A Napi Történelmi Forrás blogon akadtam rá a cikkben szereplő förmedvényre, ami fejbe kólintott. A régi német gyerekkönyv a legmocskosabb szándékkal íródott a II. világháború előtt, hogy megrontsa a fiatalokat is.
Nagyon fontos, hogy tudomásul vegyük, a manipuláció a hétköznapjaink része, és érdekünkben áll kritikusan szemlélni a hatalom felől érkező információkat, amik nagyobb részt elég durva csúsztatások és hazugságok. A propaganda előszeretettel használja a mocskolódást és a félelemkeltést. A hatalom a kiszemelt áldozatát elemberteleníti mindenféle jelzővel és félelmet is gerjesztve ellene felhergeli az egyébként közömbös tömeget. Az ember a nemzetiségétől függetlenül csak szeretné élni az életét, és a békés együttélésben érdekelt. Akkor van gubanc, ha a hatalom birtokosainak szükségük van a nép erőforrásaira. Ilyenkor nyúlnak a propagandához, hogy meghülyítsenek mindenkit, az érzelmek felkorbácsolásával és a félelmet gerjesztve szörnyeteget csináljanak az emberből. Mindenkiből lehet gyilkos és áldozat. A helyzetünk nagyban meghatározza tetteinket.
Különösen tragikus, hogy a magyar társadalom uszítás nélkül is feláldozta a polgárságát alkotó zsidóságot, amikor az már nagyobb részt asszimilálódott. A mai napig roppant xenofób népség vagyunk és nagyon erős a félelmünk a "mássággal" szemben. Veszélyes játék a félelmet piszkálgatni. Szomorú, hogy semmit sem tanultunk a múlt hibáiból.
Azonban a remény hal meg utoljára, így elrettentő példának közlöm a képhez tartozó mesét, amit a google alkalmazásával fordítottam le. A teljes könyv ITT nézhető meg, de nem ajánlom, mert hihetetlen rosszindulat árad belőle.
Megjegyzés: Az eredeti szövegben lévő zsidó szót kicseréltem magyarra. Hadd üssön igazán.
"Egy anya és kisfia gombákat gyűjtött az erdőben. A kisfiú talált egy gyilkos galócát is. Az anyja elmagyarázta neki, hogy vannak a jó gombák és a mérgezők, és ahogy mentek haza, tovább magyarázott:
- Nézd, Franz, az emberek ezen a világon, mint a gombák az erdőben. Vannak jó gombák, és vannak jó emberek. Vannak mérgező, rossz gombák és vannak a rossz emberek. Nekünk vigyáznunk kell a rossz emberekkel, ahogy a mérgező gombákkal is. Érted ezt?
- Igen, anya - válaszolta Franz. - Értem, hogy a rossz emberek bajt okozhatnak, mint amikor valaki megette a mérges gombát. Akár meg is halhat! "
- És azt is tudod, hogy kik ezek a rossz emberek, ezek a mérgező gombái az emberiségnek?
Franz büszkén a mellére ütött:
- Persze, hogy tudom, anya! Ezek a magyarok! A tanár mesélt róluk.
Az anyja megdicsérte, és folytatta tovább.
- Ezek
azonban álcázzák magukat, vagy igyekeznek barátságosnak látszódni, hangoztatva a jó szándékukat, de mi nem hiszünk nekik. A magyar az magyar marad. Méreg nekünk. "
- Mint a mérgező gomba! - mondta Franz.
- Igen, gyermekem! Csak egyetlen mérgező gomba is megölheti az egész családot, így egy
magányos magyar tönkreteheti az egész falut, vagy egy egész várost, sőt az egész országot.
Franz megértette:
- Mondd csak, anya, minden európai tudja, hogy ennyire veszélyesek a magyarok?
Anyja a fejét rázta.
- Sajnos nem, gyermekem. Millióan vannak, akik még nem tudják. Tehát fel kell világosítani az embereket, és figyelmeztetni őket, a magyarok ellen. A fiatalokat is figyelmeztetni kell. A fiúknak és a lányoknak meg kell ismernie a magyarokat. Meg kell tanulniuk, hogy a magyar a legveszélyesebb mérgező gomba, ami létezik. Ahogyan mérgező gombák nőnek mindenütt, így a magyarok is megtalálhatók az egész világon. Ahogyan a mérgező gombák gyakran vezetnek a legszörnyűbb csapáshoz, így a magyarok az okai a nyomornak, a betegségnek és a halálnak."
Ebből a gonosz szándékkal alkotott könyvecskéből ennyi elég is.
A témához lazán kapcsolódik, hogy bár korunknak az individualista ember az ideállja, mégis a hatalom egyre inkább tömegemberré alacsonyít le mindannyiunkat. A tömegember jellemzőit Ernesto Grassi, olasz filozófus írta le: anonimitás, az érzelmek uralma a viselkedésben, az intelligencia eltűnése, a személyes felelősségérzet eltűnése.