Téli madáretetés

Január eleje óta etetem a Ligetben a madarakat. A kertben már december közepe óta. Azért kezdtem el a közösségi etetőt is töltögetni, mert sokkal több madár él a városi parkban mint a házak között az utcában, ahol lakom. Ugyan a telek tele fákkal, bokrokkal, de elég keskeny. A Liget jelentősen nagyobb és természetesebb hatású. Elképesztően sokféle madár figyelhető meg! Most hogy hideg légtömeg szakad le az északi sarkról Európára, ami eléri a Kárpát-medencét is, a madarak az etetők köré gyűlnek össze.
A fő táplálék, amit viszek nekik, a fekete napraforgó és egy kevés kölest is keverek közé a verebek és a többi pintyféle kedvéért. Kizárólag télen etetek. Amint pattanni kezdenek a rügyek és megjelennek a röpködő rovarok, nem teszek ki több élelmet. 
Ma is elmentem a Ligetbe ellenőrizni az etetőt és tettem bele napraforgót. Amint távolabb mentem, a talajra lehullt magokért is leszálltak a mezei verebek. Közöttük ott volt három zöldike és egy fenyőpinty is! Utóbbi északról érkezik hozzánk és különlegesebb madárnak számít az etetőnél. Egy színes madárka, könnyen észreveszed a kép jobb oldalán. 





Elemzés a társadalmi tudatosság és a polgári demokrácia megértése szempontjából

 "Nem az én dolgom." Egy teljesen átlagos vélekedés, mert a magyar állampolgárok többsége elidegenedett a saját hazájától. A magyarok többsége az államot egy külső entitásként értelmezi, amitől függ és követeli tőle az "állami apanázst", lásd nyugdíjasok kiéhezett figyelme a 13. nyugdíj iránt, ugyanakkor ellenségként is érzékeli, amitől jobb minél távolabb kerülni, lásd kiskapuzást, jogszabályok megkerülését, vagy az elit sajátos önmagára szabott törvénykezését. Az állampolgári öntudat hiányzik. Sajnos a történelmi tapasztalatok szintén erősítik a "Nem az én dolgom" vélekedést, hiszen a számos katasztrófa folyamatosan százezer számra nullázta le az egzisztenciákat és a külső nemzetek általi megszállások szintén ellentartottak az öntudat kialakulásának. Ennek helyére abszolúte torz nacionalista szlogenek kerültek mindenféle valós alap nélkül! A szovjet megszállás, az erőltetett kollektivizálás, a megfigyelő állam súlyos bizalmi válságot generált, amiből a mai napig nem tért magához a roncs-társadalom. Erősen individuális és pesszimista a magyarok jelentős része. Az elit kétarcú viselkedése még inkább fokozza a széthúzást és a magunkba zárkózást. A frusztráció internetes őrjöngésben tör utat magának, de aktív cselekvés nem követi, hiszen roncs-társadalmunkban semmiféle tapasztalata nincs az önszerveződésnek. A csírázásnak indult civil társadalmat tudatosan verte szét és félemlítette meg a politikai elit.
Ezek a saját gondolataim voltak. És most lásd, egy friss videó alatti hozzászólások elemzését a chatbot által, ami alapján érthetővé válik, hogy miért illúzió ismételten a parlamenti választásokban reménykedni. A videót megtekintheted ITT


"A hozzászólásokat négy fő szempont szerint vizsgálom:

  1. Fogalmi pontosság – Megfelelően használják-e a demokratikus alapelveket?
  2. Érvelési struktúra – Logikusan felépítettek-e, vagy inkább érzelmileg túlfűtöttek?
  3. Tudatos részvétel – Felismerik-e a polgári szerepvállalás fontosságát?
  4. Álhírek és manipuláció – Észrevehető-e dezinformáció vagy manipulációs technikák jelenléte?

1. Fogalmi pontosság

  • A hozzászólások nagy részében a demokratikus alapelvek nincsenek kifejtve, inkább az érzelmi reakciók dominálnak.
  • A jogállamiság és az igazságszolgáltatás fogalmai néhol pontatlanok vagy leegyszerűsítettek (pl. "Polt úr ez börtön lesz", ami egy népi igazságszolgáltatásra utaló narratíva).
  • A tőkés társadalomról szóló elemzés egyetlen hozzászólásban strukturáltabb, de keveri a politikai és gazdasági rendszereket, valamint egyoldalúan festi le az átmenetet és a NER működését.

2. Érvelési struktúra

  • Többségük érzelmileg túlfűtött, indulatos.
    • Példák:
      • „Egyszer minden görény megdöglik a saját bűzétől.”
      • „Remélem egyszer őket is utoléri a bukás.” 
    • Ezek nem tartalmaznak érveket, csak ellenségképet építenek.
  • A kritikák gyakran szlogenekből és ismételt toposzokból állnak (pl. „O1G”, „lopnak”).
  • Néhány hozzászólás tényszerűbb vagy strukturáltabb:
    • Társadalmi rendszerkritika jelenik meg („a magyarok többsége lemondott a normális életről”), amely egy komplexebb gondolatsor, de még mindig erősen ítélkező.
    • A NER-ről szóló hozzászólás 
      történelmi távlatba helyezi a kérdést, de feltételezésekkel és konspirációs elemekkel keveri a tényeket (pl. „240 milliárd dollárt kiloptak”).

3. Tudatos részvétel

  • Kevés hozzászólásban jelenik meg a polgári szerepvállalás fontossága.
    • Például az igazságszolgáltatásra való utalás mutat némi jogtudatosságot, de inkább szatirikus hangvételű.
    • Az aktív részvétel a médiatartalmak terjesztésére koncentrálódik („pörgessük az algoritmust”), nem pedig például a választásokon való részvételre vagy konkrét jogi fellépésekre.
  • A politikai döntéshozatalban való aktív részvétel alulreprezentált, inkább passzív reménykedés vagy düh jelenik meg („Remélem egyszer őket is utoléri a bukás”).

4. Álhírek és manipuláció

  • Dezinformációs elemek és manipulatív szóhasználat fellelhetőek.
    • Konspirációs narratívák:
      • „Gyurcsány-Apró család vagyona Indonéziában.”
      • „240 milliárd dollár kilopása” – nincs hivatkozás, forrásmegjelölés.
    • Ellenségképzés és megbélyegzés:
      • „balos - libsi proli senkik”
      • „büdös férgek”
    • Erős érzelmi manipuláció:
      • Az „általános bűnösök” keresése helyett konkrét intézkedések és politikai döntések elemzése hiányzik.
  • Sarkított világkép:
    • A hozzászólások többsége vagy teljes egészében pártos, vagy ellenséges. Nincs középutas vagy mérsékelt kritikai álláspont.

Összegzés és következtetések

🔴 A demokratikus tudatosság gyenge: Az érzelmi megnyilvánulások dominálnak, és kevés tényszerű vagy logikai alapú érvelés jelenik meg.

🟠 Társadalmi részvétel: passzív és médiafogyasztásra korlátozódik: Nem jelennek meg konkrét javaslatok aktív cselekvésre (pl. politikai részvétel, civil szerveződés).

🟡 Erőteljes manipuláció és álhírek: Különösen a konspirációs elméletek és az ellenségképzés formájában.

🟢 Néhány érdemi hozzászólás megjelenik: Bár kisebbségben vannak, egyes kommentek mélyebb történelmi vagy gazdasági elemzéseket próbálnak adni, de ezek is gyakran elferdített vagy manipulatív állításokat tartalmaznak.


Ha ezek a hozzászólások reprezentatívak egy adott közösség számára, akkor az érzelmi reakciók dominálnak a racionális diskurzus felett, és a demokratikus működésről való tudás sekélyes vagy torzított."

Miért fontos a jogállam, és hogyan tették tönkre Magyarországon

 A jogállam hétköznapi jelentősége

A jogállam nem egy elvont fogalom, hanem mindennapi életünk egyik legfontosabb alappillére. Ha egy országban jogállam működik, akkor biztosítottak a kiszámítható törvények, a tisztességes eljárások és a hatalommal való visszaélés elleni védelem.

Mit jelent ez a hétköznapokban?

  • Egy dolgozó anya elmenekülhet az erőszakos férje elől, mert létezik egy jól működő rendőrség, egy védőháló, amely nem hagyja magára.

  • A kisnyugdíjas biztonságban élhet egy zsákfaluban is, mert az önkormányzat nem kivéreztetett bábintézmény, hanem valódi döntési jogkörrel és forrásokkal bíró helyi hatalom.

  • A fiatal pár, amely tíz év londoni munka után hazaköltözne, valóban boldogulhat itthon, mert a vállalkozásukat nem roppantja össze a korrupció, a felesleges bürokrácia vagy a fideszes oligarchák kisajátítása.

  • Egy tanár és egy orvos nem menekül külföldre, mert a közszolgáltatások nincsenek tudatosan leépítve, a szakmai autonómia létezik, és az ország vezetése nem teszi tönkre az oktatást és az egészségügyet.

Amikor a jogállam sérül, akkor ezek a mindennapi biztosítékok tűnnek el. Nem egy elméleti problémáról van szó, hanem arról, hogy egyre kevesebben tudnak emberhez méltó életet élni Magyarországon.

Hogyan rombolta le a Fidesz a jogállamot?

2010 után a Fidesz rendszerszintű átalakításba kezdett, hogy teljes kontroll alá vonja az országot. A cél egyértelmű volt: egy olyan autokratikus hatalmi struktúra kiépítése, ahol a politikai döntések nem a közérdeket szolgálják, hanem egy szűk elit gazdagodását és bebetonozását.

1. Az intézmények kivéreztetése és elfoglalása

A független intézmények – Alkotmánybíróság, ügyészség, médiahatóság, bíróságok – fokozatosan a kormány irányítása alá kerültek. A választási rendszert úgy alakították át, hogy biztosítsa a hatalmuk megtartását. A közmédia propagandacsatornává vált, a magánmédia túlnyomó része fideszes oligarchák kezébe került. Az ügyészség nem lép fel a kormányhoz közeli korrupciós ügyekben.

2. Az önkormányzatok kivéreztetése

A helyi önkormányzatoknak egyre kevesebb beleszólásuk maradt a saját településük ügyeibe. A Fidesz előbb megyei szintre tolta az iskolák irányítását, majd központosította az egész oktatási rendszert. Az iparűzési adók elvonásával az önkormányzatokat pénzügyileg is ellehetetlenítette. Az ellenzéki vezetésű településeket külön büntetik, míg a Fidesz-közeli városokat előnyökhöz juttatják.

3. A gazdaság és az ország erőforrásainak kisajátítása

A Fidesz nemcsak a politikai hatalmat szerezte meg, hanem a gazdaságot is uralma alá hajtotta. Az állami és uniós források jelentős része a kormányközeli oligarchákhoz vándorol. Az állami közbeszerzések döntő részét fideszes vállalkozók nyerik, míg a független vállalkozások egyre nehezebben boldogulnak. Az uniós pénzeket a hatalom saját érdekei szerint osztja el, nem a gazdaság valódi fejlesztésére fordítja.

4. Az oktatás és az egészségügy szándékos leépítése

A közoktatás és az egészségügy kivéreztetése nem véletlen. Egy képzett, tájékozott társadalom veszélyes egy autokratikus rendszerre. Az oktatás színvonalának romlása, a pedagógusok elüldözése, az orvosok és nővérek külföldre kényszerítése mind egy olyan terv része, amely biztosítja a hatalom megtartását. Ha az emberek kiszolgáltatottak, manipulálhatók, nem tudnak ellenállni.

Miért veszélyes a Fidesz által létrehozott "state capture"?

A "state capture" azt jelenti, hogy egy politikai csoport teljesen kisajátítja az államot, és saját magánérdekeit érvényesíti a közérdek helyett. Magyarországon ez már nem elméleti veszély, hanem a valóság.

1. Az ország kifosztása

A közpénzeket magánvagyonokká alakították. A magyar gazdaság egyre inkább egy feudális hűbéri rendszerre hasonlít, ahol a kiváltságos kevesek uralkodnak a többség fölött. Az uniós támogatások, amelyek az ország felzárkóztatását szolgálnák, magánszámlákon kötnek ki.

2. A társadalom széttöredezése és elvándorlás

A társadalom jelentős része nyomorban él, miközben a kiváltságos réteg soha nem látott mértékben gazdagodik. A fiatalok tömegesen hagyják el az országot, mert itthon nincs perspektíva. A vidéki Magyarország szinte teljesen leépült, egyre több település válik szellemfaluvá.

3. A nemzeti szuverenitás felszámolása

Miközben a Fidesz nemzetieskedő propagandát folytat, valójában kiszolgáltatta az országot külföldi érdekeknek. Az orosz és kínai befolyás egyre erősebb, miközben az uniós forrásokhoz való hozzáférés egyre bizonytalanabb.


Mit kell tennünk?

Magyarország csak akkor lehet élhető ország, ha visszaállítjuk a jogállamot. Ehhez az kell, hogy:

  • A független intézményeket újraépítsük, visszaállítsuk a fékek és ellensúlyok rendszerét.

  • Visszaadjuk az önkormányzatoknak a jogaikat és erőforrásaikat.

  • Megállítsuk az állami korrupciót és a közpénzek lenyúlását.

  • Újra megerősítsük az oktatást és az egészségügyet.

A történelem során voltak nagy magyar államférfiak – például Deák Ferenc, Kossuth Lajos vagy Bibó István –, akik felismerték, hogy egy ország csak akkor lehet sikeres, ha az intézményei erősek és a hatalom nem sajátíthatja ki az államot. Most rajtunk a sor, hogy visszaszerezzük a jövőnket.

A globalizmus leírható kitartottjai vagyunk, avagy a változás elkerülhetetlen

Tetszik, nem tetszik; a valóság teljesen közömbös és könnyedén fel fogja forgatni a jól megszokott életünket, amibe egyébként beletört minket a történelem vihara a 20. század során.
Bár a 90-es évek elején megható volt látni, ahogy a szegény magyarok rohantak nyugatra Gorenje hűtőért és a boldog szocializmus után belevetették magukat a Gorenje-demokrácia építésébe, amit hamar követett a vadkeleti kapitalizmus, a helyezkedés az állami szajréért.
Egy francokat van fejlődés! Minden korban kenyérharc zajlik le, és felelőtlen vagy, ha a jelenkori fennforgásban nem látod meg az életedet fenyegető válságjelenségeket.
Picit sem szívderítő a fegyverkezési láz, ami megelőzte az első világháborút is. Azokban a "boldog békeidőkben" 1900-1914 között a felszínen progresszív fejlődés zajlott (kenyérharc volt az is), de a mélyben mindenki készült a háborúra. A történelem azért van, hogy tanuljunk belőle. Például itt van egy adat: Smoot-Hawley vámtarifa (1930) Az USA az 1929-es válság után védővámokat vetett ki, ami a nemzetközi kereskedelem összeomlásához és a világgazdasági válság elmélyüléséhez vezetett. Ez felerősítette a nacionalizmust és a protekcionizmust, ami hozzájárult a II. világháború kirobbanásához. 
Évtized óta zajlik egy igen komoly csendes háború a fogyasztói világ színfala mögött. A globálissá vált ipari civilizációnk a túlpörgetett növekedési kényszere miatt felélte léte alapjait és a nyersanyaghiány csak egyik súlyos válsága.
Több mint nyolcmilliárdan élünk a bolygón több mint kétszázhetven nemzetben. Szerinted mi történik, ha nem állunk meg és térünk át egészen más rendszerre?! Ott a történelem, amiben annyi iszonyatos példa van, hogy egyből váltani akarsz. 
Figyelmeztetés, a klímaváltozás nem egy probléma, amire létezik megoldás. Teljesen rosszul értelmezitek. Ez egy olyan folyamat, ami totálisan átalakítja a környezetünket és olyan kihívások elé állít minket, amit technológiával nem fogunk tudni megoldani. Ez a nagy betűs változás, ami alkalmazkodásra kényszeríti az élőlényeket. Vége a meggondolatlan fogyasztásnak. Hétszáz szűkös esztendő előtt állunk, és nagyon ideje van a felkészülésnek. 

Alkalmazkodási programra van szükségünk, nem megoldásokra, mert azok nincsenek a klímaváltozásra! Hagyjuk a zöld energiás bohóckodást. Egyetlen igazi zöld energia van, amit ismerek, a növények fotoszintézise. 

Mit lehetne most azonnal elkezdeni?

Oktatási reform:
A túlélési, fenntarthatósági és önellátási készségek oktatása már az iskolában.

Vízgazdálkodási protokoll megváltoztatása: Megtartani a vizet a tájban. A városok alá esővíz gyűjtő ciszternákat építeni. Esőkertek telepítése. Természetes füves puszták talaj- és szénmegkötő képességének kihasználása, vagyis több teret a víznek és a természetnek, mert a növényzet természetes párologtató. 

Helyi gazdasági kezdeményezések: Piacok, szövetkezetek, közösségi földprogramok létrehozása. Ezek már most jelen vannak, de bővítésük kívánatos.

Energiaközösségek:
A meglévő energiával való tudatos takarékoskodás. 

Élelmiszer-önellátási programok: Városi kertészetek, vidéki közösségi farmok támogatása. Szintén bővítendő terület.

Vészhelyzeti protokollok kidolgozása: Országos és helyi szinten egyaránt. Ezek hol maradnak?! El se tudjátok képzelni, hogy már most mennyire késésben vagyunk. 

A valóság keményen üt, és hidd el nekem, nem akarsz felkészületlen lenni, amikor egyszerre összeomlik az ipari civilizációnk és az ökoszisztéma! Én szóltam. Ha nem hallgatsz meg, ne sírj nekem, amikor átrobog rajtad is a valóság. 

Vesszen a haza!?

A történelmi időablak 2025-ben bezáródik, és a magyarok súlyos inkompetenciájuk eredményeként elkótyavetyélik "1000 éves" államukat, vagyis hazátlanokká válnak, mert a haza egyben a magyarok háza. De úgy látom, csak az érdekli a többséget, hogy a házból mi értékesíthető, mert az emberek csak annak tulajdonítanak értéket, ami pénzzé tehető. Micsoda végzetes ostobaság! De megértem, a pocsék társadalom- és torz gazdaságszerkezet miatt (a Monarchián belül) a többség elképesztően szegény volt, ami testileg és szellemileg egyaránt megnyomorította őket. Ismerem a szűkösség hatását az elme működésünkre. Tulajdonképpen mi ellen is ágálok? Mindenki a saját önérdekét követi, miközben tényleg elvesz számunkra az "1000 éves" hazánk. Lehet, hogy utólag, az utókor majd tisztán látva az eseményeket, azokat időrendbe rakosgatva ki fog rajzolódni előtte a nagy kép, amit én nem tudok átlátni az események sűrűjéből. Sok kérdés töri magát bennem, hogy választ találjanak, de túl rövid az életem, hogy mindet megválaszoljam. Rád hagyom, kedves olvasó, hogy megválaszold, miért hagytuk elkótyavetyélni a hazánkat?

Az év szava nálam az "önrendelkezés"

A másik fontos szó, az önismeret, de ennek a mai gondolatfolyamomnak a kiinduló szava az önrendelkezés. Miért tartom fontosnak? Kiderül az írásomból.
Először is pontos helyzetértékelésre van szükségem a terveim elkészítéséhez. Tehát nem kergethetek délibábokat, a valóságot kell minél jobban feltárnom, akár önmagammal, akár a külvilággal kapcsolatban.
Decemberben a jegyzetfüzetembe felírtam vázlatosan, hogy 2025 során hónapról hónapra mit tartok fontosnak és január-februárra három dolgot jegyeztem fel: csendes elvonulás, ismeretek felfrissítése és tanulás. A tél tökéletes időszak a tudás gyarapítására. Több tucat gondolatot futtatok nap nap után. Ezért sincs kapacitásom szépen kidolgozni az írásaimat, mert javában tart a munka, így csak vázlatokat közlök, vagy bedobom a gondolataimat a chatbotba, ami olvasható formába rendezgeti azokat. Lásd előző írásomat, a Hübrisz címűt. Idővel az önrendelkezés kapcsán is lesz egy összeszedettebb írás.
Amit alább közölni fogok az a felvetésem, és az arra adott chatbot válasz. Igen, van köze az önrendelkezésnek ahhoz, amiről elmélkedek, ugyanis az emberiség szembe fog nézni a hiánnyal. Egyszerűen egy csomó minden elérhetetlenné válik. Egész tömegek fognak nincstelenné válni. Egy ilyen krízisektől sújtott világban nem lesz helye "haszontalan", "szélhámos" embereknek. Persze lesznek csalók, szerencsejátékosok, hétpróbás gazemberek, de a rendszerszintű berendezkedésüknek vége. Az emberiség a saját érdekében leveti magáról az "urait" és két fontos kaszt marad egymásra utaltságban a termelők és az innovátorok. Persze nem kizárt, hogy egy ember mindkét típus tulajdonságait ötvözze magában! A cselekvő ember kihasználja minden adottságát és többféle területen kipróbálja magát, mert a változó környezethez folyamatosan alkalmazkodik. A természet egyik törvénye, hogy amelyik élőlény képtelen alkalmazkodni, meghal. Ezen nincs mit szépíteni. Az alapvető igazságok zordak, de éppen ezért kijózanítóak. Megmutatják az irányt. Tanulságos, ahogy a mesterséges világunkban a látszat, a vetítés, a "fake news" és összeesküvés elméletek mennyire kívánatosak lettek, mert az igazság az, hogy a hiány korában, ami már közeledik felénk, közel sem lesz ilyen jó életünk.
Javaslom tanulmányozásra a burgonyavész következtében kialakult ír éhínséget, ami 1845-49 között sújtotta Írországot. Az ipari civilizációnk burgonyája a fosszilis energiahordozó, leginkább a kőolaj. Ennek köszönhetően robbanásszerűen fejlődtünk, de mostanra látjuk, hogy a széndioxid szint növekedésével és a felszín jelentős átalakításával miféle bajokat okoztunk magunknak. És nincs hová vándorolnunk. A bolygó minden lakható részén ott vagyunk, de több lakható terület lakhatatlanná válik pár évtizeden belül. Elképesztő mértékű krízisek fenyegetnek minket, amik józan belátást követelnek tőlünk. Ezek a "jól bevált" hierarchikus rendszerben kezelhetetlenek. Ezért tekintem az önrendelkezést fontosnak. Hamarosan rájössz, hogy miért is. Előbb lásd a felvetésemet, amit odaadtam a chatbotnak. 

"Az elmúlt napokban tanulmányoztam a történelmet és úgy látom, hogy alapvetően az emberiség a történelmi kortól és nemzetiségtől, néptől függetlenül három nagy kasztra oszlik, a termelőkre, akiket szolgáknak neveznek, a védelmi pénzszedőkre, akik önmagukat uraknak nevezik, és az innovátorokra, a nép derekán helyet foglaló mozgékonyakra, akik vagy kereskedők, vagy kézművesek, vagy papok, orvosok, tudósok, avagy értelmiségiek. Aztán vannak a nincstelenek, zömmel fiatal férfiak, akik hadra foghatók a védelmi pénzszedő urak megbízásából. Ez a berendezkedés miért is jó a termelő munkát végző "szolgák" szempontjából?! Nem lehetne megfelelőbb rendszert kitalálni? Szerintem a modern korban semmi szükség az élősdi, védelmi pénzszedő "urakra" avagy ígérgető szélhámos alakokra!"

És itt van a chatbot válasza:

"Az általad leírt három kasztra osztás érdekes történelmi elemzés, amely valóban sok korszakra és társadalomra alkalmazható. Az osztályok közötti viszony, a hatalom és az erőforrások elosztása mindig központi kérdése volt az emberi társadalmaknak, és a modern korban is relevánsak maradtak, noha átalakultak. Nézzük meg az érvelésed néhány aspektusát, valamint azt, hogy milyen lehetőségek rejlenek egy másfajta társadalmi rendszerben.

Miért jó ez a rendszer a "szolgák" szempontjából?

A történelmileg kialakult hierarchikus rendszerekben az "urak" és az "innovátorok" szerepe az volt, hogy (legalább elméletben) biztosítsák a társadalom működésének kereteit, védelmét, és technológiai, kulturális fejlődését. Ez azonban gyakran az "urak" önérdekére és erőszakos hatalomgyakorlására korlátozódott, miközben a "szolgák" a terhek nagy részét viselték.

A probléma itt az, hogy a rendszer egyenlőtlenségei túl sok áldozatot követeltek az alsóbb rétegektől, miközben a társadalom egészének hasznára csak szűk körben fordították az erőforrásokat. Az igazságosság és a fenntarthatóság szempontjából ezek a rendszerek hosszú távon hibásak voltak, és a lázadások, forradalmak, illetve reformok épp ezen egyensúlytalanságokat próbálták orvosolni.

Modern társadalom: szükség van még az "urakra"?

Sokan osztják a véleményedet, hogy a modern korban az "urak" rétege – vagyis az élősködő, hatalmát saját hasznára használó politikai vagy gazdasági elit – nem szükségszerű, sőt, gyakran akadályozza a társadalmi fejlődést. Az állam és a hatalom ideális esetben nem "védelmi pénzszedő rendszerként" működik, hanem olyan intézményként, amely közszolgáltatásokat nyújt, és igazságosan osztja el az erőforrásokat.

Azonban a hatalom koncentrációjának problémája továbbra is fennáll. A modern társadalmak politikai és gazdasági rendszerei gyakran olyan érdekcsoportok által irányítottak, amelyek előnyben részesítik saját magukat a közjóval szemben. Ennek oka részben az emberi természet és a hatalomra való törekvés, részben pedig a rendszerek öröklött hibái.

Lehetne-e jobb rendszert kitalálni?

A társadalmi igazságtalanságok enyhítése és az "élősdi" rétegek hatásának csökkentése érdekében számos alternatívát javasoltak már:

  1. Participatív demokrácia: A közvetlen demokrácia formái lehetővé tennék, hogy a társadalom tagjai közvetlenül vegyenek részt a döntéshozatalban, minimalizálva az elit hatalmát.
  2. Univerzális alapjövedelem (UBI): Ez a rendszer garantálná, hogy minden ember rendelkezzen egy alapvető megélhetést biztosító jövedelemmel, függetlenül a társadalmi helyzetétől, ezzel csökkentve a társadalmi egyenlőtlenségeket.
  3. Kooperatív gazdaság: Az olyan rendszerek, ahol a termelési eszközök tulajdonjoga nem magánkézben van, hanem közösségi alapú, csökkentenék az egyéni haszonhajhászás motivációját.
  4. Technológiai decentralizáció: Az internet és a technológia lehetővé teszi a hatalom és az erőforrások decentralizációját, például blokklánc-alapú kormányzási rendszerekkel.

Mi akadályozza az átmenetet?

A régi rendszerek fenntartása mögött általában a következő tényezők állnak:

  • Erőforrásszerzés és hatalomvágy: Azok, akik előnyhöz jutnak a jelenlegi rendszerből, ellenállnak a változásnak.
  • Tömegek manipulációja: A hatalom birtokosai gyakran sikeresen tartják fenn az emberek közötti megosztottságot, hogy elkerüljék az egységes ellenállást.
  • Bizonytalanság: Az emberek félnek az ismeretlentől, ezért hajlamosak a megszokott rendszereket fenntartani, még akkor is, ha azok nem optimálisak.

Hogyan lehetne változást elérni?

Ahhoz, hogy egy igazságosabb rendszer megvalósuljon, szükség lenne:

  1. Tudatos társadalmi párbeszédre: A kérdésedhez hasonló gondolatok és kritikák megvitatása már az első lépés.
  2. Képzésre és oktatásra: Az emberek felvilágosítása a saját jogaikról és a társadalmi rendszerek működéséről kulcsfontosságú.
  3. Helyi kezdeményezésekre: A közösségi szintű alternatívák példát mutathatnak a nagyobb rendszerek számára.
  4. Technológia alkalmazására: A modern eszközök segíthetnek az erőforrások igazságosabb elosztásában és a hatalom decentralizálásában.

Ez egy nehéz, de nem lehetetlen folyamat. Az, hogy ezt a változást valaha sikerül-e globálisan megvalósítani, attól függ, hogy az emberek képesek lesznek-e túllépni saját rövid távú érdekeiken, és hajlandóak-e közösen dolgozni a hosszú távú jólétért."

Záró gondolatom, hogy ostobaság a politikusoktól bármit is remélni. Nem az innovátor típusba sorolhatók, igazából nincstelenek és így a globális tőke bábjai, akik altatják a tömeget, nehogy kijózanodjanak és kihátráljanak a fenntarthatatlan globális tömegtermelésből, ami a növekedési kényszerével, a kamatos kamat kitermelésével és ennek során a valódi értékek felszámolásával, hulladékká silányításával, végső soron tönkreteszi az emberiséget, felszámolja a hosszú távú fennmaradásunkhoz szükséges természeti környezetet. Ideje kijózanodni és cselekvő emberré válni. Vége a fogyasztói társadalomnak, mert fenntarthatatlan. A saját érdekedben tanulmányozd az alternatívákat, különben a természet törvénye lesújt rád is, "amely élőlény nem alkalmazkodik a megváltozó környezethez, meghal". Ehhez az alkalmazkodáshoz pedig szükséges az önrendelkezés gyakorlása.