A sörtés dücskőgomba Lentinus strigosus képes
megtéveszteni a kezdő és tapasztalatlan gombászokat, ha azok nem
figyelnek fel a feltűnően borostás kalapjára. Az igazi laskagombáknak, Pleurotus nemzetség hazai fajainak a kalapbőre csupasz.
A dücskőgomba termőrétege lemezes, de a nemzetsége a likacsosgombafélék Polyporaceae családjába tartozik, vagyis a taplók rokona. Egyébként vannak lemezes taplók, ilyen például a fakó lemezestapló Lenzites betulina.
Az
életmódja korhadékbontó, tehát kidőlt fákon tömegesen jelenhet meg.
Mostanában igen gyakori faj az erdeinkben. Sokan rátalálnak, és
reménykedve laskának akarják látni, de nem az. A taplók közé tartozva a
húsa szívós, bőrszerű, és lisztes íze gyorsan átmegy égetően keserűbe.
Nem éri meg kísérletezni vele. Pedig az illata csábító.
Figyeljünk
oda a szőrös kalapjára, ami halvány okkersárga, de a széle lilás lehet,
akárcsak a sűrűn álló, fehér lemezei is. A lemezekről gyorsan eltűnik a
lilás árnyalat, amint érni kezdenek a spórák, mivel a spórapora fehér
színű.
Egészen késő őszig terem. Kedveli a meleg, napos
termőhelyeket. A szőrözöttsége miatt jobban ellenáll a szárazságnak, így
szárazabb időszakban is rálelhetünk. Érdekes megjelenése miatt, főleg fiatalon, jó fotótéma.
Megjegyzés: A képet innen vettem.
A guarana Paullinia cupana fekete-fehér magja emberi
szemre hasonlít. Ezek a megdöbbentő termések jelentik a virágzó
energiaital ágazat egyik alapját. A magok nagy mennyiségű guaranint
tartalmaznak, ami koffeinszerű és hatású vegyület. Szerintem mindenki
találkozott valamilyen formában a guarana hatóanyagával. Régebben egy
rágógumit is lehetett kapni, ami a kedvencem volt.
A guarana nemzetsége a szappanfafélék Sapindaceae családjába tartozik, vagyis rokona a hazánkban közismert vadgesztenyének Aesculus hippocastanum. A vadgesztenye termése szintén tartalmaz gyógyhatású vegyületeket.
Bár a guarana kevésbé terheli meg a szervezetet mint a kávé, semmiképpen
se vigyük túlzásba a használatát. A szervezet hozzászokhat a
guaraninhez és egyre nagyobb adagok kellenek a frissítő hatás
eléréséhez. Ne feledjük, ami kis mennyiségben gyógyszer, az nagy
mennyiségben méreg lehet.
Megjegyzés: A képet innen vettem.
A színpompás tinóru Boletus bicolor
az egyik legszebb gomba a nemzetségében. Sajnos nálunk nem él, szintén
észak-amerikai faj. A rokonaihoz hasonlóan gyökérkapcsolt életmódot
folytat és a keményfák, leginkább tölgyek gombapartnere. A közepes
méretű tinóruk közé tartozik, rózsaszín-pirosas vagy téglavörös kalapja
5-15cm átmérőjű. A csövecskéi maximum 1cm hosszúak, szép élénksárga
színűek, sérülésre azonnal kékre színeződnek. Kétszínű tönkjén nincs
hálószemes mintázat, 5-10cm hosszú, 1-3cm vastag. Húsa sárga színű,
sérülésre lassan és nem is mindig, kékre színeződik. Nincs vargányás
íze, illata, de méreganyagai sincsenek, így fogyasztható. Bár kinek
lenne szíve egy ilyen szépséget megenni?
Megjegyzés: A képet innen vettem.
A Penicillium chrysogenum
az életmentő antibiotikum, a penicillin előállítója, ami ma már kevésbé
hatékony az egykori túlzott használata miatt. Régebben rendkívüli
hatékonysággal pusztította el a Staphylococcus aureus törzseit. Emlékszem, hogy gyerekkoromban fekete-piros kapszulát, a Semicillint szedtem, amikor mandulagyulladásom volt.
Ma már a baktériumok nagyobb részt ellenállóak a Penicillium chrysogenum
mikotoxinjával, a penicillinnel szemben. Ez nekünk, embereknek
kellemetlen, ahogy az is, hogy nemcsak a baktériumokat károsító
gombamérgek léteznek. A "jó" penicillin gombáknak vannak "gonosz"
rokonai is. Ilyen a Penicillium patulum, ami a patulin nevű
mikotoxint termeli. A patulint is be akarták vetni a 20. század első
felében a baktériumok ellen, de nem bizonyult elég hatékonynak. Egyes
kutatások viszont kimutatták, hogy károsítja a DNS-t, vagyis mutagén. A Penicillium patulum
almán is előfordul, így az almából készült termékek esetében vizsgálják
a késztermék patulin tartalmát. A patulin gyenge méregnek tűnhet,
azonban sok kicsi, sokra megy, és hosszabb távon biztosan ártalmunkra
van.
Megjegyzés: A képet innen vettem.
