. A Lencsési utat kísérő fák kb. 100 évesek. Bár én már kisgyerekként is nagynak és öregnek láttam őket. Negyedévszázad óta alig változtak. Sajnos több elpusztult, és a még élő egyedek közül több küzd betegségekkel. Kedvezőtlen élőhely a tölgyeknek a lakótelep.
A megyében általános gond a kevés éves csapadék és a talajvízszint süllyedése. A szárazabb klíma nem kedvez a fás szárú növényeknek. Az ember alaposan belenyúlt a természetes folyamatokba, amikor megregulázta a folyókat, kivágta az erdőket és feltörte a földet. A legnagyobb baj, hogy a legtöbbünk fel sem fogta, hogy milyen bajokat okoztunk magunknak, és mennyi nehézség vár ránk a saját hibánkból. Persze bűnbakot fogunk találni… ebben nagyon kreatívak vagyunk.

„Ma az alföldi sík 71,7% szántóterülettel (Járó, 1991) a világ leginkább felszántott területei közé tartozik. A legkevésbé bolygatottnak tekinthető művelési ág, az erdő aránya ma ugyan már eléri a 10,6%-ot, de az idegenhonos fafajok aránya – részben az említett ökológiai változások következményeként – a Nagyalföldön 71,4% (Mátyás 1992), és a fennmaradó erdők jó része is messze van a természetközeli állapottól. Bartha (1992) a természetszerűnek tekinthető pusztai erdők területét mintegy 25 ezer hektárra teszi.”

A részlet az Erdészeti ökológia című könyvből származik.

Magyarországon őshonos tölgyfajok: kocsányos Quercus robur, kocsánytalan Quercus petraea, molyhos Quercus pubescens, és a cser Quercus cerris. Ezek a csodálatos fák kissé eltérő környezeti igényűek, így változatos erdőtársulásokat alkotnak, például: gyertyános-kocsánytalan tölgyes, gyertyános-kocsányos tölgyes, cseres-kocsánytalan tölgyes, cseres-kocsányos tölgyes. Az egész országban találkozhatunk valamelyikükkel. Itt az Alföld dél-keleti sarkában a kocsányos tölgy a leggyakoribb, de szinte mind ültetett. Az eredeti erdős pusztának egy kicsike foltja maradt fenn a megyében, a bélmegyeri fáspuszta. Az árterek ligeterdei a folyószabályozás miatt szorultak vissza. Hatalmas veszteség érte a helyi élővilágot, és éppen ezért a túlélők még nagyobb értékkel bírnak. Szűkebb környezetemben több keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdő található. Ilyen például az egyik kedvenc gombás élőhelyem, ami egy természetvédelmi célú telepítés. Sajnos nagyon sűrű a cserjeszintje, és ritkán érzek erős késztetést a tüskés kökény, galagonya bokrok közti tekergőzésre. A tölgyek fiatal éveikben erősen igénylik a segítő gombák társaságát, így számos gyökérkapcsolt fajjal társulnak. Az idősebb fák általában kevésbé szorulnak rá a gombák segítségére, így egy idős erdőben a gyökérkapcsolt fajok helyett a korhadékbontókból van több. Azonban egy fiatal tölgyerdő kedvező időjárási helyzetben valódi gombaéden. A helyi telepítésben a következő fajokat azonosítottam: gyilkos galóca, cafrangos galóca, nagy őzlábgomba, nyeles áltrifla, húsbarna pénzecskegomba, gyökeres fülőke, sárga kénvirággomba, földtoló galambgomba, kékhátú galambgomba, piros galambgomba, büdös galambgomba, begöngyöltszélű tejelőgomba, gyökeres tinóru, változékony tinóru, molyhos tinóru, lepketapló, fodros papsapkagomba, barna csészegomba, bimbós pöfeteg, (valamelyik) pókhálósgomba. Sajnos a pókhálósgombát nem tudtam meghatározni, de mégis helye van a listában, hogy láthasd, mennyi gombacsalád megtalálta az életfeltételeit a 30 éves tölgyesben. A kiserdőben élő gombafajok száma sokkal több, de én ezekkel találkoztam a néhány cserjekerülgető túrám során.

Az írásom zárásaként ajánlom figyelmedbe A háromágú tölgyfa tündére című magyar népmesét.

Megjegyzés: Az első képet, az "ezeréves" tölgyfa fotóját innen vettem.

Karácsony jön

A hosszúra nyúlt aszály miatt a gombamániám hibernálta magát. A kedvezőtlen időjárás lehetetlenné tette idén, hogy a novembert a lilatönkű pereszke hónapjának nevezzem. Évekig szinte dúskáltam a kedvenc gombámban az őszi szezonban. Hetente 2-3x mentem a reptéri mezőre gyűjteni egy keveset, amit aztán ebédnek, vacsorának készítettem el. Idén nem kóstolhatok lilatönkű pereszkét. Persze az aszály nem végzett a gombamániámmal és remélhetőleg a talajban lévő pereszke micéliummal sem. Tehát előbb-utóbb írok új gombás cikkeket, csak éppen más téma foglalkoztat. A gombamániám szomorúságát lecseréltem az ünnepvárás jól eső izgatottságára. Napok óta Karácsonyra hangolom magamat. Apró lépésekben haladok, hogy az ünnepi hangulat normálisan ki tudjon alakulni. Semmi sietség, mindennap egy kevéske elmélkedés a Karácsonyról.
A fotóm kapcsán megemlítem, hogy két hete próbálok rájönni: van vagy nincs összefüggés a világi Mikulásábrázolás és a légyölő galóca színei közt.

A gombák rejtélyes élete

A Magyar Gombász facebook oldalán linkelte egyik gombásztársam a videót. Sok információ ismerős lesz neked, ha olvasod a blogot. Úgy látszik, hogy a gombászok többsége ugyanazon az útvonalon megy végig a gombák megismerésekor.

W mint wonderful

Szeretek sétálni és megfigyelni a környezetemet. Gyakran megállok, hogy új nézőpontból vegyem szemügyre a már sokszor látott tereptárgyakat. Pár napja a József Attila lakótelep legfőbb ékességeire, az öreg tölgyfákra csodálkoztam rá. Napokig kerülgettem őket, néztem sötétszürke, barázdás törzsüket, kusza és mégis szabályos lombkoronájukat, barnás-sárga leveleiket. Egyikük koronájának szemlélése közben a két nagy ágvillára pont úgy láttam rá, hogy w betűt formáztak. A spontán látvány egyből angol szót húzott elő az elmémből: w mint wonderful, vagyis csodálatos. Belehabarodtam a nagy és öreg fákba. Egyetlen szó csigázta fel a vonzalmamat: erdőssztyepp. Valamikor régen, pár ezer éve, jóval több erdő volt az Alföld déli részén, fele-fele arányban lehetett az erdő és a puszta. Sajnos az erdők már a neolitikumban elkezdtek visszaszorulni az ember hatására. Ennek köszönhetően a középkorhoz érve az útleírások széles rónaságról számolnak be. A puszta kapcsán az elmém pusztaságra, pusztulásra asszociál. Kellemetlen továbbgondolás... Pedig igaz, hogy az ember alaposan belenyúlt a természetbe és saját érdekei szerint feltúrt mindent és pusztított, miközben létrehozta a saját igényeit kiszolgáló környezetet. Csodálatra méltó, hogy a jelentős tájátalakítás ellenére sok-sok élőlény fennmaradt és alkalmazkodott az emberhez. Gyermekkoromban fel sem tűnt, hogy minden, ami körülvesz előttem élt emberek műve. Pár hónapja tudatosult bennem, hogy bizonyos értelemben át lettem verve, és szűkebben vett szülőföldem közel sem természetes. Nagy szántók veszik körül a szülővárosomat. Érdemes megnézni a Google Earthen Békéscsabát és környékét.

„A nagyüzemi mezőgazdálkodás megerősödése a térségben az 1960-as évek végétől a természetes közösségek helyzetét még tovább rontotta. Az óriási táblaméretek kialakítása, a melioráció, a monokultúrás termesztés, az igen nagy mérvű vegyszerhasználás és az állattenyésztés koncentrálása számos, még megmaradt élőhelyet számolt fel, a megmaradókat pedig nagymértékben izolálta. Az intenzív gazdálkodás elterjedésének hatására sok táj eljellegtelenedett, „kultúrsivataggá” vált. A természeti folyamatok alapvetően károsodtak, a vízforgalom mellett – a nagy adagú műtrágyázások és a vegyszerek szennyező hatására – a talajok tápanyagtartalma is megváltozott. Hasonlóan alakult a helyzet az erdőgazdálkodásban is, ahol az erdővagyon-gazdálkodás helyett a fatömeg termelés került előtérbe, ami a vegyes korú és fafajú természetes társulások nagymérvű letermeléséhez, helyettük tájidegen fajokból álló, rövid vágásfordulójú erdészeti monokultúrák telepítéséhez vezetett. Az erdő- és mezőgazdasági területeken olyan agresszív, nagyrészt adventív gyomfajok terjedtek el, mint pl. a gyalogakác vagy a parlagfű, amelyek amellett, hogy gazdálkodási, sőt akár egészségügyi problémákat is okoznak, agresszivitásuk folytán a még megmaradt természetes közösségek fennmaradását is komolyan veszélyeztetik.”

A részlet A Marostól a Sárrétig című könyvből származik.

Tehát mire én világra jöttem, a 70-es évek végén, Békés megye elveszítette természetes növénytársulásainak jelentős részét. A folyószabályozás és a mezőgazdaság együttesen felszámolta az eredeti, természetes növényzetét a szülőföldemnek. Olyan helyre pottyantott a gólya, ahol mindenen rajta van az előttem született emberek keze nyoma. A cikk képein szereplő kocsányos tölgyeket szintén az ember ültette. A Lencsési úti fasor a régi öntözött rét dűlőútját kísérte, a jelenben pedig a betonsáv fölé magasodva egy letűnt kor mementói. Minap egyikükre pillantva, a késő délutáni gyönge fényben, megcsapott a múlt, 2011 helyett 1911-ben éreztem magamat egyetlen szívdobbanásig. Az öreg tölgyek nemcsak az emberi történelembe engedtek bepillantást, hanem felidézték előttem egy olyan kor képét, amikor őseik természetes nyílt erdőket alkottak. Sajnos az ember túl korán vonta művelésbe az itteni tájat, és az erdőket kivágták. Pedig lehetnének igazi erdők Békés megyében is. Nyomasztónak tartom, hogy csak 4%-os a megye erdőborítottsága. Pedig az erdők remek természetes klímaszabályzók. Kár, hogy elkéstünk az erdőtelepítéssel. De ettől még érdemes lenne hagyni, hogy a természet a maga „esze” szerint cselekedjen és visszaállítson valamennyit a régmúlt növénytársulásaiból. Nagy hiba volt erőszakosan belemarni a természetbe és rablógazdálkodást folytatni. Számomra egyértelmű, hogy a talajok egyre inkább leromlanak. Ahogy az is, hogy el fog fogyni a kőolaj, amire egy összetett feldolgozóipar települt. Mondhatni a kőolaj a modern korunk vére. Ha elfogy… nos, kényelmes életünknek annyi. Lesz egy csúnya és zavaros válságszakasz. Majd jön egy újabb évszázad. Kíváncsi lennék rá. Talán az öreg tölgyek közül megéli valamelyik.
Rövid életű emberként, ki kósza és röpke vágyai szerint futkos ide-oda, akárha apró muslinca lennék a Föld orcáján... csodálom az öreg fákat. Felnézek rájuk és többet látok nyersanyagnál, tüzelőnél, városi porszűrőnél… Törzsük, ágaik, leveleik kiteljesítik előttem az élet tervrajzát. A fák a teremtés élő oszlopai. Oly sok előttünk élő nép tisztelte őket, és mi? Pedig erős ágaikkal kihúzhatnának minket a magunk ásta (sír)gödörből. A természet az ember egyedi életéhez és egész civilizációjához mérten halhatatlannak tekinthető. Maradandó érték. Nincs semmilyen emberi alkotás, ami felérhetne egy öreg fával. Hiszen az emberi művészet is semmi más mint utánzás. Még mindig totyogó gyermekei vagyunk a Földnek, és éppen a dackorszakunkat éljük. Remélem, túléljük! Természet nélkül biztosan kipusztulnánk.

2. melléklet a 107/2011. (XI. 10.) VM rendelethez

Élelmiszer-piaci, vásárcsarnok, valamint az egész ország területén árusításra engedélyezett gombafajok jegyzéke

Magyar név

Latin név

Árusítási és felhasználási feltételek

1. Cseh kucsmagomba

Ptychoverpa bohemica (Krombh.) Boud.

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

2. Fattyú kucsmagomba

Mitrophora semilibera (DC.) Lév.

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

3. Hegyes kucsmagomba

Morchella elata Fr.

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

4. Ízletes kucsmagomba

Morchella esculenta (L.) Pers. s. l.

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

5. Pusztai kucsmagomba

Morchella steppicola Zerova

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

6. Júdásfülgomba

Auricularia auricula-judae (Bull.) Quél.

Csak a rugalmas példányok árusíthatók

7. Sárga gévagomba

Laetiporus sulphureus (Bull.) Murrill

A fával érintkező fásodó rész kivágásával árusítható a fiatal, puha példány.

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

8. Sárga rókagomba

Cantharellus cibarius Fr.

9. Sötét trombitagomba

Craterellus cornucopioides (L.) Pers.

10. Bronzos vargánya

Boletus aereus Bull.

11. Ízletes vargánya

Boletus edulis Bull.

12. Nyári vargánya

Boletus reticulatus Schaeff.

13. Barna tinórú

Xerocomus badius (Fr.) Kühner

14. Molyhos tinórú

Xerocomus subtomentosus (L.) Quél.

15. Barna gyűrűstinórú

Suillus luteus (L.) Roussel

16. Sárga gyűrűstinórú

Suillus grevillei (Klotzsch) Singer

17. Szemcsésnyelű fenyőtinórú

Suillus granulatus (L.) Roussel

18. Nyárfa-érdestinórú

Leccinum duriusculum (Schulzer) Singer

Csak a fiatal termőtest árusítható

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

19. Sötét érdestinórú

Leccinum pseudoscabrum (Kallenb.) Šutara

Csak a fiatal termőtest árusítható

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

20. Tölgyfa-érdestinórú

Leccinum aurantiacum (Bull.) Gray

Csak a fiatal termőtest árusítható

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

21. Vöröses nyálkásgomba

Chroogomphus rutilus (Schaeff.) O. K. Mill.

22. Késői laskagomba

Pleurotus ostreatus (Jacq.) P. Kumm.

Csak a fiatal termőtest árusítható

23. Nyári laskagomba

Pleurotus pulmonarius (Fr.) Quél.

Csak a fiatal termőtest árusítható

24. Erestönkű laskagomba

Pleurotus cornucopiae (Paulet) Rolland

Csak a fiatal termőtest árusítható

25. Ördögszekér-laskagomba

Pleurotus eryngii (DC.) Gillet

Csak a fiatal termőtest árusítható

26. Piruló galóca

Amanita rubescens Pers.

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

27. Fenyő-pereszke

Tricholoma myomyces (Pers.) J. E. Lange

28. Májusi pereszke

Calocybe gambosa (Fr.) Donk

29. Lila pereszke

Lepista nuda (Bull.) Cooke

Aromás gomba, egyéni érzékenység előfordulhat

30. Lilatönkű pereszke

Lepista personata (Fr.) Cooke

Aromás gomba, egyéni érzékenység előfordulhat

31. Mezei szegfűgomba

Marasmius oreades (Bolton) Fr.

Csak a gomba kalapja árusítható legfeljebb 1 cm-es tönkkel

32. Szürke tölcsérgomba

Clitocybe nebularis (Batsch) P. Kumm.

*20 perces hőkezelés után fogyasztható.

A főzőlevet fogyasztás előtt le kell önteni.

33. Téli fülőke

Flammulina velutipes (Curtis) Singer

Csak a gomba kalapja árusítható legfeljebb 1 cm-es tönkkel

34. Csoportos tuskógomba

Armillaria tabescens (Scop.) Emel

Csak a gomba kalapja árusítható legfeljebb 1 cm-es tönkkel.

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

35. Gyűrűs tuskógomba

Armillaria mellea (Vahl) P. Kumm.

Gallérig levágott tönkkel árusítható.

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

36. Déli tőkegomba

Agrocybe cylindracea (DC.) Gillet

Gallérig levágott tönkkel árusítható

37. Erdei csiperke

Agaricus silvaticus Schaeff.

38. Erdőszéli csiperke

Agaricus arvensis Schaeff.

39. Ízletes csiperke

Agaricus bitorquis (Quél.) Sacc.

40. Ligeti csiperke

Agaricus benesii (Pilát) Pilát

41. Mezei csiperke

Agaricus campestris L.

42. Nagyspórás csiperke

Agaricus urinascens (Jul. Schaeff. et F. H.M_ller)

Singer

43. Karcsú őzlábgomba

Macrolepiota mastoidea (Fr.) Singer

Csak a gomba kalapja árusítható

44. Nagy őzlábgomba

Macrolepiota procera (Scop.) Singer

Csak a gomba kalapja árusítható

45. Dióízű galambgomba

Russula heterophylla (Fr.) Fr.

46. Kékhátú galambgomba

Russula cyanoxantha (Schaeff.) Fr.

47. Ráncos galambgomba

Russula vesca Fr.

48. Varashátú galambgomba

Russula virescens (Schaeff.) Fr.

49. Ízletes rizike

Lactarius deliciosus (L.) Gray

50. Lucfenyvesi rizike

Lactarius deterrimus Gröger

51. Vörösödőtejű rizike

Lactarius semisanguifluus R. Heim et Leclair

52. Vöröstejű rizike

Lactarius sanguifluus (Paulet) Fr.

53. Óriás pöfeteg

Calvatia gigantea (Batsch) Lloyd

Addig árusítható, amíg a termőtest belseje hófehér

54. Pikkelyes pöfeteg

Lycoperdon utriforme Bull.

Addig árusítható, amíg a termőtest belseje hófehér

55. Változékony pöfeteg

Lycoperdon excipuliforme (Scop.) Pers.

Addig árusítható, amíg a termőtest belseje hófehér

56. Fehér szarvasgomba

Choiromyces meandriformis Vittad.

Június 10-től október 22-ig hozható forgalomba

*20 perces hőkezelés után fogyasztható

57. Nagyspórás szarvasgomba

Tuber macrosporum Vittad.

Szeptember 1-től január 7-ig hozható forgalomba

58. Nyári szarvasgomba

Tuber aestivum Vittad.

Június 15-től január 7-ig hozható forgalomba

59. Téli szarvasgomba

Tuber brumale Vittad.

November 15-től március 22-ig hozható

forgalomba

60. Kátrányszagú szarvasgomba

Tuber mesentericum Vittad.

Augusztus 1-től január 7-ig hozható forgalomba

61. Isztriai szarvasgomba

Tuber magnatum Pico

Október 1-től január 7-ig hozható forgalomba

62. Homoki szarvasgomba

Mattirolomyces terfezioides (Mattir.) E. Fisch.

Csak a fiatal termőtest árusítható

Augusztus 20-tól november 22-ig hozható forgalomba

A mellékletet a Magyar Közlöny novemberi számából másoltam ki, mivel közérdekű, új információ.

Drágaság, avagy élelmem az életem

A pereszkefélék családjába tartozó Tricholoma nemzetség kellemes meglepetést tartogat a gombamániásoknak Japánban. Bár a drága gomba terem Svédországban is, de igazi rajongás az ázsiai országban övezi. A Tricholoma matsutake (Európában Tricholoma nauseosum néven ismert) a fenyők gombapartnere, nagyon kedveli a japán vörösfenyőt Pinus densiflora. Nyári, őszi gomba, de melegebb éghajlaton télen is terem. Ránézésre átlagos kalapos gomba, de leírások szerint különleges gasztronómiai élményt ad, aki megkóstolja sosem feledi el. Japánban nagyon szeretik, tavaly a szezonja elején 10dkg hazai gombáért kb. 20000 forint értékű yent adtak. Eredeti élőhelyén visszaszorulóban van, mert kedvenc vörösfenyőit pusztítja a fenyőfonálféreg Bursaphelenchus xylophilus. Emiatt a japánok külföldön is felvásárolják a direkt nekik gyűjtött gombákat. A matsutake Európán túl Észak-Amerikában szintén terem fenyőerdőkben. Egy a gond vele, hogy szeret az avar takaró alatt maradni, így nehéz rálelni. Ezzel meg is kaptuk az extrém drágaság receptjét: különleges aroma, rejtett életmód. Az értékesebb szarvasgombák közül a nyári szarvasgomba közönséges hazánkban, de a lombhullató fák mellett a föld alatt fejleszti a termőtesteit. Betanított kutya nélkül lehetetlen rálelni. Illetve a magasabb árat generálja a szóbeszéd is. Egyes gombák annyira jók, hogy a görög istenek ambróziájával vetekszenek. Mosolygok. Természetesen számos gomba extra gasztronómiai élményt nyújt, de sose feledjük, hogy a gomba egy trükkös élelmiszer és bármennyire csodálatos, ha egyszer nehéz megemészteni. A szarvasgomba is sokkal inkább fűszer mint étel alapanyag.
Most látszólag szembe mentem a saját gombamániámmal, de ez nincs így, mert már tűkön ülök a lilatönkű pereszkére várva. Ugyan sose találtam szarvasgombát és sose fogok matsutakét kóstolni, de megvannak a saját kedvenc gombáim, amiket rendszeresen, kismennyiségben fogyasztok. Megvan az oka a gombára való fokozatos átállásomnak. Egyre inkább elrettent, hogy tömegtermelésben előállított húst egyek. Nincs igazi kapcsolat köztem és a táplálékom közt. Nincs megadva a tisztelet az állatnak, amitől elvesszük az életét, hogy ételünk legyen. Az így szerzett hús méreggé válik a testünkben. Egyre inkább érzem, hogy helytelen húsipari termékeket ennem. Gyakran kiérzem a poshadtságot… A természetben gyűjtött gomba friss élelem, és tisztelettel veszem fel, gondosan készítem el. Egészen más milyen élmény egy lilatönkű pereszkés pörkölt mint egy bolti húsból főzött. Vagy egy leves, vagy a rántott kalapok, vagy a tészta szószok. Minden más frissen gyűjtött gombából. Megvan a kapcsolat az életlánc szemei közt. Más érzés, jó. Ezért sose fog elmúlni a gombamániám, mert az életem része.

Mit sütsz?

A gomba, mint tápláló eledel, fontos élelmiszere az embernek. Sajnos, az igazán jó étkezési fajok hajlamosak megtréfálni a gombászt, és gyakran több órás talpalás után sem akad utunkba a kedvenc gombánk boszorkányköre. Ilyenkor az igazi gombamániás vállat von és dudorászva megszedi kosarát a mások által kikerült, leszólt fajokkal.
A tejelőgombák hazánkban fellelhető mintegy száz faja közül az ízletes rizike az abszolút ász. Távolabbi rokona a fehértejű keserűgomba Lactarius piperatus nemcsak fenyőerdőkben található meg, hanem lomberdőkben is. Ráadásnak szárazságtűrő, így júliustól októberig fejleszti nagyméretű, fehér termőtesteit. Kalapbőre csupasz, matt, száraz időben táblásan repedezik. Fehér vagy krémszínű lemezei keskenyek, sűrűn állók, idősen okkerbarnásan foltosodhatnak. Hengeres, töve felé elvékonyodó tönkje szintén csupasz, és okkerbarnásan foltosodik. Bőségesen folyó tejnedve fehér színű, színét nem változtatja!
Gyakori fajról lévén szó, lehetne akár közkedvelt gomba is, azonban égetően csípős tejnedve miatt kevesek gyomra fogadja be. Valószínűleg én sem bírnám megenni, holott vonz a gondolat, hogy egyszer forró sütőben kisüssek néhány kalapot szalonnával és juhtúróval. Ez az egy népszerű elkészítési módja van. Kizárólag sütve fogyasztható. Az egész gombát kell felszedni, mert ha levágjuk a tönkről, a seben át kifolyik a tejnedve és kiszárad a gomba. A letisztogatott fiatal termőtesteket tönkkel felfelé fektetjük bele a tepsibe. Bedörgöljük a kalapokat a kiolvasztott szalonnazsírral, sóval és őrölt borssal, majd 15 percig 180C sütjük. Ekkor kivesszük a tepsit, és a gomba tönkjét kalapszél magasságában levágjuk, kidobjuk. A kalapokra juhtúrót morzsolunk és visszarakjuk a sütőbe a tepsit, és addig sütjük, amíg a juhtúró rájuk olvad. Ez kb. öt perc.
Ezen elkészítési mód végeredménye egy kissé kesernyés, de jó, egyszerűsége ellenére különleges élményt adó gombaétel. Persze élő tapasztalatom még nincs, de eme recept csiklandozza a képzeletemet. Az élménybeszámolók alapján jóféle étekélmény.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Mik vannak: hatalmas élő szervezet

Egy észak-amerikai fenyőerdőben él a hatalmas micéliumtelepe a sötétpikkelyes tuskógombának Armillaria ostoyae, majdnem 9 kilométer átmérőjű területet szőttek át a gombafonalak. Az nem teljesen eldöntött, hogy az egész telep egyetlen "egyed" vagy több tuskógomba hozta létre. A sötétpikkelyes tuskógomba szerepelhetett volna a "Fenyők és gombák" sorozatban is, mert szeptembertől novemberig terem élő vagy elhalt fenyőfákon, főleg a lucfenyőt kedveli. A telepített lucosaink miatt hazánkban szintén megtalálható. Bár nekem nem sikerülne megkülönböztetni a rokonaitól, a közismert gyűrűs tuskógombától és a csoportos tuskógombától. A sötétpikkelyes tuskógomba szintén ehető 20 perces alapos főzés után. A rokonaihoz hasonlóan hőre lebomló a méreganyaga. Mindhárom tuskógomba gyakori, száraz időben is fejlesztenek termőtestet. Ha alaposan megfőzzük a kalapjaikat (a tönk nem fogyasztható, mert szívós a húsa), akkor semmi gondunk nem lehet velük, és felkerülhetnek az állandóan gyűjtött "kedvenc" gombáink listájára. A gyűrűs és csoportos tuskógomba kalapjai árusíthatók piacokon.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

50 gombafaj a kertek alól

A bevezető szöveg után felsorolt gombafajokkal szülővárosomban és annak környékén találkoztam. Mindegyike volt a kezemben. A listát még kibővíthetném cirka 20-30 fajjal, de ezek közt már akad kétes értékű határozás is. Inkább azokat írtam össze, amiket 100%-ig meghatároztam. A gombák találati helyére jól emlékszem. A legtöbb helyszínre bármikor visszatalálok és rábökök a földre, hogy pl.: itt biza nyárfa-érdestinóruk élnek. Ahogyan azt a fát is meg tudom mutatni, ahol régen a legnagyobb gyilkos galóca termőtestet találtam, majd 20 centi magas volt. Az általam talált legkisebb gyilkos galóca termőteste viszont alig volt 6 centis. Élőhelye egy természetvédelmi céllal telepített vegyes kiserdő, ami szinte járhatatlan a dús cserjeszint miatt. Egyszer-kétszer hősiesen átvágtam a mérsékelt övi "dzsungelen". A fodros papsapkagombára egy ilyen dzsungel-túra során leltem rá. Másik túra alatt botlottam bele a nagy őzlábgombába. Ez a küzdelmes cserjekerülgetés ellenére csodás élmény volt, egyszeriben a bokrok közt ott álltak a délceg és hatalmas őzlábgombák. Természetesen négyet hazavittem és kalapjukat kirántottam. Ugyanitt leltem rá életem első teljes gombakörére, amit a zsemleszínű fakógomba alkotott. Majd 3 méter átmérőjű volt.
Egy másik telepítést, a nyárfásomat fakitermelési céllal ültetették, itt leltem rá először a nyárfa-érdestinórukra egy október eleji túrám során. Kellemes, enyhe ősz volt. Másik élőhelye egy magántelekre vezető bekötőút mellett található, az út mellé nyárfákat ültettek, és ezek közt nedves, enyhe időben rendszeresen megjelennek a termőtestei.
A harmadik kedvenc helyszínem, ahová jóval ritkábban járok ki, Póstelek. Itt találtam az okkerszínű tinórut, a lomberdei csiperkét, a zöld ánizsgombát, az óriás tölcsérgombát, a változékony tinórut, a szürke selyemgombát. Sőt, a listán nem szerepel, mert egyszeri találat, de egy lucfenyő alatt még légyölő galócát is találtam. Bizony az volt. A légyölő semmi mással sem téveszthető össze.
A bicikliutat kísérő partvédelmi fasor szintén nagyon jó élőhelye a gombáknak. Itt találtam a nagyon nagy gyilkos galócát, a sárga kénvirággombát, a molyhos tinórut, kékhátú galambgombát, a fattyú kucsmagombát, és a listán nem szereplő barnulóhúsú galambgombát.
A reptéri mező füves élőhelye igazi gombaéden. A csiperkék többsége, a májusi pereszke, tejpereszke, lilatönkű pereszke, mezei szegfűgomba, illetve a listán nem szereplő feketedő nedűgomba és a márványos pereszke itt él.
Békéscsaba belvárosában szintén találnak maguknak élőhelyet a gombák. Például gazdag gombában az Árpád-sor szoborsétánya. Itt találtam büdös galambgombát, gyilkos galócát, kékhátú galambgombát, óriás bocskorosgombát, a listán nem szereplő piros tinórut. Másutt gyapjas tintagombával találkoztam, vagy éppen a begöngyöltszélű cölöpgombával, aminek két termőfoltját is meg tudom mutatni, ha valakit érdekelne.
Ugyan Békéscsaba és környéke, valamint az egész megye évszázadok óta emberi művelés alatt van, így a természetes élőhelyek rendkívüli mértékben összezsugorodtak, de a gombák közül a szívósabbak csak azért is fennmaradtak és dacolnak az ember okozta viszontagságokkal. Ha találnak egy kicsi földet, rajta növényekkel, azonnal életre kelnek spóráikból. Az általam azonosított 50 fajjal mindenki találkozhat a termőidejükben esős hetek után. 1. Gyilkos galóca
2. Cafrangos galóca
3. Szürke selyemgomba
4. Ragadós bocskorosgomba
5. Óriás bocskorosgomba
6. Kétspórás csiperke
7. Ízletes csiperke
8. Lomberdei csiperke
9. Erdőszéli csiperke
10. Nagyspórás csiperke
11. Sárguló csiperke
12. Nagy őzlábgomba
13. Fehér tarlógomba
14. Rőt áltrifla
15. Húsbarna pénzecskegomba
16. Zöld ánizsgomba
17. Óriás tölcsérgomba
18. Lilatönkű pereszke
19. Nyárfa-pereszke
20. Májusi pereszke
21. Tejpereszke
22. Gyökeres fülőke
23. Téli fülőke
24. Mezei szegfűgomba
25. Begöngyöltszélű cölöpgomba
26. Ráncos tintagomba
27. Kerti tintagomba
28. Gyapjas tintagomba
29. Sárga kénvirággomba
30. Kékhátú galambgomba
31. Földtoló galambgomba
32. Piros galambgomba
33. Büdös galambgomba
34. Begöngyöltszélű tejelőgomba
35. Késői laskagomba
36. Ördögszekér-laskagomba
37. Gyökeres tinóru
38. Okkerszínű tinóru
39. Változékony tinóru
40. Molyhos tinóru
41. Nyárfa-érdestinóru
42. Lepketapló
43. Sárga gévagomba
44. Fodros papsapkagomba
45. Zsemleszínű fakógomba
46. Barna csészegomba
47. Piros csészegomba
48. Cseh kucsmagomba
49. Fattyú kucsmagomba
50. Júdásfülgomba

"Tian Ma"

A Gastrodia elata kínai neve a Tian Ma, aminek az első szótagjának jelentése, "égi". Úgy hitték az ősi Kínában, az égből érkezik a földre a gumója, amiből a virágzata nő ki. A kedves hiedelem ellenére alaposan megfigyelték a furcsa növényt, és felfedezték, hogy a növény gumói gombafonalak közt fejlődnek ki. Azonban itt megrekedtek. A 20. század modern eszközeinek segítségével leplezték le a növény titkát.
A Gastrodia elata a szaprofita orchideafélék közé tartozik. Valójában nem igazi korhadékbontó, mert nem ő dolgozza fel a növényi maradványokat, hanem az "áldozata", a gyűrűs tuskógomba Armillaria mellea. Igen, ez a furcsa orchidea - amiben nincs klorofill, így képtelen a fotoszintézisre -, egy parazita és korhadékbontó élősködője. Tuskógomba nélkül életképtelen. Gyakorlatilag a gumóinak belsejét a tuskógomba micéliuma tölti ki. Rejtély, hogyan képes átverni a tuskógombát, ami táplálja elemésztés helyett.
Amikor megérnek a gumói, vagyis elegendő tápanyagot halmoz fel benne a gomba, akkor tud virágzatot növeszteni. Virágzási ideje június-július. A virágai alig emlékeztetnek a botanikus kertekben látott virágcsodákra, kicsik és fakók. Nem a virágaiért kedvelik, gyűjtik és a 20. század második fele óta termesztik is, hanem a gumója miatt, aminek gyógyhatása van. Leginkább a fej és máj panaszok esetén használják. A nagyobbakat levesekbe főzik csirkével vagy kacsával együtt.
A természetben ritka fajnak számít, holott a tuskógomba gyakori. Az életciklusa jóval bonyolultabb, mert a picurka magjainak csírázásához egy másik gomba kell. Ha a Mycena osmundicola fonalaival találkozott, akkor a gomba segítségével meg tud nőni akkorára, hogy felkeltse a tuskógomba figyelmét, ami a fekete rizomorfáival a talajban szerte-szét terjedve keresi a növényi áldozatait. Ha beleütközik a csalafinta orchideába, akkor felfalás helyett táplálni kezdi. Innen pedig már ismerjük a növény további sorsát.
A cikk végére beillesztettem egy videót, amin egy férfi az orchideát gyűjti. A növény helyét a fejlődő virágzat mutatta meg.

Megjegyzés: A képet innen vettem.

A gombagyűjtéssel és –fogyasztással kapcsolatos szabályok

Albert László, Locsmándi Csaba, Vasas Gizella: Ismerjük fel a gombákat!
részlet

1.Ne szedjen gombát az, aki a gyilkos galócát nem ismeri fel biztosan!

2. Az általunk gyűjtött, étkezésre szánt gombát mindig mutassuk meg gombaszakértőnek. Városokban hétköznapokon a piacokon, egyes nagyvárosokban munkaszüneti napokon is a kijelölt gombavizsgáló helyeken ellenőriztethetjük a talált gombákat.

3. A gombafajok étkezési értékének eldöntésében ne higgyünk a gombababonákban:
a. nem a mérgező gombától, hanem a romlott gombás ételtől feketedhet meg az ezüstkanál,
b. az ehető és mérgező gombák között is van olyan faj, mely húsának színe elvágva megváltozik. A halálosan mérgező gyilkos galóca húsának színe elvágva is fehér marad.
c. a hagyma és a petrezselyem színe a mérgező gombától nem változik meg,
d. nem mindig a feltűnő színű gombák a legmérgezőbbek,
e. nem minden kellemes illatú és ízű gomba ehető,
f. a háziállatoknál mérgezési tüneteket nem okozó gombafaj emberre mérgező is lehet,
g. a csiga- vagy rovarrágott gomba is tartalmazhat méreganyagot.

4. Gyűjtés során az ismeretlen gomba tönkjét ne vágjuk le késsel, a gombát tönkkel együtt emeljük ki a talajból. Így a tönkön található, a határozáshoz szükséges alaktani bélyegek megmaradnak.

5. Gombát kosárba vagy papírdobozba gyűjtsünk, sohasem műanyagzacskóba, mert befülled, ezáltal könnyen romlik és a termőtestek összetörhetnek, felismerhetetlenné válhatnak!

6. Ázott, fagyott, kukac- és csigarágott, penészes, elöregedett vagy romlott gombát étkezésre ne használjunk fel!

7. A frissen szedett vagy vásárolt gombát és a gombás ételt ne tároljuk egy napnál tovább még hűtőszekrényben sem. Hosszabb tárolásra fagyasztószekrényt használjunk vagy konzerváló szerrel (pl. só) tartósítsuk a gombát. Gombaszárításra jól szellőző, meleg helyet válasszunk, majd a megszárított gombát papírzacskóban vagy légmentesen lezárt műanyag tasakban tároljuk.

8. A gombák között több ritka, kipusztulófélben levő faj van, ezért csak a leggyakoribb ehető fajokat gyűjtsük! Az ismeretlen vagy általunk mérgezőnek tartott fajokat ne rugdossuk fel!

153/2009. (XI. 13.) FVM rendeletből részlet

41. § (1) Gomba, vadgyümölcs illetőleg gyógynövény egyéni szükségletet meghaladó, vagy nem állami területen történő gyűjtése csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolható.
(2) Amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyéni szükségletnek személyenként és naponta legfeljebb
a) 2 kg gomba,b) 2 kg vadgyümölcs,
c) 2 kg gyógynövény
gyűjtése minősül.
(3) Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható.

Étek vagy méreg

Egyszer egy ezoterikus honlapon olvastam egy csacsiságot, miszerint óvakodjunk a gombák fogyasztásától, mert ártalmasak, mérgezőek. Homlokomra futott a szemöldököm. Az ilyen intelmek alapja a tudatlanság, az igénytelenség, hogy utánanézzünk a valóságnak, illetve a gyerekes ódzkodás az ismeretlentől.
Tény, hogy a gombák meglepő kinézetűek. Bár ne feledjük, hogy amit mi gombának nevezünk az tulajdonképpen a gomba „gyümölcse”. Egy szép piros alma az emberek 99%-át vonzza, addig egy fehér gomba, tippem szerint, 10 emberből 1 érdeklődését kelti fel.
Nekem sose volt gombafóbiám. Sőt, a gyapjas tintagomba megismerése után erőteljes gombamánia alakult ki nálam. Egyre több fajt akartam megismerni, és a különösen szimpatikusokat megkóstolni. Természetesen a gyilkos galócát sose találtam vonzónak. Ismeretekkel a fejemben indultam neki megismerni a gombák csodálatos világát. Ezért csodálkoztam és háborogtam az egyértelmű tiltáson. Agyamon átfutott pár ok, amiért a kedves cikkíró tiltja a gombák fogyasztását:
- tényleg vannak halálosan mérgező gombafajok,
- a gombák egy része valóban okoz gyengébb, erősebb mérgezést,
- egyes gombák annyira aromásak, hogy kiválthatnak allergiás reakciót,
- a kitin miatt nehezen emészthető a gomba, tehát a mohóknak feladja a leckét a nagy adagnyi gombaétel megemésztése,
- a gombaétel romlékony, tehát ételmérgezést is okozhat,
- illetve egyes gombák nagy mennyiségben képesek megkötni a sejtjeikben nehézfémeket.
Ezek egymás után átsuhantak az elmémen és egymás után ütöttem félre őket a tapasztalataimmal. Egyetlen egyszer szaladtam bele a mohóságom okozta hibába, amikor nem tudtam ellenállni egy különösen jól sikerült lilatönkű pereszkés pörköltnek és emberes adagot befaltam belőle. Órákig guvadt a szemem a teltségérzettől. Ennyi volt eddig összesen a negatív tapasztalatom a természet különceivel. Sose hánytam, sose kaptam hasmarsot magam szedte gombától. Kórházba pedig pláne nem kerültem a kedvenceimtől.
Butaság lenne kihúzni a gombákat az ennivalóink listájáról, mert összképet nézve a gomba egy nagyon jó és egészséges táplálékforrás. Ugyan 90%-ban vizet tartalmaz, és fehérje tartalma elmarad még a szójáé mögött is, azonban az állati húshoz hasonlóan az emberi szervezet számára szükséges összes fehérjét tartalmazza! A szója nem ilyen. Ráadásnak szén-hidrát, olaj, zsír alig van benne. Ásványi sókban gazdag, vitaminból D, E és B van benne. Enzimjei is jelentősek: maltóz, trehaláz, ureáz stb. Ami nagyon fontos, hogy ízanyagai miatt fűszerező értéke magas, és jól tudjuk, hogy a kellemes ízek serkentik az emésztést. Pluszba a gombának van gyógyhatása is, például természetes antibiotikum.
Ideális lenne, ha mindenki fogyasztana hetente legalább 10 deka gombát.
Gombafajok, amik nagy kedvenceim: mezei szegfűgomba, erdőszéli csiperke és a többi ehető csiperke, lilatönkű pereszke, nyárfa-érdestinóru. Ha hegyekben élnék, felvenném a listára a sárga rókagombát és a nemesebb tinórukat is.
Gombából lehet gombaételt készíteni, pl.: rántott gombakalapok; gombás ételt, pl.: gombás rántotta; vagy fűszerként használni a gombát, amire közismert példa a szarvasgomba. Egyébként a legnépszerűbb fűszergomba elsőségéért szoros versenyben van a sötét trombitagomba és a vargánya is. Fűszerezésre még kiváló a gyakori, könnyedén gyűjthető mezei szegfűgomba. Ennek annyira jó íze van, hogy falatozása közben elégedetten hümmögök. Nagyon finom.
Összefoglalva az írásom lényegét: nem kell félni a gombáktól, helyük van a konyhában.
Azonban fogadjuk meg a gyakran életmentőnek bizonyuló jó tanácsot, a magunk szedte gombát mindig mutassuk meg szakellenőrnek! Ez különösen a kezdeti időkben fontos, amikor még nem tanultuk meg felismerni a kedvenc fajainkat, amiket később rendszeresen gyűjteni fogunk. Az első élmény gyakran az, hogy a szakellenőr a gombáinkat kiönti a kukába. De menni kell, ismerkedni a gombákkal, és néhány év alatt összegyűlik a kellő tapasztalat. Azonban sose bízzuk el magunkat! Mindig legyünk körültekintőek, ha vadon nőtt gombát akarunk megenni. Ebben az esetben életre szóló kellemes élményeket adnak nekünk a természet különcei, a gombák.

14x80 méteren a biológiai sokféleségről

A gombamániám egyik hajtása a természetszeretetemnek. Amióta járni tudok, amatőr természetbúvárként járom a szülőföldemet. Eleinte csak a dédnagyanyám házához tartozó udvart fedeztem fel. Még most is emlékszem, hogy sünt találtam a tyúkólban a szalmán összegömbölyödve. Nappalra ide vonult vissza aludni. Emlékszem a prémesbogarakra, amiket a virágokról gyűjtöttem össze. Kicsiny ujjaim közé csippentve alaposan megnéztem őket. Majd vadásztam a rózsabogarakra. Hétévesen folyékonyan olvastam, így könyvek segítségével egyre több fajt tudtam azonosítani. Lenyűgözött a Természet. Sok év elteltével még mindig mosolyogva állok meg megszemlélni a bokrok alatt futkosó fekete rigókat, vagy hallgatom a délutáni órákban lármázó verebeket. Ma sem tudom, hogy miért gyűlnek össze a verebek közösségi kiabálásra. Mind egyszerre csivitel, mint ha fórumot tartanának. Szeretem kilesni az állatok mindennapjainak apró mozzanatait. Az élet nagyobb folyamatai rajzolódnak ki előttem a sok kis pillanatból. Lenyűgöző a nagyobb kép. Esténként, ha derült az ég, még nagyobbra nyitom a megfigyelési ablakomat, és ilyenkor egyetlen gigászi űrhajónak látom a Földet, amit magával húz a szülőcsillagunk, a Nap. 280 millió évente körbejárja a csillagunk a bolygóival együtt a Tejutat. Ami mint tudjuk, egy cirka 100.000 fényév átmérőjű küllős spirálgalaxis. Ha nagyon el akarok merengeni, ránézek a szabad szemmel látható Androméda-ködre, amely galaxissal 3 milliárd év múlva találkozója lesz a Tejútnak, hogy egy több százmillió évig tartó tánc során összeolvadjanak egyetlen, hatalmas elliptikus galaxissá.
Az emberi tudat egyik legjobb tulajdonsága, hogy képes ilyesmiket kideríteni és elképzelni. Mindannyian felfedezők vagyunk.
Visszatérve a szűkebben vett életteremhez, az előbb hallhattam a padlástéren lakó kuvikpár egyik tagjának a nyávogását. Szinte sorsszerű, hogy egy gondolkodó ember felett kuvik lakik. Erre mindig megtiszteltetésként gondolok, mert számomra státuszszimbólum a kuvik, és évekig sóvárogtam utána, vágytam rá, hogy itt fészkeljen. Kívánságom teljesült. Évekig korai denevérek lakták a padlásteret. Ők is hasznos és érdekes lakók voltak, de a kuvik, Athéné szent madara, az igazi főnyeremény.
„Nálatok laknak-e állatok?” Mi az, hogy. Nagyon is. Csak körül kell nézni, és egyből a gyengébb idegzetű ember sokkot kaphat a sok „nem kívánt albérlőtől”. Például egy ideggyenge városi elviselhetetlennek találná a kuvikok hangját. Amíg én ellágyulva hallgatom a nyávogásukat, ő a falat kaparná, és halálmadarat kiáltana.
Kora nyártól az éjszakai rovarok, és békák hangja ringat álomba. Májustól a mezei tücsök hímeket próbálom megközelíteni, hogy tetten érjem a fekete frakkos dalnokokat. Az egyik legkedvesebb rovarom. A bogarak közül a futrinkák a kedvenceim. Kiérdemelték tőlem a gyepszint tigrisei elnevezést. Többségük ragadozó.
Lépten-nyomon élőlényekbe botlok. Egyszer kertészkedés közben darázspók pottyant a kézfejemre. Kölcsönösen meglepődtünk, de legalább alaposan megnézhettem a jól fejlett pókocskát. Majd visszasétáltattam a helyére. Egyetlen állattól tartok, de attól joggal, a lódarázstól. Ez sem fóbia, hanem jogos óvakodás.
Sokévnyi megfigyelés után még mindig nem teltem be a természettel. Nem is fogok. Ez egy életre szóló kaland, a felfedezés.

Északi szélesség 46 fok 39 perc, keleti hosszúság 21fok 10 perc környékén található a családi házunk és a keskeny telkünk. Google Earth keresőjébe Békéscsaba Fényest beírva egyből meg lehet nézni egy 2010-es nyári felvételen a megyeszékhelyhez tartozó kertvárosi részt. Fényes alig pár évtizede még tanyavilág volt, hiszen az alacsonyan fekvő területet gyakran elborította a belvíz. Ezért elsősorban marhalegelőként hasznosították. Majd a belvíz elvezetése után szőlőket telepítettek. A 80-as években a gyermekes családoknak osztottak ki telkeket az egykori tanyavilágban. Rövid idő alatt még inkább rendezettebb képet öltött az egykori marhalegelős vidék. Az alföldi flóravidék részeként  őrzi az eredeti természetes növénytakaró hírmondóit, az erdős-ligetes sztyeppre jellemző növény és állatfajokat. Ugyan a 19. század végére széltében-hosszában feltörték a jó öntéstalajokat, és az erdőterület 25 ezer hektárra csökkent, azonban az állat- és növényvilág alkalmazkodott az emberhez. Tulajdonképpen még mindig a természet az úr, bármennyire ügyeskedünk. A természet csendes és szívós taktikáját mutatja, hogy keskeny telkünkön mennyi élőlény fordul elő. Egyébként ennél jóval több, de ezekre biztosan emlékszem. A pontosabb fajlistához tavasztól őszig ismét monitoroznom kellene a mini élőhelyet, de erre idén nem lesz lehetőségem, így maradt az emlékeimből megírt fajlista, ami 68 fajt tartalmaz. Az utolsó a „hódító” ember.

Gyógynövények:

Mezei katáng
Gyermekláncfű
Nagy csalán
Madárkeserűfű
Nagy útifű
Papsajtmályva
Cickafark
Szöszös ökörfarkkóró
Fekete nadálytő
Fekete bodza
Hamvas szeder

Ízeltlábúak:

Koronás keresztespók
Darázspók
Szongária cselőpók
Mezei tücsök
Zöld lombszöcske
Imádkozó sáska
Ragyás futrinka
Bőrfutrinka
Szarvasbogár
Kis szentjánosbogár
Sebes acsa
Fecskefarkú lepke
Kardoslepke
Farkasalmalepke
Égszínkék boglárkalepke
C-betűs lepke
Kis rókalepke
Nappali pávaszem
Atalanta-lepke
Bogáncslepke
Nagy pávaszem
Kacsafarkú lepke
Folyófűszender

Kétéltűek:

Barna varangy
Zöld varangy
Nádi varangy
Erdei béka
Zöld levelibéka
Pettyes gőte

Hüllők:

Fürge gyík
Vízisikló

Madarak:

Fekete rigó
Széncinege
Kék cinege
Fenyvescinege
Tengelice
Zöldike
Csíz
Sárgafejű királyka
Kerti poszáta
Vörösbegy
Ökörszem
Házi rozsdafarkú
Mezei veréb
Házi veréb
Meggyvágó
Erdei pinty
Fenyőpinty
Tövisszúró gébics
Karvaly
Kuvik

Emlősök:

Erdei cickány
Európai sün
Korai denevér
Vakondok
Menyét
Ember

Csodálatra méltó, hogy az ember agresszív biomassza átalakító tevékenysége ellenére - mindent dolgozzunk fel, hogy még többen lehessünk, mert az ember a teremtés csúcsa -, ennyire gazdag a helyi élővilág. Az örömömbe bánat is vegyül, mert sejtésem szerint egy gazdagabb múlt őrzői a ma is a területen élő növények és állatok.

Miért fontos a biológiai sokféleség? Amiért fontos az oxigén. Ennyi a válaszom. Ha nem értenéd, kifejthetem bővebben, de attól tartok, ha a tömör válasz visszapattant elmédről, a hosszabb még inkább le fog peregni róla.